Hírünk a Világban, 1962 (12. évfolyam, 1-3. szám)
1962 / 2-3. szám
14 Auer P á I Hírünk a világban Független magyar kormány ma nincs. De van legalább egy nagyhatalmi főváros, ahol magyar követ — valaha a magyar államé, ma csak a magyar népé — úgy látja el önként vállalt feladatát, mintha egymaga személyesítené meg az egész követséget. Auer Pál Párizsban követ, kulturális attasé, sajtófőnök egyszemélyben s az Egyesült Európa mozgalmának szerveiben nemcsak a magyarság, hanem Keleteurópa képviselője is. Auer jelentős publicisztikai tevékenységéből is kiemelkedik a Revue Militaire Générale-ban (1962. VII.) megjelent tanulmánya: “L’ONU; ce qu’elle est; ce qu’elle devrait etre” (Az ENSz; az ami ma s aminek lennie kellene). Jules Romains, a Francia Akadémia tagja, hosszan méltatja a tanulmányt s többek közt ezt írja: “Az ENSz-nek számos hibája van. Hiábavaló lenne eltitkolni. Ellenkezőleg, ki kell teregetni őket, hogy orvoslást lehessen találni rájuk. Ezért olvastam akkora érdeklődéssel Auer Pál cikkét. Már többször beszéltem Auer Pálról. Ez a magyar, aki azzal tisztelte meg Franciaországot, hogy menedékhelyül választotta, korunk egyik legilletékesebb személyisége Európában. Múltja, mint diplomatáé és államférfiúé, hatalmas tapasztalattal látta el. Hazája balsorsa, bár szenvedést okozott számára, nem tette keserűvé.” (L’Aurore, 1962. VIII. 16.) Az egész emigráns sajtó megemlékezett arról, hogy a párizsi La Fayette teret Liszt Ferenc térre keresztelte át a városi tanács. A párizsi Bulletin Municipal Official 1962 május 19-i száma közli a határozatot, mely szerint az átkeresztelés Auer Pálnak köszönhető. Az Európai Mozgalom májusi kongreszszusán “Auer Pál, Magyarország volt követe Franciaországban — írja a Le Figaro (1962. V. 14.) — Kelet elnyomott országainak nevében szólalt fel megrendítő módon.” Már április 29-én közölte a Le Figaro Auer Pálnak, “aki ma a keleteurópai országokkal való egyesülésnek a legavatottabb szószólója”, a nyilatkozatát, mely szerint a NATO és a Varsói Szerződés aláírói közti megnemtámadási szerződés veszélyes cselekedet lenne. Adna ugyan talán párheti vagy párhónapi enyhülést, ugyanakkor azonban újabb kezdeményezésekre bátorítaná fel a Szovjetuniót. Mindez csak pár kiragadott példa s az is csak egyetlen év tevékenységéből. Auer Pál legnagyobb értéke azonban hazája számára nemzetközi kapcsolataiban rejlik. Alig van rajta kívül keleteurópai politikus, akinek olyan nagy tekintélye lenne Európa vezető államférfiai — annakidején Churchill, ma az új Európáé — előtt, mint neki. Valószínű, hogy a rabnépek képviselői közül a legnagyobb szerepe neki lesz a Keleteurópát ismét Európához kapcsolni törekvő s remélhetőleg nem sokáig késlekedő politika megvalósítása során. (K. E.) JELENTKEZÉS TENGERENTÚLI SZOLGÁLATRA Afrika, Ázsia és Dél-Amerika számos országa állandó tanár- és szakemberhiánnyal küzd. Ennek a hiánynak pótlására, illetve kiküszöbölésére az Egyesült Államok tudományos intézetei és szaktársulatai tanár- és szakembercsere-programokat létesítettek. A programok keretében egyrészről tengerentúli fiatalok nyernek az Egyesült Államokban tudományos vagy technikai szakképzettséget, másrészről észak-amerikai tanárok, tudósok és szakemberek vállalnak tengerentúli szolgálatot — természetesen megfelelő javadalmazás ellenében — az egyes országok ily módon való megsegítésére. Erre a rendkívül érdekes és minden szempontból érdemes munkára magyar származású tanárok, tudósok, kereskedelmi, közigazgatási, mezőgazdasági, technikai, egészségügyi stb. szakemberek is jelentkezhetnek, amennyiben a feltételeknek megfelelő gyakorlattal és képzettséggel rendelkeznek, és angol, francia, spanyol vagy portugál nyelven folyékonyan beszélnek. Az állásközvetítés díjtalan. Bővebb felvilágosítást és felvételi űrlapot szívesen küld a KOSSUTH FOUNDATION 207 East 37th Street, New York 16, N. Y.
