Hírünk a Világban, 1962 (12. évfolyam, 1-3. szám)
1962 / 2-3. szám
12 Hírünk a világban TUDÓSAINK KÜLFÖLDÖN BAY ZOLTÁN egyik legfontosabb felfedezése az elektrolumineszcens lámpa. Ennek lényege az 1941-es USA- szabadalom szerint: “Nagytisztaságú kristályos vezetőanyagból előállított fényáteresztő testet tartalmazó fényforrás, melynek anyaga közvetlenül a rajta átfolyó és az említett anyag működtetésére szolgáló, az anyag felizzításához szükséges áramerősségnél kisebb erősségű áram hatására fénykisugárzásra képes.’’ Ezért a találmányért 1959- ben Kossuth díjat kapott — nem az 1949 óta Washingtonban élő Bay, hanem Szigeti György, aki a szabadalmi leírásban mint társfeltaláló szerepel, továbbá Bodó Zalán és Szép Iván, akik Szigetivel együtt továbbfejlesztették a lumineszkáló anyagok felhasználását és ezzel “a korszerű hazai fénycsőgyártás és tranzisztor-gyártás megvalósulását segítették elő.” Amint a Fizikai Szemle (1959, VIII.) írja, Szigeti “még a második világháború előtt az (Egyesült Izzói laboratóriuma akkori vezetőjével, Bay Zoltán professzorral együtt olyan új fényforrást dolgozott ki, melynél közvetlenül a lumineszkáló anyagon átfolyó áram gerjeszt fényt. Ez a lámpatípus ma elektrolumineszcens lámpa néven lett közismertté.” (Bay Zoltán jelenlegi kutatásairól lapunk más helyén közlünk interjút.) BOGYAY TAMÁS Münchenben élő történészünk az elmúlt két évben igen élénk tudományos tevékenységet fejtett ki. Publikációi közül kiemelkedik az a szöveg, amelyet az Akademische Verlagsgesellschaft Athenaion Konstanz “Handbuch der Kulturgeschichte”-je tett közzé, a második kiadás "Kultur der Ungarn” c. füzeteiben. A szöveg 2/3 részben Farkas Gyula, 1/3 részben Bogyay Tamás munkája, mivel Farkas — az első kiadás szerzője — hirtelen halála miatt csak az átdolgozást tudta elvégezni, az őstörténeti fejezetet és az első világháború utáni korszakot, amit teljesen újra akart írni, már nem tudta megcsinálni. E füzetek 1961 januárjában és áprilisában jelentek meg. 1961-ben jelent meg a Siidost-Forschungen XIX, 1960 évi kötetében a “Die Kirchenorte der Conversio Bagoariorum et Carantanorum; Methoden und Möglichkeiten ihrer Lokalisierung” c. dolgozata, amely a Dunántúl honfoglaláselőtti történetének legfontosabb forrásával foglalkozik és az újabb burgenlandi osztrák kutatók műveit veszi bírálat alá. “Karolingisches aus Benediktbeuern” cimmel jelent meg 1961 nyarán a VII. Nemzetközi koraközépkorkutatási kongressszus aktáinak kötetében a kongreszszuson tartott referátuma a benediktbeuemi volt bencés apátságban talált 9. századi faragványokról. Idén jelent meg: Kép és látomás; egy fejezet a magyar romantika történetéből. Kortársak illusztrációi Vörösmarty művéhez. (Köln, Széchenyi Kör, 1962.) — “Research into the origin and ancient history of the Hungarian nation after the Second World War” {The Hungarian Quarterly, 1962. IV-VII i.- “Mindszenty als Historiker”. A Vecsey József szerkesztette “Kardinal Mindszenty; Beitrage zu seinem 70. Geburtstag” c., Münchenben kiadott kötetben. — “Die alte bulgarische Kunst”. (Hochland, 1962. XII.) Bogyay könyvismertetései a következő folyóiratokban jelentek meg: Südostforschung: n, Kunstkronik, Das Münster, Uj Látóhatár, Katolikus Szemle. Több címszó szerzője a “Lexikon für Theologie und Kirche” (Freiburg, Herder, 1962) új, hetedik kiadásában. Előadást tartott 1961 novemberében a Südostdeutsche Historische Commission meghívására a Bizottság passaui gyűlésén “Bajorország és Passau jelentősége a régi Magyarország művészete számára” cimmel. 1962 szeptemberében a Magyar Akadémikusok Széchenyi Köre Bad Godesbergen tartott kongresszusán és a Marienbergben tartott II. magyar főiskolai héten a következő témáról beszélt: Kelet és Nyugat az árpádkori magyarság gondolatvilágában, mint a művészet mutatja. DABASI-SCHWENG LORAND volt pénzügyi államtitkár és műegyetemi tanár 1961 októbere óta a “Joint Center for Urban Studies of MIT and Harvard University” egyetemi intézet megbízásából Venezuelában dolgozik a venezuelai Guayana gazdaságfejlesztési programjának kidolgozásán. Az Orinoco folyótól délre hatalmas vasérc telepek vannak, amelyeket az 50-es években a United States Steel és a Bethlehem Steel fedezett fel és bányászik. A venezuelai kormány az ötvenes évek derekán elhatározta, hogy a hazai vasérc feldolgozására a Caroni folyó vizierejének a kihasználásával
