Hírünk a Világban, 1960 (10. évfolyam, 1-3. szám)
1960-06-01 / 1-3. szám
Hírünk a Világban. 5 RÓZSA MIKLÓS AZ OSZKÁR-DÍJ NYERTESE A ma már világhírű magyar zeneszerző immár harmadik akadémiai nagydíját nyerte a Ben-Hur számára komponált filmzenéjéért. (Az első kettőt a „Spellbound“ és a ,,A double life“ c. filmjeiért kapta) Lapunk más helyén közöljük filmzenéinek teljes jegyzékét, bibliográfiai mellékletünkben pedig Rózsa Miklós főkompozieicóit : alkotásainak listáját a komoly zene terén. Érdekes cikkben számol be a Los Angeles Times (1960. IV. 27.) Rózsa pályájáról: „Apámnak igaza volt“, mondja a háromszoros akadémiai díjneyrtes Rózsa Miklós, „komoly zene szerzése az egyetlen mesterség, amiből nem lehet megélni. Olyan átok, ami azonban mégis üldözni fog, mégha éhen halsz is.“ Az apa. akinek igaza volt, Budapesten élt, fia, a kémiai egyetemi hallgató a lipcsei egyetemen éppen bejelentette szándékát, hogy otthagyja a tudományokat és zenét tanul... Ma, ötvenhárom éves korában, mint a világ egyik legkitűnőbb zeneszerzője, Rózsa Miklós élő tanúbizonysága apja prófétai képességének ... Szimfonikus vagy kamara-zenéből oly minimális szerzői honoráriumot lehet keresni, hogy a művész csak úgy élhet meg, ha más vagy rokon szakmában dolgozik. „Egyik szerzeményemet — mondja — háromszor adta elő a Carnegie Hallban a New Yorki Filharmonikus Zenekar. Ugyanezt a müvet vasárnap délután megismételték egy egész rádióhálózat adásában, melyet az USA-ban és Kanadában is lehetett hallani. A fegyveres erők számára a tengerentúlra is közvetítették. Honoráriumként 9 dollár negyvenöt centnyi hatalmas összeget kaptam.“ „Hét éves koromban egy diákindulót szereztem“ — mondja a magyar-szüietésti művész, — aki pályáját 5 éves korában kezdte meg, amikor hegedűt kezdett tanulni.“ De 21 éves voltam, amikor első műveimet adták ki, éspedig a német Breitkopf C& Haertel cég.“ Korda hozta át Hollywoodba 1939-ben. 1946-ban amerikai polgár lett. Otthon, Magyarországon kétszer kapott Ferenc Józseídíjat kompozícióiért. 1956-ban Heifetz adta elő Rózsa hegedűversenyét annak dallasi világpremierjén. Mivel a pénz, amit komoly zeszáma 1953-ban 8.400 volt. 1957 augusztusáig 9.400 56-os menekült érkezett a két országba. Magánbecslések szerint ma egyedül Ausztráliában 27.000 magyar él. — Izraelben ma beavatott forrás szerint 140-145.000 a mai Magyarországból és az utódállamokból származó magyarnyelvű zsidóság száma. — Végül a Szovjetunióban a kárpátaljai magyar kisebbség létszámán felül 6.000 magyart regisztrált az 1959. évi népszámlálás. Ezek az ország egyéb területein szétszórva élnek. Ha feltételezzük, hogy az 1938-ban külföldön élt magyarság nagyjában még a helyén van, számához hozzáadjuk az 1945-ös és 1956-os menekülési hullámok magyarjait, úgy a világ összes tájain szétszórtan élő magyarság (beleértve az etnikailag magyarszármazásúakat és magyaranyanyelvüeket) együttesen hozzávetőlegesen 1,173.500 lelket számlálhat. A három főcsoport számát összeadva: Magyarország — 9,558.000, a szomszédállamok által bekebelezett magyarság — 3,118.700, kivándorolt magyarság — 1,173.500; összesen 13,850.200 magyart (illetve magyarszármazásút) nyerünk. Megjegyzendő, hogy a kivándorolt magyarság 1,173.500-as létszámában bennfoglaltatnak a több-kevesebb fokban disszimilálódott másod- és harmadgenerációsok is, kiknek jelentékeny részét nem lehet már nemzetünkhöz tartozónak tekinteni; az ő számukat azonban ellensúlyozza — ha meg nem haladja — azoknak a magyaroknak a száma, akiket a szomszédállamok népszámlálásai nem számítottak magyaroknak. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy nemzetünk lélekszáma az évtized elején biztosan meghaladja a 13 milliót. Révay István (New York)
