Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-11-01 / 6. szám
Bibliográfia 13 Kodolányi János. Kassák Lajos, Weöres Sándor, Füst Milán. ♦ * * « örültem, hogy az országban, ahol néhány évtizede éhinségek pusztítottak, nem látni rosszul öltözött embert, örültem, hogy az emberekre, akiknek arcán annyiszor van ott a solohovi Embersors nyoma, a gazdaság biztosított fejlődése egy könnyebb, boldogabb kort hoz, amelyben a gond már nem a megélhetés és a spártai fegyelmet kivánó akkumuláció lesz, hanem a megnőtt szabadidő és az anyagi alap helyes felhasználása. » (Németh László pohárköszöntőjéből a Szovjet írószövetségben, É és I, 1959, X.23.) « A szocializmusban egy új rendszer próbáltatott ki, amely nemcsak a gazdaságilag elmaradt népek gyors életszinvonal-emelésére alkalmas, de sokkal több erőt is tud az állam céljaira mozgósítani. Azaz a rend nemcsak befelé teremt homogénebb társadalmat, de kifelé is hatalmasabbat. A szocializmus több országban való megvalósításának és a gyarmati népek ügyének összekapcsolása, nagy történelmi súlyponteltolódást, vagy legalábbis kettős súlypontot hozott létre. Az a góc, amely a Nílus és Eufrátesz vidékéről nyugatra Görögország, Róma, majd a Rajnavidék felé húzódott és az új korban az Atlanti óceán innenső, majd túlsó pontján állapodott meg — most keletre fordult. Ha más módon is, mint ő gondolta, teljesül Tolsztoj egyik levelének a jóslata, hogy a világot a következő történeti korszakban elsősorban a nagy euráziai népek, oroszok, kínaiak, hinduk fogják formálni. » (Németh László, Lityeraturnaja Gazeta, 1959, IX.29.) * * * « A Széchenyi Könyvtár Módszertani Osztályának könyvtártudományi szakkönyvtára ma 17,000 kötetes gyűjtemény, s a könyveket 127 kurrens folyóirat egészíti ki. A távoli földrészek lapjai éppúgy megtalálhatók itt, mint a szomszéd, baráti államok kiadványai... A külföldi szakirodalom legjelentősebb anyaga különleges kiadvány, a Könyvtári Figyelő (Külföldi Lapszemle) útján jut el a könyvtári társadalom kezébe. Ez a negyedik évfolyamát élő lap havonta több mint 70 oldalon közöl magyar fordításban külföldi szakcikkeket... Az itt közreadott cikkek sokszorosát teszik ki azok a fordítások, amelyek nem kapnak üyen nagy nyilvánosságot, csupán az osztály házi gyűjteményébe nyernek besorolást, Jelenleg a fordításgyüjtemény közel 2000 egységből áll... A sokszorosított anyag a kisebbik rész. A fordítások zöme csak a fordító által benyújtott gépírásos alakjában férhető hozzá... Arról, hogy mi van lefordítva, külön kiadvány tájékoztat: a Könyvtártudományi Fordítások. Jegyzéke. Ez kéthavonta jelenik meg és a fordítások felsorolása mellett annotációkat is közöl. » (K., 1959,VII,486-488) * * * « Az első magyarnyelvű folyóirat, 1783- ban, nem tudományos, irodalmi vagy politikai célkitűzéssel indult, hanem éppen az olvasás népszerűsítése végett. Csak könyvismertetéseket közölt. A Magyar Könyv-Ház — ez volt a címe — megjelenése három évvel előzte meg a Magyar Múzsát, a bécsi Magyar Kurír melléklapját és öt évvel Kazinczy folyóiratát, a Magyar Museumot. Különlegessége az, hogy az egészet maga a szerkesztő, Molnár János írta. Ebben a tekintetben tehát Németh László folyóiratával, a Tanúval tart rokonságot... Az egyes számok igen vastagok, átlagos terjedelmük 400 lap körül jár. » (K., 1958.IX.687-688) * * » « Évek óta visszatérő panasz, hogy falusi könyvtáraink legfőbb baja a szegényes könyvállomány, illetve a könyvhiány. A 3604 falusi (letéti) könyvtárunk — bár az elmúlt évben 5,250,000 kötetet kölcsönzött s ezáltal a közművelődési könyvtárak összforgalmának több mint egyharmadát érte el — fejlődése az előző évekhez képest erősen megtorpant... Falusi könyvtárainkban a könyvállomány 80-400 kötet között mozog s egy lakosra 0,38-0,45 könyv jut. » (K., 1959,VH,489) « Bár Ungvár nem nagy város, mégis van területi könyvkiadója. A kárpátuk
