Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-11-01 / 6. szám
10 Bibliográfia HAZAM HÍREK Az alábbi hireket az elmúlt másfél év magyarországi sajtójából, elsősorban a Könyvtáros-hói és a Könyvbardt-ból válogattuk össze. « A szép kiállítású, nem túl nagy terjedelmű ismeretterjesztő könyv igen szépen kezdődik: könyvét Neumann János emlékének ajánlja a szerző. Neumann János, ha már nem tudott itthon gyökeret ereszteni — pedig de szeretett volna! — legalább tragikusan korai halála után részesüljön nemzete részéről hálás elismerésben. Köszönjük Tarján Rezsőnek a szép gondolatot. A könyv további részében azonban Tarján mostohán bánik a magyarokkal. Neumannt is csak éppen megemlíti, de kezdeményező szerepét nem domborítja ki eléggé, Kalmár László szép eredményét pedig még meg sem említi... (Egy) fejezet egyébként Kozma Lászlónak, az elfelejtett kiváló magyarnak is emléket állít. » (K. Gy. bírálata Tarján Rezső « Gondolkodó gépek » c. könyvéről, S'.*, 1958, Vm.,'639) * * * « Bizonyára nem kis meglepetést jelent a magyar könyv barátai számára az a hír, hogy új magyar betűtípus született, s az ezzel készült első könyv, Ibsen Terje Vigen c. mély emberséget ábrázoló elbeszélő költeménye már meg is jelent a kirakatokban... Azzal a betűvel jelent meg, amely Misztótfalusi Kis Miklósról, a legnagyobb magyar betű-és könyvművészről a Tótfalusi nevet kapta, de születése óta hamupipőke életet élt, és elkallódott... Van benne valami, ami az írásos betű képzetét kelti bennünk, ezért is nevezték el Tótfalusi mediaeválnak. » (Kb., 1959, I, 18) * * * « 1957-ben 12,286 művet adtak ki 42,8 millió példányban. A kiadott művek száma és példányszáma 1956. évhez képest — amikor 13,961 művet 43,4 millió példányban nyomtak ki — némileg csökkent... 1957-ben 2407 könyvet nyomtak ki 23,4 millió példányban. Az előző évben a kiadott könyvek száma véletlenül ugyancsak 2407 volt, az összes példányszám azonban csak 22,1 milliót tett ki... 1949- ben a kiadott művek példányszámának 65.3%-a brosúrákra jutott, míg a könyvek csak 29.7%-kai részesedtek. 1957-ben a könyvek aránya 54.8% volt, magasabb, mint korábban bármikor... Érdekes képet ad a könyvkiadás eredeti nyelv szerinti megoszlása. Az 1957. év folyamán kiadott könyvpéldányok 73.4%-a magyar szerzők műve volt. A második helyen az angol nyelvterületen írt munkák állnak: 7.0%. A francia könyvek: 6.3%. Az orosz és szovjet művekre 4.7% jutott, 3.8% német szerzők műve volt. » (Kb., 1958, V, 194-5) ♦ * * « Az elmúlt évben 682 szépirodalmi könyv jelent meg 7.8 millió példányben. Ilyen nagy számban és példányszámban soha nem nyomtak még ki szépirodalmat hazánkban... A 682 műből 428 (63%) regény volt... Hazai írók tollából 214 regény (50%) jelent meg... 111 költeményes kötetet nyomtak ki... A szépirodalmi művek számából a magyar szerzők 52%-kai, a példányszámból 44%-kai részesedtek. Orosz és szovjet írók munkáira jutott a művek 8, a példányszám 9%-a. Az angol nyelvterület szerzőinek köteteire a művek számából 11, a példányszámból 17% jutott, a franciák 11, ill. 14%-kal részesedtek. A németek 7, ill. 8%-kai » (Kb., 1958, IX, 389). * * * Tamási Áron « Czimeresek » c. regénye, mely 1931-ben jelent meg először, Kolozsváron, az idei könyvnap egyik legnagyobb sikere volt. Az előszó azonban kimaradt az új kiadásból. Tamási ezért egy nyilatkozatában teszi közzé a ma sokkal aktuálisabb előszót: « Kedves könyvem! Olyan vagy, mint a jófajta paripa: rúgsz és harapsz. Szereted az egyenes utat, melyen az erő és a haladás ritmusát galoppban dobolod. Szere*) A lapokat, ahonnan az idézeteket vesszük, röviditve jelöljük (K = Könyvtáros, Kb. = Könyvbarát, É és I — Élet és Irodalom, FSzM = Film, Színház, Muzsika).
