Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-11-01 / 6. szám

8 Bibliográfia KÖNYVISMERTETÉSEK Kosa, John. Land of choice; the Hungarians in Canada. Toronto, ! University of Toronto Press, 1957. ^ 104p. Az idegenbe szakadt magyarsággal fog­lalkozó írások között kevés tudományos igénnyel megírt munka akad. Kosa pro­fesszor könyve e kevesek közé tartozik. A tömör, szerkezetében kifogástalan munkán látszik: felkészült szociológus írása. Olyané, aki a tudományos módsze­rekkel bánni tud, s azok alkalmazásában következetes. A tárgyilagos szemlélet néha mintha rideggé is tenné írását, lé­nyegében pedig ez az egyik értéke. Kosa professzor — amint a bevezetőben említi is, — 1950 és 1953 között írta meg a könyvét s kicsit még otthoni szemmel, kí­vülről volt alkalma szemlélni a vizsgált jelenségeket. Munkája a kanadai Depart­ment of Citizenship and Immigration megbízásából készült, s 112 magyar csa­lád szociológiai felmérését tartalmazza. A könyv nem egészen azt nyújtja tar­talmában, amit címében ígér, nem a ka­nadai magyarságról van benne szó, ha­nem annak csak egy csoportjáról, a tóvi­­déki dohánytermelő magyarokról. A munka a bevezetésen kívül hét fe­jezetre oszlik, amit függelék és index kö­vet. Beszámol a vizsgált csoport kiván­dorlási okairól, leírja, miként szervezte meg a tágabb család egyes tagjainak ki­vándorlását, honnan indultak útnak, s hol telepedtek meg először Kanadában. Megállapítja, hogy a nagyrészt tiszán­túli származású szegényparasztság mi­ként vert gyökeret az ismeretlen földön, hogyan birkózott meg a legkülönbözőbb nehézségekkel. Beszámol arról, hogy ez a magyar csoport 1952-ben mintegy 3 1/2 millió dollárnyi vagyonnal rendelkezett, s hogy egy vizsgált családra átlagosan 31.000 dollárnyi vagyon esett, ami két­ségkívül kimagsló eredmény még Ame­rikában is. Kosa professzor szerint ez a kanadai, dohányvidéki magyarság ottho­ni életszemléletének jó részét átmentette, s szívós, kemény munkával, takarékos­sággal, józansággal vetette meg mostani jómódjának alapjait. Rendkívül érdekesek a szerző megálla­pításai a családi életről, az abban bekö­vetkezett változásokról, az óhazában szo­kásban volt apai hatalom szűküléséről és a szülő-gyermek viszony alakulásáról. A könyvben sorra veszi Kosa professzor a dohányvidéki magyarság mai ruházkodá­sát, táplálkozását s lakásviszonyait, fr a kanadai társadalomba való beilleszkedé­sükről, az otthon szokásban volt vereke­dés, ivás kanadai transzformálódásáról. Részletesen szól a szerző a vizsgált 112 családban tapasztalt szaporodásról, ille­tőleg születéskorlátozásról. Végül a füg­gelékben summázza vizsgálódásainak eredményét, megállapítván, hogy a ki­vándorolt magyarság e csoportja rendkí­vül komoly eredményeket ért el s hogy Kanada részére is tekintélyes értéket jelent. A forrásmunka-hivatkozásban, jegyze­tekben felette gazdag tanulmány elsősor­ban nem a magyar viszonyokat ismerők­nek íródott. Ezért kellett a szerzőnek az egyes, a vizsgált családok körében ta­pasztalt szociológiai jelenségek tárgyalá­sánál a magyarországi eseményekről, szo­kásokról, gazdasági és politikai helyzetről néha túlságosan is bőségesnek látszó is­mertetést nyújtani. A helyenként szük­ségtelennek tűnő. az otthoni és a kanadai viszonyok ismertetése között mutatkozó aránytalanságra ez lehet a szerző ment­sége. Nem annyira hibaként, mint inkább csak a könyv jellegzetességeként kell me­gemlítenem, hogy Kosa professzor dicsé­retes munkája sokkal jobbnak, s főleg még tudományosabbnak hatna, ha le­mondott volna arról, hogy az egyébként tárgyilagos, szociológiai munkába he­lyenként abba nem való, a régi magyar­

Next

/
Thumbnails
Contents