Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-07-01 / 4-5. szám
Hírünk a Világban. 9 NYUGATI FIGYELŐ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Szabó Sándor Csehov « Három nővér » c. darabjában lépett először angolnyelvű szerepben az amer; kai közönség elé. A New York Post (1959, IX. 22.) szerint « nyugodtan meg lehet jósolni, hogy alakítása nagy siker lesz; nemcsak kitűnő színész, de sex appealje Boyer-ével vetekszik». Magyar Intézet nyílt meg a new brunswicki Rutgers University-n, március 16-án. Az intézet az American Hungarian Studies Foundation programját fogja folvtatni. E- zévben megkezdődik az egyetemen a magyar nvelv tanítása, a későbbi években bevezetik a magyar irodalom és történelem oktatását is. 1959 júniusában megszűnt az Elmhurst College ma“var tanulmányi programja; 17 év alatt 200 hallgatója volt. Az «Atlantic Monthly» minden évben Dálvázatot hirdet megtörtént események regényes feldolgozására. Az 1958- as dijat Pálóczi Horváth György nyerte « IJ_ndefeated » c. regényes öneletraízaval. A dii 5,000 dollár. A könyv Angliában és az USA-ban megjelent. A New York Times Book Review (1959, X. 25.) Sulzberger bírálatát közli a műről. Kiss N. Antal nyerte azt a dijat, amit az amerikai hadügyminisztérium minden negyedévben az amerikai fegyveres erők újságjának ad. Ezév nyarán a « Musket »-et, Kiss N. Antal lapját tüntették ki. A dijat 1959, VIII. 24-én adták át egy amerikai hadihajón, a ÜSS Lexington-on, a kitüntetettnek. Kossuth nővérének leszármazottai élnek Worcester, Mass., városában. Róluk s Kossuthról szól a Worcester Sunday Telegram (1959. III. 8). képes riportja. ANGLIA Martzy Johanna a világhírű magyar hegedűművésznő, egyik résztvevője volt az augusztus 23-án kezdődő edinburghi fesztiválnak. A Cseh Filharmonikus Zenekarral kellett volna együtt szerepelnie, azonban a csehek megtagadták az együttes fellépést az emigráns magyar művésznővel. Erre az angolok visszavonták a cseh zenekar meghívását! (Manchester Guardian Weekly, 1959, VIII, 27, Musical America, 1959, X). A manchesteri lap fenti száma egy másik cseh balsikerről is beszámol ; « A csehek az idei edinburghi fesztiválon nagyon szomorú illusztrációját adták a megnemértésnek, amelyet éppen a « kulturális csereakciónak » kellene eloszlatnia. Az után az affér után, melynek során a cseh filharmonikusok megtagadták a magyar hegedűművésznővel, Martzy Johannával való együttes megjelenést, mindenki egy másik esemény felé fordult, « A cseh művészet remekművei »-nek kiállítása felé... Ha a katalógus nem hangsúlyozná annyira a cseh művészet nemzeti tartalmát, ennek hiánya nem zavarna bennünket. így azonban ez a megzavarodottság ingerültségbe csap át; az a meggyőződés erősödik, hogy ha valóban létezik olyasmi, hogy cseh művészet, ez a fajta bemutatása — mely keveréke a kiállítás-katalógusok egyhangúságának és egy megdöbbentő irányzatosságnak — csak arra alkalmas, hogy elrejtse azt » Az angol lap által közölt egyetlen kép a kiállításról egyébként Magyarországi Szent Erzsébetet ábrázolja. NYUGAT-NÉMETORSZÁG Kónya Sándor énekelte az idei bayreuthi ünnepi játékokon Lohengrint. « Ritkaság — írja a Musical America (1959 IX) — hogy egy tenorista egyszerre jóképű, muzikális és drámai tekintetben meggyőző legyen, ahogy Kónya Sándor... » A magvar tenoristát egyébként a milánói Scala szerződtette idén ősszel. FÜLÖP-SZIGETEK A Manilában rendezett dzsemborin egy hattagú magyar cserkészkülönítmény is résztvett. A július 17-én megnyílt világtáborban az árvalányhajas magyar cserkészek igen népszerűek voltak. AUSZTRIA Molnár Ferenc utca Bécsben Bécs városi tanácsa egyik szeptemberi ülésén az alábbi határozatot hozta : « Uj utcanév: a XVIII. kerületben (Plötzleinsdorf) utca neveztessék el a kiváló és nagysikerű magyar íróról és színpadi szerzőről. Molnár Ferencről. Jelen határozat a kihirdetés napján lép életbe». BRAZÍLIA A saopauloi képzőművészek szervezetének ezévi kiállításán három magyar is szerepelt: Pongrácz Béla Károly, Medgyessy Antal és Z inner László professzor. Az elmúlt években sokszor kaptak dijat magyarok: 1955-ben Medgyessy Antal; Zinner László 1949-ben, 1950-ben, 1951-ben, 1955,ben és 1956-ban; Pichler Károly 1955-ben, Lóczy Katalin 1957-ben. (Délamerikai Magyar Hírlap, 1959, IX. 6.)