Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-07-01 / 4-5. szám
2 Hírünk a Világban műveiből Svájcban rendeztek nagy kiállítást. Erre a művész is kiutazhatott s így Genfben érte a magyar forradalom híre. Az eltiport ország romlásáról már Budapestről elmenekült feleségétől és három gyermekétől kapott megrázó leírást. Népe történetének ez az újabb tragikus eseménye ihlette fametszetű magyar történelmi képeskönyvének ( «Magyar Legenda») megalkotására. Svájcban a magyar bábkormány ügynökei megkörnyékezték Domjánt. Jelentős pénzösszeg, professzori állás, gondtalan élet felajánlásával igyekeztek őt és családját visszacsábítani. Lefestették előtte az emigráns magyar művészek küzdelmes és tragikus sorsát. Norman Kent, a művész-cikkíró, különösen kiemeli azt hogy a küzdelmes és fáradságos művészi munkához szokott, elhivatott Domjánt mindezek a csábítások sem térítették el kitűzött céljától. Dómján akkor sem ijedt meg, amikor az Egyesült Államokba kerülve azt tapasztalta, hogy a fametszetek általában nem tartoznak a közönség és a gyűjtemények által kedvelt művészeti alkotások közé. A tehetségére és addigi munkásságára felfigyelő Rockefeller Foundation anyagi támogatása lehetővé tett számára néhány hónapi gondtalan munkát s ő székely fafaragó őseitől örökölt tehetségével és munkabírásával hozzálátott új színes fametszetek remekeléséhez. Az amerikai művészi körökben nagy feltűnést keltett cikk utolsó részében Norman Kent Dómján eredeti művészetéről és utólérhetetlenségéről ír elragadtatott hangon. « Én, aki már harminc esztendeje ismerem a fametszés minden csinját-binját s e művészet történetét, amikor először láttam Dómján alkotásait, a színeknek olyan bámulatraméltó felhasználását tapasztaltam, amilyennel eddig sohasem találkoztam. Hogyan tudja Dómján ezeket a ragyogó olaj-színeket a metszett falapokra rávinni s aztán olyan csodálatos egyenletességgel rányomtatni a papírlapokra? ». Erre a kérdésre igyekszik aztán válaszolni a szerző Dómján művészeti technikájának leírásával. ír a művész különleges késeiről, melyekkel olyan híven tudja kialakítani művészi mondanivalót. Ismerteti technikáját, amellyel néha 6-8 faragott lapot is használva — maga nyomja színes fametszeteit. Külön megemlékezik arról a féltő gondosságról, amivel ugyancsak sajátmaga készíti elő a nyomáshoz szükséges festékeket s Dómján «speciális nyomópréséről » — a hüvelykujjáról — mellyel egyenként gondosan simítja rá a lapokat a befestékezett dúcokra. Elismeréssel említi Dómján fametszeteinek egyenletességét s a művészi finomságot, amely minden apró részletből sugárzik. Elismerése újabb meleghangú kifejezésével igy fejezi be Kent a cikket : « Dómján, aki művészetében egybeolvasztotta festői tehetségét és a díszítőformák kedvelését, sikeresen alakított ki magából egy olyan művészegyéniséget, akit sohasem fog fenyegetni a veszély, hogy eltűnik a stílusok tengerében. Remélem hogy munkássága, küzdelmei és sikerei megihletik és bátorítják majd mindazokat a művészeket, akik a fametsző műveszet nemes, de küzdelmes útját járják». Szabó György (New York) Kazinczy A mi nyelvünk anya, leány Ferenc: s ismert rokon nélkül úgy áll a többi nyelvek közt, mint a főnix az ég madarainak számában. Mi ezt a nyelvet szeretni tartoznánk, ha ily szép és a maga nemében egyetlen nem volna is, mert a mienk.
