Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-01-01 / 1-3. szám
24 Hírünk a Világban MENEKÜLT MAGYAR PORCELLANFESTŐK HÍMZÉSRE TÉRTEK AT BÉCSBEN. Volt magyar porcellán-festők Herendről « Hungarian Handicraft » név alatt magyar iparművészeti üzletet és műtermet nyitottak Becsben - Írja a Women’s Wear Daily (1959, VI. 12.). A műterem most kezdte meg festett és hímzett anyagok előállítását. A magyar menekültek művészi munkájának igen nagy sikere van már is. Művészi munkájuk egyik legjellemzőbb példája az a kabát, melynek képét a ruhanagyipar újságja kiemelkedő helyen közli. A kabát mintapéldányát Mrs. Llewellyn Thompson, az Egyesült Államok volt bécsi, most moszkvai nagykövetének felesége vásárolta meg. A fekete léden kabát elejét és ujját fehér gyapjú himzés disziti, melynek mintakincsén erősen látszik a porcellán díszítés és a hagyományos magyar himzéselemek hatása. Változatait selyemből és gyapjúból is akarják gyártani színes hímzéssel. A léden kabát ára béleletlenül 65 dollár. Szabó Márta AZ ÍRÓSZÖVETSÉG KÖNYVKIADÓJA A Magyar írók Szövetsége Külföldön könyvsorozat megindítását határozta el. A könyvek 1959 októberétől kezdve jelennek meg, félvászonkötésben. A könyvsorozat nem üzleti vállalkozás. Az évi programot külön bizottság (Cs. Szabó László, Fejtő Ferenc és Szabó Zoltán) készíti elő. A sorozat szerkesztője Szabó Zoltán. Az évi hat kötet elő fizetési ára 5 angol fontnak, illetve 15 dollárnak megfelelő összeg. Mindennemű előzetes érdeklődés a Magyar írók Szövetsége Külföldön, 14 St. George St., London, W.l. címre küldendő. Az első kötetek, a megjelenés előirányzott sorrendjében, a következők lesznek : Déry Tibor: Vidám temetés, és más elbeszélések Bibó István: Harmadik út Kilenc költő Cs. Szabó László: Fantáziák Méray Tibor: Búcsúlevél Faludy György: összegyűjtött versei ra törekszik. A nép pedig rajongással szereti őt és a Nagy Próféta egyenes leszármazottját látja benne. Néhány percig gondolatainkba mélyedve ülünk a gőzölgő kávé mellett. — Na és... más magyar is él itt rajtatok kivül? — kérdem aztán. — Tlemsenben csak mi ketten — feleli Horváth Károly. — De ha Fezben jársz, ott sokkal találkozhatsz. Várjál csak... Hogy mást ne mondjak, ott van gyümölcsnagykereskedése a kecskeméti B. Szabó Palinak és jólmenő étterme a budai Gömöri Dezsőnek. Rabatban Biró Alfréd építési vállalatát mindenki ismeri. Na, aztán Casablanca... Magunk között « afrikai Budapestnek » nevezzük. Minden második utcában lakik egy magyar. Cseri Jóska, a vegyészmérnök; Gombai Bálint, a « narancsgyáros »; Kuti Béla, a Párizsból odaköltözött hires fizikus és a többiek... Este felé sétálni mentünk ahhoz a kubbához, ahol megismerkedtem Sallaival. A fiatal műtörténész átölelte a vállamat és halkan mondta. — Nem megyek el többé Tlemsenből, hacsak... fel nem szabadul az ország, ott a Duna mentén. Nagyon megszerettem Marokkót. E- gészségesen keveredik az európai civilizáció a berber hagyományokkal és aki egyszer ezeknek az öreg falaknak a sóhajait hallgatta, nehezen tud innen elszabadulni. S mialatt a sirkápolna erkélyéről a müezzin Allah dicsőségét zengte, szemeinkkel a kubba oldalára irt szavakat betűztük. Choaib ibn Húszéin irta saját szavaival nyolcszáz évvel ezelőtt : « Az emberiséget csupán a béke, a szeretet és a kölcsönös megértés mentheti meg ». S marokkói honfitársaink ennek szellemében dolgoznak... Losonczy László (Bécs)
