Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-01-01 / 1-3. szám

24 Hírünk a Világban MENEKÜLT MAGYAR PORCELLAN­­FESTŐK HÍMZÉSRE TÉRTEK AT BÉCSBEN. Volt magyar porcellán-festők Herendről « Hungarian Handicraft » név alatt magyar iparművészeti üzletet és műtermet nyitottak Becsben - Írja a Women’s Wear Daily (1959, VI. 12.). A műterem most kezdte meg festett és hímzett anyagok előállítását. A magyar me­nekültek művészi munkájának igen nagy sike­re van már is. Művészi munkájuk egyik legjellemzőbb példája az a kabát, melynek képét a ruhanagy­ipar újságja kiemelkedő helyen közli. A ka­bát mintapéldányát Mrs. Llewellyn Thomp­son, az Egyesült Államok volt bécsi, most moszkvai nagykövetének felesége vásárolta meg. A fekete léden kabát elejét és ujját fe­hér gyapjú himzés disziti, melynek minta­kincsén erősen látszik a porcellán díszítés és a hagyományos magyar himzéselemek hatá­sa. Változatait selyemből és gyapjúból is a­­karják gyártani színes hímzéssel. A léden kabát ára béleletlenül 65 dollár. Szabó Márta AZ ÍRÓSZÖVETSÉG KÖNYVKIADÓJA A Magyar írók Szövetsége Külföldön könyv­­sorozat megindítását határozta el. A köny­vek 1959 októberétől kezdve jelennek meg, félvászonkötésben. A könyvsorozat nem üz­leti vállalkozás. Az évi programot külön bi­zottság (Cs. Szabó László, Fejtő Ferenc és Szabó Zoltán) készíti elő. A sorozat szer­kesztője Szabó Zoltán. Az évi hat kötet elő fizetési ára 5 angol fontnak, illetve 15 dol­lárnak megfelelő összeg. Mindennemű elő­zetes érdeklődés a Magyar írók Szövetsége Külföldön, 14 St. George St., London, W.l. címre küldendő. Az első kötetek, a megjele­nés előirányzott sorrendjében, a következők lesznek : Déry Tibor: Vidám temetés, és más elbeszélések Bibó István: Harmadik út Kilenc költő Cs. Szabó László: Fantáziák Méray Tibor: Búcsúlevél Faludy György: összegyűjtött versei ra törekszik. A nép pedig rajongással szere­ti őt és a Nagy Próféta egyenes leszárma­zottját látja benne. Néhány percig gondolatainkba mélyedve ülünk a gőzölgő kávé mellett. — Na és... más magyar is él itt rajtatok kivül? — kérdem aztán. — Tlemsenben csak mi ketten — feleli Horváth Károly. — De ha Fezben jársz, ott sokkal találkozhatsz. Várjál csak... Hogy mást ne mondjak, ott van gyümölcsnagykereske­dése a kecskeméti B. Szabó Palinak és jól­­menő étterme a budai Gömöri Dezsőnek. Rabatban Biró Alfréd építési vállalatát min­denki ismeri. Na, aztán Casablanca... Magunk között « afrikai Budapestnek » nevezzük. Minden második utcában lakik egy magyar. Cseri Jóska, a vegyészmérnök; Gombai Bálint, a « narancsgyáros »; Kuti Béla, a Párizsból odaköltözött hires fizikus és a többiek... Este felé sétálni mentünk ahhoz a kubbá­hoz, ahol megismerkedtem Sallaival. A fiatal műtörténész átölelte a vállamat és halkan mondta. — Nem megyek el többé Tlemsenből, ha­csak... fel nem szabadul az ország, ott a Duna mentén. Nagyon megszerettem Marokkót. E- gészségesen keveredik az európai civilizáció a berber hagyományokkal és aki egyszer ezek­nek az öreg falaknak a sóhajait hallgatta, ne­hezen tud innen elszabadulni. S mialatt a sirkápolna erkélyéről a müezzin Allah dicsőségét zengte, szemeinkkel a kub­­ba oldalára irt szavakat betűztük. Choaib ibn Húszéin irta saját szavaival nyolcszáz évvel ezelőtt : « Az emberiséget csupán a béke, a szeretet és a kölcsönös megértés mentheti meg ». S marokkói honfitársaink ennek szellemé­ben dolgoznak... Losonczy László (Bécs)

Next

/
Thumbnails
Contents