Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-01-01 / 1-3. szám
16 Hírünk a Világban Japán kultúra. A ” Hopp Ferenc ” Keletázsiai Muzeum japán vándorkiállításának megnyitása egy vidéki városban; japán gyermekek rajzaiból kiállítás; megemlékezés Hiroshige japán festő halálának százéves évfordulójáról; japán kép-kiállitás. Indiai kultúra: Kiállítás Amrita Shergil indiai festőművész képeiből; indiai filmbemutatók; egy dokumentumfilm s egy rajzfilm bemutatása, utána előadás; előadás az indiai művészetről. Egyiptomi kultúra : Sa’ad Khadem könyvének kiadása az egyiptomi népművészetről ; Abu Bakr Khairat egyiptomi zeneszerző előadása; az Egyiptomból és Szudánból nemrég visszatért magyar tudományos expedíció beszámolója eredményeiről ; Germanus Gyula professzor előadása Egyiptomról; egyiptomi filmhét. Török Kultúra: A siklósi török kiállítás megnyitása ; előadás a török kultúráról és a török-magyar kapcsolatokról. Különböző országokat érintő program: a Magyar Rádió és Televízió Szolgálat megkereste a hasonló intézményeket Kínában, Japánban, Indiában, az egyesült Arab Köztársaságban, Törökországban és Indonéziában, hogy szervezzenek csereadásokat ez országok kulturális életéről. A könyvtárak programja : A fentiek kiegészítéseként rendezvények sorozatait szervezték, s ezúton a könyvtárakat is bekapcsolták a barátsági hét programjába. Mindenfelé kiállításokat rendeztek a könyvtárakban, mind a vidéken, mind Budapesten. Ezeken bemutatták a magyar orientalisták munkáit, keleti irodaimák művek magyar fordításait, valamint keleti vonatkozású könyveket, fényképeket és dokumentumokat. Versenyeket rendeztek olvasók közt e tárgykörben és cikkeket készítettek folyóiratok számára a Tudomános Akadémia Keleti Könyvtáráról, e könyvtár csereakciójáról keleti országok felé és az UNESCO keleti könyvtárak fejlesztésére irányuló programjáról. » A H a y d n-f e sz t i v á 11 Kodály Zoltán nyitotta meg az Akadémián ezév tavaszán, maguk az ünnepségek azonban csak szeptember 17-én kezdődnek az Akadémián rendezendő « Haydn zenetudományi konferencia » megnyitásával. Az ünnepségeket Fertődön, az Eszterházykastélyban folytatják. Többek közt bemutatják Haydn vigoperáiát, az « Aki hűtlen pórul jár »-t, melyet a nagy zeneszerző Eszterházán (Fertőd régi neve) komponált A fesztivál egyik kiemelkedő eseménye a nemzetközi vonósnégyesek közti verseny lesz. Az első dij 50,000 forint. (Lásd a képes mellékletet) « Ismeretlen Haydn-müveket találtak Budapesten» — ezzel a címmel közöl a Christian Science Monitor (1959, III. 3.) egy érdekes Rettíers-tudősitást Budapestről. « Magyar zenetudósok — írja a cikk — akik áttanulmányozták az Eszterházy-család zenei levéltárát, mely az itteni Nemzeti Könyvtárban van elhelyezve, számos operaáriát és- jelenetet találtak Haydn-töl, amelyek el voltak « temetve » Haydn 1809-ben történt halála óta. Az itteni Eszterházy-gyüjtemény 80-90 operát tartalmaz XVIII. századbeli zeneszerzőktől, valamint Haydn-kéziratokat. Ezeket az operákét Haydn nem kedvelt s helyettük házában mutatta be. A kéziratokat azért helyezte el a család a Nemzeti Könyvtárban a II. világháború végén, hogy megóvja a megsemmisüléstől. Ezek közül az operák közül 20-30- ban olyan részeket találtak, melyeket Haydn nem kedvelt s helyettük áriákat, sőt egész jeleneteket is beleirt saját szerzeményeiből — mondja Bartha Dénes professzor. Az egész gyűjteményt számbaveszik. Remélik, hogy a teljes katalógus elkészül a Haydn-kongresszus idejére... (A harmadik és remélhetőleg teljes « Haydn összes művei », mely az újonnan felfedezetteket is magukba foglalná s Németországban kerülne kiadásra, 25 év alatt készülne el s több mint 100 kötetből állna). Az Eszterházy-gyüjtemény egy másik része a Library of Congressben van letétbe helyezve. De a család nem adott engedélyt lefényképezésére... Az ünnepségek során az Eszterházy-család régebbi székhelyén, a nagyszerű kastélyban Fertődön (előbbi neve Eszterháza), az «Évszakok » oratóriumot fogják előadni. A kastély, mely Magyarország egyik legszebb kastélya és a barokk stílus remekműve, súlyosan megsérült a II. világháború alatt. Mind a német, mind a szovjet hadsereg lefoglalta és a puszta falakon kívül alig hagyott meg más értéket... Azok a szobák azonban, amelyekben Haydn lakott, ma is megvannak ». A legújabb s legnagyobb dunatengerjáró hajó a ’’Hazám” nemrég készült el. 25 éve hajózott fel az első kis tengeri hajó Hollandiából jövet. Ugyanebben az évben fejezték be a Ganz-Danubius hajógyárban az első magyar duna-tengerjáró, a ’’Budapest” építését. A duna-tengerjárók magyar specialitás. Budapest felett ugyanis a zátonyok megnehezítik a mélyjáratú hajók számára a hajózást. Eddig nyolc magyar duna-tengerjáró (’’Balaton ». ’’Béke”, ’’Duna”, ’’Budapest”, ’’Szeged”, ’’Tisza”, ’’Debrecen”, ’’Hazám”) készült el, ennél azonban sokszorosan többet gyártott Magyarország - a Szovjet unió számára, A ’’Hazám” teherbírása 1300 tonna 1959 januári futópróbáján a Fekete tengeren 13 és fél csomós sebességet ért el. A hajó fel van szerelve radarkészűlékkel és ultrahangos mélységmérővel. A személyzet 23 főből áll. (Jelentkező annyi akadt, hogy alig győzik létszámba venni őket). A ’’Hazám” hossza 81.5, szélessége 10.6, oldalmagassága 4.7 méter. Merülése teljes terheléskor 31 decimeter. A ’’Hazám” leventei és indiai kikötőkbe fog járni. NORVÉGIA Újabb 10 ösztöndíjat, illetve beutazási engedélyt biztosítottak magyar diákok számára A norvégok javasolták Peruban a magyar diákszövetség szólásjogának biztosítását a Nemzetközi Diákszövetség konferenciáin, amit a diákkongreszszus el is fogadott. Norvégia teljes mértékben kivette részét a Hruscsov látogatása elleni skandináv sajtóhadjáratban, és az egyik vezető norvég lap például azt ajánlotta, szállásolják el Hruscsovot a legbiztosabb helyre, - a börtönbe!
