Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-01-01 / 1-3. szám

12 Hírünk a Világban nyitására igy ir: « Pártunk III. kongresszusa a magyar demokrácia fejlődésének forduló­pontján ül össze. A jobboldal Magyarország nemzetközi elhelyezkedésének revízióját pró­bálja elérni... bizonyos nemzetközi imperialis­ta körök számára akar hídfőállást kiépíteni Magyarországon. A jobboldal felveti a politi­kai hatalom kérdését is, A munkáspártok visz­­szaszorítására vagy kiszorítására törekszik a kormányzatból. A jobboldal vakmerőén támad és provokál. Látjuk és számontartjuk a reak­ció erőinek felvonulását. Megtesszük a ma­gunk előkészületeit. Harcba indulunk. A cél visszaverni a jobboldali reakciót és biztosíta­ni a magyar népidemokrácia fejlődését ». Rá­kosi még érthetőbben fejezi ki magát: « ... És mert a reakció előretörése olyan méreteket ért el, hogy kezdi veszélyeztetni a magyar demokrácia minden vívmányát, elhatároztuk, hogy végre rendet teremtünk ezen a téren is. Erre a célra minden eszközt fel fogunk hasz­nálni ». Hónapokon belül kiderült, hogy ez a « min­den eszköz » mit jelent. A Kisgazdapárt s a nemzeti ellenállás felszámolására megkonst­ruálják az « összeesküvési pert ». A vádirat szinte önleleplezően sorolja fel a kommunista hatalomátvételt akadályozó politikai « bűnö­ket » : « Kovács Béla és a Kisgazdapárt cent­rumcsoportja a demokratikus államrend [értsd : proletárdiktatúra] megszilárdulását minden eszközzel késleltetendő, szándékosan akadályozták a bel- és külpolitikai konszolidá­ció [értsd: egypártrendszer és szovjet gyar­mattá válás] megvalósulását. Belpolitikai vo­nalon az 1946 június-július koalíciós válság alkalmával a centrumcsoport dolgozott ki egy tiz pontba foglalt, a pártnak a baloldali blokk pártjaival szemben támasztott követeléseit tar­talmazó memorandumot, mely ab ovo telje­síthetetlen célzattal a válságot krónikussá tette ». Az Ítélet meghozása az annyira ismert mód­szerek alkalmazása után már nem volt nehéz. De jellemző, hogy a belügyminiszteri jelen­tés vádjainak egy része fel sem merült a tár­gyalások során, másrészt a « Szövetséges El­lenőrzőbizottság Ügyészsége » Kovács Béla ellen olyan adatok közlése miatt is vádat emelt — a nyugati diplomatákkal és politiku­sokkal folytatott tárgyalásokon kívül — me­lyek a Washington-i hivatalos látogatás alkal­mával (talán éppen Rákosi révén) kerültek « ellenséges imperialista kézre » és amelyek újságokban, folyóiratokban is megjelentek. Fölösleges megemlíteni, hogy Kovács Béla nem volt a küldöttség tagja. Kétségtelen, Kovács Béla idejében meglát­ta, hogy ellenfelei a parlamentáris demokrá­cia klasszikus szabályait nem tekintik érvé­nyesnek. Még a sikerek idején megtett min­den tőle telhetőt a belpolitikai erők mozgósí­tásán kivül, hogy adott pillanatban, amikor a kommunista fenyegetések beváltására ke­rül sor, a parlamenti többség mellett tényle­ges erőt és a nagyhatalmak támogatását is biz­tosítsa. Nem az ő hibája hogy ez a törekvés eredménytelen maradt. De ezt kalandokba való beugrásnak minősíteni, vagy vád tárgyá­vá tenni a vasfüggönyön innen aligha lehet. A paraszt-képviselők utolsó kiállása is de­rékba tört. Kovács István szavai viharos he­lyeslést váltanak ki, amikor azt mondja: « ... Mélységes fájdalommal tapasztaljuk és látjuk, hogy azokat, akik belőlünk valók, ve­lünk azonos életsorból, kérges kezű paraszt a­­pától és anyától származnak, ma Kovács Bé­lát, holnap Nagy Ferencet rágalmazzák. Mi ebbe soha belenyugodni nem tudunk ». A pa­raszt-képviselők « állástfoglalnak minden olyan törekvéssel szemben, amely a Kisgaz­dapárt erőszakos megbontását célozza vagy azt, hogy a parasztságot szembeállítsa az ér­telmiséggel és az ipari munkássággal. Bűnö­söket védeni nem akarnak, a teljes igazság ervényesülése érdekében kívánják, hogy az összeesküvés ügyében küldjenek ki 25 tagú, teljes jogkörrel felruházott parlamenti vizsgá­lóbizottságot ». De hiába volt « Kovács Béla ügye egyi­ke a magyar politika legfontosabb elvi kér­déseinek és nem személyi jelentőségű kér­dés », a parlamenti vizsgálóbizottság kikül­désére soha nem került sor. Néhány nap múlva a világlapok is közük az Associated Press jelentését: « Húsz orosz katona egy tá­bornok vezetésével letartóztatta Kovács Béla kommunistaellenes képviselőt. A többségi Kisgazdapárt tagjai szerint ez a cselekmény közvetlen beavatkozás ’ volt a belügyekbe ».

Next

/
Thumbnails
Contents