Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 2-3. szám
20 Hírűnk a Világban rát zenésítse meg. Ha azonban meggondoljuk, hogy a mű német megszállás alatt Íródott (1943—44) és orosz megszállás idején lett először bemutatva (1948), s ha ilyen mondatokat olvasunk benne, mint: ,Mind, akik a békét szeretitek, ismerjétek fel az igazságot', vagy: ,Aki megkapta az üzenetet, félelemmel vegye tudomásul' és: .Itt az idő az elkülönülésre' — észrevehetjük, hogy a szöveget bizony nagyon aktuális módon is lehet értelmezni. Valóban úgy van, hogy épp Veress Sándor megzenésítése kölcsönöz Augustinus szavainak új és rendkívül lenyűgöző erejű időszerűséget. Itt már nem egy tiszteletreméltó egyházatya foglal állást egy vallási vitában, mely minket már alig érint, hanem egy kiáltó a vártán, aki lángoló szavakkal hív fel mindnyájunkat, hogy egyértelműleg foglaljunk állást az igazság mellett és helyesen döntsünk .bűneinkre gondolva, melyek elárasztanak bennünket' ... A mű a maga váltakozó kórus- és szólóhangrészeivel és zenekari közjátékaival, sűrített többszólamúságával és erőteljes akkordjaival, az egész hanganyag végsőkig feszített diszszonanciájával, majd egyszerű a capella hármashangzataival nemkonvenciális kiegyensúlyozottságában fölényes alkotó szellemre mutat, aki ért hozzá, hogy a spontán kifejezőerőnek hozzáillő művészi formát adjon. A magával ragadó művet a thuni tanítók énekkara alapos felkészüléssel adta elő ..." A Bemer Tagblatt (1958, III. 20.) is remekműnek tartja a zsoltárt: ,,A szokatlan nagy tudással megformált .harci dal' ősi zenélő készségből és erőből pattant ki egy páratlan vulkáni szellemből, akinek a szabadon áradó zenélő kedve egyesülni tudott a preklasszikus stílus szigorúan felépített formájának minden elemével." Vajon mikor ismerik fel Veress Sándor jelentőségét Amerikában s íőleg mikor ismeri fel a külföldi magyarság, hogy világhírű tudósai mellett milyen nagy alkotóművészei is vannak? Svájc és Európa már tudja, kit nyert Veress Sándorban, most rajtunk a sor. (R) 3(yen hifiinkéi és (ekei {erjeszteni A csehek háborúutáni sorsa hasonlít a mienkéhez. Nem tekinthetjük magyar feladatnak annak elbírálását, hogyan viselik sorsukat. Azt azonban nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy egy neves magyarszármazású egyetemi tanár a New York Times -hez intézett levelében a magyar forradalom legkiemelkedőbb hősének magatartását nagyrészt a csehek érdemének próbálja tulajdonítani. A levélíró szerint Maiéter Pál Prágában szívta magába a demokrácia szellemét és ez befolyásolta forradalmi szerepében. Viszont reakciós magyar tiszttársai — így folytatódik az inszinuáció — kergették kegyetlenségükkal Maiétert átmenetileg a kommunizmus karjaiba. Mi nem hiszünk abban, hogy magyaroknak cseh nevelésre van szükségük, hogy szabadsághősök váljanak belőlük, másrészt elég sok volt tisztet ismerünk, akiket a régi tisztikar szelleme legfeljebb demokratákká, de semmiesetre sem kommunistákká nevelt. Saját múltunk hibáit nem kell elhallgatnunk. Minden olyan esetben, ahol történelmünk vagy közelmúlt eseményeit ismertetjük, a megfelelő komolysággal be kell mutatnunk a negatívumokat is. Az ilyesfajta szükségtelen „önkritika" azonban, amelyet a levélíró művel — a Nagy Imre s Maiéter Pál kivégzése feletti világfelháborodást használva fel, hogy publicitást kapjon —, aligha szolgálja az igazság érdekét és (ami ezzel azonos) az igaz magyar érdekeket. (Cs.) Kézzel készült és festett, ebédlői disztányérok, csobolyok, kulacsok, butéliák a magyar népművészet eredeti motívumainak felhasználásával lakásának magyar hangulatát fejezi ki. A világ bármely részébe szállítja „HELENA STUDIO“ Box 3933, GPO, Sydney. Fényképes árjegyzékünket 2 bélyegutalvány ellenében légipostán küldjük.
