Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 2-3. szám

Hírűnk a Világban 3 Az érem majdnem tíz esztendővel ké­sőbb készülhetett mint az előbbi. Egy XV. századi ismeretlen olasz éremvéső munká­ja s minden valószínűség szerint 1487 előtt készült szintén természet után. Egy időben azt hitték, hogy a készítő művész Bertoldo di Giovanni volt; mások Caradosso munká­jának tulajdonították. Balogh Jolán véle­ményét tagadhatjuk el leginkább, aki sze­rint „az éremvéső felső-olasz-lombard mű­vészi körből származhatott".8) A két érem összehasonlításánál igen fel­tűnő stílusbeli különbségeket figyelhetünk meg. Az előző nyugodt naturalisztikus stí­lusával szemben ez a későbbi, a már öre­gedő királyt ábrázoló érem, inkább a lé­nyeges vonásokat kihangsúlyozó, erőteljes és mozgalmas realista hangot üt meg. Ta­lán az antik érmek sommázó stílusának utánzása ez. A király köpenyének s orosz­lánsörényre emlékeztető hajviseletének ábrázolása is igen szoros rokonságot mutat antik előképekkel s egyben korának más antikizáló portréival. (Balogh Jolán érde­kes megjegyzése figyelmeztet bennünket arra,hogy az érem,,egyike a legelső antik­utánzó érmeknek, melyek fejedelmi sze­mélyt ábrázolnak. Csak Merész Károly burgundi herceg érme előzi meg.")9) A hát­lapon ábrázolt csatajelenet előterében osz­lopon álló szobor (Mars?) s a felirat is az antik érmeket juttatja eszünkbe. A gondos művészi megmunkálású, nagy hatású érem 13 későbbi Mátyás ábrázolás­hoz szolgált mintaképül. Ezek közül csak a Morgan Library Didymus Korvinájának Mátyás képét említjük meg, mely a leg­szebbek közé tartozik.10) A két ismertetett érem Mátyás király uralkodásának egy-egy jelentős szakaszát jellemzi és képviseli. A korábbi az itáliai eszmék felé induló, házasodni készülő, még fiatal királyt ábrázolja. A későbbi, a harcokból és csalódásokból leszűrt tapasz­talatokban gazdag, érett ízlésű uralkodó képét őrizte meg. Mindkettő fontos darabja annak a gazdag képsorozatnak, Mátyás arcképeinek, amely először örökíti meg híven és sokoldalúan nemzeti történelmünk egy kiemelkedő alakját. Jegyzetek Az ismertetés elején idézett szöveg közölve van az Archeológiái Értesítő (u.f.) VIII. 1888. 19—22. lapjain. *) Mátyás korának kitűnő összefoglalása a Mátyás király Emlékkönyv, I—II., Szerk. Lnkinich Imre. Budapest. 1940. — Mátyás ikonográfiájának összefoglalása: Balogh Jolán, Mátyás király arcképei. Mátyás király Emlékkönyv, I. 1940. 435—548 lapokon. — A Korvinákban található Mátyás arcképekről: Csontosi János, Bildnisse des Königs Matthias Corvinus und der Königin Beatrix in den Corvin-Codexen. Ungarische Re­vue, 1890. 177—210, 571—588 lapokon. — A Kor­vinákról általában: Hevesy A., La bibliothèque du roi Matthias Corvin. Paris, 1923. (Pour les membres de la Société française de reproduc­tions de manuscrits.) 2) Balogh Jolán i.m. 478—479, 479—480 lapokon. 3) Hill, G. F., The Gustave Dreyfus Collection. Re­naissance Medals. Oxford, University Press. 1931. p. 224, plate CVI, No. 492. 4) Renaissance Bronzes, Statuettes, Reliefs and Plaquettes, Medals and Coins from the Kress Collection. Washington D. C. National Gallery of Art, Smithsonian Institution, 1951. p. 194. 5) Balogh Jolán i.m. 479 1. *) Balogh Jolán i.m. 478—479 1. 7) Hill, G. F. i.m. p. 131. plate LXIV., No. 255. 8) Renaissance Bronzes, Statuettes etc. i. m. p. 178. ') Balogh Jolán i.m. 479 1. 10) Hevesy A. i.m. XXL tábla. A latin Múzsák is tégedet áldanak Mert kegyeled őket pannoni föld dísze te. Vaj mi dicső látvány, ha te harci sisakkal a hadban Őnekik áldozol. (Antonius Constantius Fanensis, 1464).

Next

/
Thumbnails
Contents