Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
6 Bibliográfia Kossuthét, Eötvösét, Széchén Antalét és Jásziét), amelyeknek célja lett volna megoldani a nemzetiségi problémát és így biztosítani a birodalmi egység fennmaradását. E kitűnő alapvető munka fontosságát emeli, hogy angolul jelent meg egy olyan országban, ahol a történetkutatás nem tartja fontosnak, hogy egy letűnt birodalommal retrospektive foglalkozzék; holott, amint az író megjegyzi, a probléma ma is megoldatlan s csupán átterelődött birodalmi síkról a területire. Maguk a megoldási javaslatok, bár teljes egészükben a mai viszonyokra nem alkalmazhatók, szoros öszszefüggésben állnak a jelenkori ideológiai áramlatokkal és alapeszméik (pl. Eötvöséi) időtartóbbnak bizonyultak az újabbkori tabula rasa törekvéseknél, a tömeges kitoloncolás vagy likvidálás politikájánál. (Fetter Klára) Diccionario enciclopédico U.T.E.H.A. México, Unión Tipográfica Editorial Hispano Americana [c 1950—1952] lOv. illus. A mexikói lexikon elég részletesen foglalkozik Magyarországgal és főleg a magyar történelem s kultúra kimelekedő alakjaival. A „mongol eredet" és a „puszta" mítoszát magáévá teszi. Beállítottsága baloldali. Hangsúlyozza pl. az 1945 előtti kormányok náci-szövetségét, de nem említi a magyar nép állásfoglalását a kommunizmus és az idegen megszállás ellen. Az írók közül külön cikket szentel többek közt a következőknek: Ady (képpel), Ambrus, Babits, Gárdonyi, Herczeg, Ignotus, Kaffka, Koestler, Kosztolányi, Molnár, Móricz, Szabó Dezső, Vargha Gyula, Zilahy. Viszont nem említi Illyést, Márait, Németh Lászlót, József Attilát, Tamási Áront. Érdekes festőink nevét spanyolosán olvasni: Székely Bartalomé (önarcképpel), Szinyei Merse Pablo, Zichy Miguel, Munkácsy Lieb Miguel (Miltonjával), Rudnay Julio, stb. Néhány 1945 utáni közéleti szereplő, akiket ismertet: Dinnyés, Lukács György, Miklós Béla, Nagy Ferenc, Mindszenty, Rajk, Rákosi, Rónai Sándor, Tildy, Varga Jenő, Szakasits. A lexikon nem túlságosan disztingváló részletességére jellemző, hogy kiket említ az SZ betű alatt: Szabó Dezső, Szalasi, Szalay László, Szántó Tivadar, Szász Károly, Széchenyi Béla és István, Székely Bertalan, Széli Kálmán, Szenkár, Szent-Györgyi, Szigligeti, Szigeti József, Szilágyi Sándor, Szilágyi Dezső, Szinyei Merse, Sztójay. (R.) A MAGYAR FORRADALOM ANNOTÁLT BIBLIOGRÁFIÁJA folytatása helyhiány miatt következő számunkra marad! MAGYAR IRODALOM CSEH NYELVEN 1867 és 1955 közt összesen 104 magyar szerző 210 könyvét adták ki cseh fordításban. Az első cseh-re fordított magyar mű Kisfaludy Károly „Szeget szeggel" c. műve volt. A klasszikusok közül korán lefordították Petőfit, Eötvöst, Maaáchot. Jókainak az első világháborúig 26 kötete jelent meg csehül. A Bánk bánt csak az utóbbi években {ordították le. Nemrég jelent meg Petőfi válogatott verseskötete és Illyés Petőfi-éleirajza. A Bolond Istók és a János vitéz is modern fordításban került a cseh közönség elé. A későbbiek közül Mikszáth, Molnár, Móra, Móricz, Szabó Dezső, Herczeg Ferenc, Márai, továbbá Körmendi és Földes Jolán vált ismertté a cseh közönség előtt a saját nyelvén. A mostani írók közül a legnagyobb példányszámot Illés Béla „Kárpáti rapszódiája" érte meg. Három kiadásban jelent meg eddig. Illésnek öt további könyve is le lett fordítva, Darvasnak kettő, Szabó Pálnak kettő, Balázs Annának is kettő. Csehül lehet olvasni ezeket az írókat is: Balázs Béla, Ilku Pál, Vas Zoltán, Aczél Tamás, Karinthy Ferenc, Gergely Sándor, Morvay Gyula, Nagy Sándor, Veres Péter, Egri Irén, Asztalos Sándor, Kovács György, Háy Gyula, Urbán Ernő, Sándor Kálmán, stb.
