Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 1. szám

Bibliográfia

származásúak. Kossuth Lajos Brachfeld szerint háromszorosan „mesgye-ember": protestáns a katolikusok, köznemes a mágnások, „szlovák származású" a magyarok között. Függetlenül a példák találó vagy téves voltától (a szerző megállapítja, hogy a XVIII sz.-ban beszármazott külföldi eredetű főnemesek „túlságosan könnyen aszszimilálódtak", ugyanakkor felteszi, hogy a XIII. sz.-ban királyi keggyel kitüntetett és Hunyadi Mátyástól címert kapott Kossuthoknak komplexumaik voltak a szlovák származás miatt), úgy tűnik, hogy a „mesgyelétben" korántsem egy a magyar nemzete t vagy egyes történelmi személyeit jellemző sajátosságról van szó, hanem az emberi lét egy lényeges tulajdonságáról. Csaknem mindenki vallások, fajták, népcsoportok, nyelvek, kultúrák és társadalmi osztályok határán mozog, különösen Közép- és Keleteurópa térségében. A felsőbbrendűség érzése a szomszédokkal szemben és a történelmi jogokra való hivatkozás ugyancsak nem sajátosan magyar jelenség, mint azt a szerző hiszi vagy el akarja hitetni.

Korántsem hiányoznék az anyag ahhoz, hogy megjegyzéseinket folytassuk, azonban már bizonyára elegendő az indíték, hogy a magyarság hírápolásán elmélkedjünk egy verset. Mert ezt a „magyar történelmet kezdők számára" („Mesgyelények dáridója" lehetne a címe) kijavítani úgysem lehet.

Hírek és adatok

Legutóbb megírtuk, hogy a Dewey-féle osztályozási rendszer 16-ik, ezév őszére tervezett kiadásában a magyar nyelv „Észak- és Nyugat-Ázsia nyelvei" közé volt sorolva.

Időközben sikerült meggyőzni a Library of Congress illetékes osztályát a változtatás szükségességéről. A magyar nyelv és irodalom a „Finn-ugor, török és más nyelvcsoportok" címszó alatt lesz található.-8-A magyarországi Országos Könyvtárügyi Tanács 1958-as munkatervében fog3

lalt legfontosabb feladatok, A könyvtáros (1958, február) szerint:

„A könyvtárügy szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet megvalósítása, azaz a törvényben előírt szervezeti keretek teljes kiépítése, tartalommal való megtöltése; könyvtárügyünk valóságos helyzetének és a tényleges társadalmi szükségleteknek az összevetése alapján könyvtárügyünk továbbfejlesztése; könyvtárpolitikánk tudományos megalapozása; a könyvtárügy fontosságának, művelődéspolitikai jelentőségének tudatosítása."-8-Steinbeck „Lement a hold" című, a norvég ellenállással foglalkozó regényének második kiadásáról írja a Könyvbarát (1958, március) recenzora:

„Steinbeck nem a fasizmus vérengzését ábrázolja, hanem hódításának belső lehetetlenségét: a norvégek annyira gépiesen engedelmeskednek és annyira az együttműködés leghalványabb jele nélkül, hogy rövidesen a németek kezdenek félni a fegyvertelen lakosságtól — és nem fordítva —, amelyet úgy hódítottak meg, ahogy a ,légy meghódítja a légypapírt' (a rettegés ezt a kifejezést adja egy német tiszt szájába). A hódítás a hódítót előbb tönkreteszi, mint a leigázottat, ha ez utóbbiban nem halt meg a szabadság szeretete: ez az igazsága regény mondanivalója. A nácizmust bukása előtt ábrázolja, ,lement a hold': a sötétségnek még nincs vége, de ezután már csak a nappal, a világosság jöhet..."

(Azt hisszük, jó gondolat volt kiadni Steinbeck művét ma Magyarországon ...)

■a-A világ első könyvtári katalógusát nemrég fedezte fel Kramer professzor a philadelphiai egyetemi múzeumban. A sumír ékírással írt agyagtáblácska 62 irodalmi művet sorol fel. (Kramer, Samuel N. From the tablets of Sumer. Indian Hills, Colo., Falcon's Wing Press, 1956, p. 254—258.)-8-A Könyvbarát szerint (1958, január) a Szovjet Könyvkiadói Főigazgatóság je-