Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 1. szám

VIII. évfolyam 1. szám 1958. Tavasz HÍRÜNK A VIIAGBAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KULTURÁLIS FIGYELŐ Előfizetési díj: Északamerikában P. O. Box 1005 Hungarian Quarterly - RevistaHúngara egész évre $ 4.00, félévre $ 2.00 WASHINGTON 13., D. C. Revue Hongroise Más országban havi két coupon Magyar enciklopédiácska Irta: KÓSA JÁNOS Tervünk azokban a messzeszállt eszten­dőkben született, amikor a bölcsészettudo­mányi kar kőpadlós folyosóit koptattuk, körbe-körbe sétálva a szakadatlan viták véget nem érő során. Sok régi vitatárs örökre elnémult (úgy tűnik, hogy a halál széles rendet vágott a mi nemzedékünk­ben); mások ugyanazt a folyosót koptat­ják ma is, mint professzorok, kandidátu­sok, tudományos munkatársak és a rend­szer egyéb című hivatalnokai; a maradék pedig szétszóródott öt világrészen és csak magánlevelekben vitázik. De akkoriban húszévesek voltunk mindahányan, ter­vekkel, reményekkel és tudásszomjjal. A kopott barna ajtók mögött Szekfű Gyula, Eckhardt Sándor, Kornis Gyula, Bajza Jó­zsef, Horváth János oktatott és a lyukas órákban a könyvtártermek kötetei taní­tottak tovább. Itt és így kezdődött. A mi nemzedékünk hirtelen úgy érezte, hogy felfedezte Ma­gyarországot. Jobban mondva, azt éreztük, hogy fel kell fedezni Magyarországot, ren­geteg titkának végére kell járni és minden zegét, zúgát tudományos pontossággal fel kell kutatni. Egy pillanatnyi kétségünk sem volt, hogy milyen titkok után kell nyomoznunk. A végtelen viták során, a ta­nítóink szavai nyomán, az egész munka­­programmot megbeszéltük. Ki kell nyo­mozni a magyar parasztság életkörülmé­nyeit, a budapesti iparostanoncok társa­dalmi és gazdasági viszonyait, a székely­­ség eredetét, Anonymus kilétét, Szent Ist­ván király Intelmeinek szerzőjét, a Vén cigány szimbólumainak magyarázatát, Krúdy Gyula irodalmi forrásait (az Álmos­könyvnél többet kellett olvasnia!), a ri­­móci népviselt eredetét, Pandur Péter nép­meséinek mintaképeit. Meg kell szerkesz­teni a magyar művészeti emlékek tudo­mányos katalógusát, az elfelejtett bárok festők életrajzgyűjteményét, össze kell gyűjteni az Angyalföld néprajzát. Meg kell írni a magyar társadalom történetét. Ezer további kérdés bukkant föl program­­munkban. Mi történt az 1919-es kommu­nizmus soha-föl-nem-talált hivatalos ira­taival? (Tápai Szabó László megbocsát sír­jában ezért a kérdésért.) Igaz-e, hogy a vonatkozó névmás használata németes jö­vevény nyelvünkben? Mit tartalmaz Ady Endre és Babits Mihály kiadadan levele­zése? Hát Kosztolányi, Tóth Árpád és Ju­hász Gyula nyomdafestéket nem látott le­velei? És hogy el ne feledjem József Attila őszibarack-komplexumának mélylélektani megtárgyalása elengedhetetlenül szüksé­ges feladatnak látszott. Puszta emlékezet­ből vég nélkül sorolhatnám föl a terveket. Azokban az években Pethő Sándor, Sza­bó Dezső meg Bajcsy-Zsilinszky Endre a magyar glóbusról beszélt. És valóban, a kicsiny ország meg a kicsiny nép a maga mérhetetlen szellemi gazdagságával egy egész glóbusnak látszott. Minden talp­­alattnyi földdarabnak, hegynek, völgynek és falúnak megvolt a maga sajátsága, tör­ténete, egyénisége, a maga értéke, titka és izgató problémája. Alsódabason a régi jobbágytelkek még érintetlenül fennálltak,

Next

/
Thumbnails
Contents