Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1957-10-01 / 10-12. szám

9 Hírünk a Világban Az UFHS kongresszusa Párizsban A forradalom egyéves évfordulója al­kalmából 15 országból jöttek össze a már megalakult szervezetek képviselői, hogy megbeszéljék a Szabad Magyar Egyetemis­ták Szövetsége előtt álló feladatokat. A kongresszus október 21-én kezdődött Pá­rizsban a Sociétéz Savantes nagytermében és 24-én este zárult. A megnyitó beszédet Gabriel Marcel, a Francia Akadémia tagja, mondta. Résztvettek a megbeszélésen a magyar diákok küldöttein kívül a külföldi diákszövetségek képviseletében mintegy huszonhármán. A kongresszus alkalmával elsőízben ke­rültek nyilvánosságra számadatok a me­nekült egyetemistákról. Eszerint mintegy 7 911 magyar egyetemista tartozik a már eddig elismert 14 tagszövetség keretébe. Ezek közül eddig 6 020 kezdte meg, illetve folytatja tanulmányait; az összes egyete­misták 76 százaléka. Megoldatlan a jelentések szerint még 1 918 egyetemista tanulása. Az Egyesült Államokban 658, Ausztriában 554, Kana­dában körülbelül 500 és Angliában 200. OLVASÓINKHOZ 19ő8-ban a HÍRÜNK A VILÁGBAN na­gyobb évi oldalszámban jelenik meg, ne­gyedévenként. Minden számunkban lesz Bibliográfia is. Ezenkívül minden esztendő­ben egy alkalommal képes mellékletet is kiadunk. A tagszövetség létszáma a következő: Amerikai Egyesült Államok 1 726 Anglia 500 Ausztria 1 304 Belgium 306 Canada 900 Dánia 39 Franciaország 670 Hollandia 117 Németország 1 300 Norvégia 70 Olaszország 103 Svédország 350 Svájc 480 A felsoroltakon kívül vannak még mintegy 100—150-en Jugoszláviában, néhányan Törökországban, Spanyolországban, Chi­lében, Brazíliában, Argentínában, Vene­zuelában, Délafrikai Unióban, stb. A kongresszus munkája négy téma köré csoportosult. Ezek közül kettő az otthoni diákok helyzetével, kettő pedig a mene­küli. egyetemisták helyzetével és feladatai­val foglalkozott. A témák: 1. A magyar egyetemisták részvétele a forradalomban. 2. Az egyetemisták helyzete az elmúlt évben Magyarországon. 3. Az SzMESz helyzete, munkája, feladatai. 4. Az SzMESz nemzetközi kapcsolatai. A magyar forradalmat elindító egyetemi ifjúság így foglalta össze határozatában (resulutio) azokat a célkitűzéseket, ame­lyeket a forradalom maga elé tűzött: A forradalom hitet tett az ország teljes függetlensége, a gyarmati jellegű elnyomás megszűn­tetése, az ország semlegessége, a világ népeivel való baráti viszony kialakítása, a személyi szabadság visszaállítása és a belső kérdések szabad választások útján való eldöntése mellett. A forradalomban teljes egységet mutató nemzet emellett kinyilvánította, hogy se­­milyen restaurációs kísérletnek, ellenforra­dalmi vagy fasiszta próbálkozásnak nem enged teret. Az otthoni diákság életének vizsgálatá­val kapcsolatban hozott határozat meg­állapítja: ,,A forradalom leverése .. . azt a véleményű alakította ki, hogy a nemzeti függetlenségért és az emberi jogokért ví­vott küzdelemben a magyar nép csupán a saját erejére és érteimére támasz­kodhat." Éppen ennek a felelősségnek tudatában tárgyalta meg a kongresszus azokat a fel­adatokat. amelyek a menekült egyetemis­ták előtt állnak és amelyeket egész rövi­den így Lehetne összefoglalni: „Egymást segíteni es tanulni".

Next

/
Thumbnails
Contents