Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1957-07-01 / 7-9. szám

6 Hírünk a Világban NYUGATI FIGYELŐ' AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Az E N S Z re n d k i v ü ] i ülésén a szovjet agressziót Magyarország ellen 60 nemzet ítélte el, míg 10 ez ellen szavazott (a szovjet blokk és Jugoszlávia); 10 nemzet tartózko­dott a szavazástól. Az ENSZ-jclen­­tést mindazonáltal az utóbbiak nagy része is hitelesnek ismerte el. A világközvélemény hangulatára jel­lemző, hogy mig a szovjet támadást követő hetekben 55 nemzet foglalt Moszkva ellen állást, ez a szám időközben 60-ra nőtt. Amerikai értelmiségiek tiltakozása Több amerikai iró, művész, ter­mészettudós és egyéb intellektuel — Írja a CHRISTIAN SCIENCE MO­NITOR (57. IX. 11.) — egy éles­hangú nyilatkozatot irt alá, melyben tiltakozásukat fejezik ki „a bátor magyar nép leigázása ellen a szov­jet-kommunisták s magyar ügynö­keik részéről“. A nyilatkozat „fenn­tartás nélkül“ támogatja az ENSZ magyar különjelentését. (Idézetek a nyilatkozatból!) Az aláírók közt szerepel Thorn­ton Wilder, Norman Thomas, Percy W. Bridgman Nobel-dijas fizikus, Conrad Aiken. Arthur Miller, stb. Bartók Béla halálának 12-ik évfordulója alkal­mából a Petőfi Kör emlékünnepélyt rendezett szeptember 28-án, Bartók sírjánál. Többek közt Jónás Pál, a Petőfi Kör elnöke és Kéthly Anna államminiszter tartott emlék­beszédet. Szigeti József új lemezeiről ir a NEW YORK TIMES (57. VIII. 4.) hosszú cik­ket „A hegedűművész mesterien ad elő modern műveket“ címmel. Ra­vel, Hindemith, Prokoljev szoná­táit játssza. A huszadik század nagy zene­szerzőinek műveit hét városban (Zü­rich, New York, Philadelphia, Los Angeles, San Francisco, Chicago, Minneapolis) adta elő Szigeti ez év elején, 3-3 hangverseny kere­tében. A csúcspontot minden eset­ben Bartók Második szonátája je­lentette. Vashegyi Ernő és Pásztor Vera három balettben léptek fel a New York állam zenei ünnepségein El­­lenville-ben. „Az elszigeteltség — Írja a NEW YORK TIMES (57, VII. 27.) — nem engedte, hogy különálló vagy jelentős művészeti kifejezésmódot fejlesszenek ki.“ AUSZTRIA Az osztrák Képzőművészeti Akadémia magyar hallgatói, számszerint ha­szonkénén, kiállítást rendeztek jú­lius elején Bécsben. A legnagyobb sikere S. Nagy Évának volt, aki ösztöndíjat is kapott Párizsba, ta­nulmányai folytatására. BRAZÍLIA Fekete Ferenc az „Emberek a havason“ rende­zője, továbbá Szily Károly és Szűcs Tibor filmvállalatot létesítettek „Ci­­nebraz“ néven. Első filmjük ok­tóberben kerül bemutatásra, a „A doutora é muito viva“. COSTA RICA Magyar szabadságharcosok innen indultak latinamerikai kör­útjukra, miután Costa Rica elnöke nagylelkűen állampolgárságot adott nekik, hogy a többi ország vízu­mát haladék nélkül megkaphassák. A körutat a Labor Research Insti­tute, illetve két magyar tagja, Gá­bor Róbert és Pisky Frigyes, készí­tette elő. A csoport tagjai a követ­kezők voltak: Fehér Sándor, Ga­­ramvölgyi István, Kajáry Gyula, Kiss Béla, Pesti József és Faludy György. Velük tartott két dél ame­rikai diktatúra (Venezuela és Do­minika) három emigrációban élő politikusa is. A január 11 és feb­ruár 20 közt lezajló előadókörut Mexikót, Cubát, Perut, Chilét, Ar­gentínát, Bolíviát, Uruguayt, Para­guayi, Braziliát, továbbá Puerto Ri­­cot, Jamaicát s Port of Spaint érin­tette. A NEW LEADER c. USA-folyói­­rat (57. II. 18.) „Latin-Amerika re­akciója Magyarországra“ címmel ezt irta: „A magyar forradalom érez­tetni kezdi hatását latinamerikai társutasok és kommunista-szimpa­tizánsok közt. . . Magyar szabad­ságharcosok egy csoportjának kör­útja Latin - Amerika országaiban nagy mértékben járult hozzá e fej­lődéshez.“ CSEHSZLOVÁKIA Megnyerte az első f ő d i j a t a Karlovy Vary-i filmfesztiválon egy magyar film, „Hannibál tanár úr“. Főszereplője Szabó Ernő, rendezője Fábri Zoltán volt. A film Móra Fe­renc 1920-ban irt regényéből ké­szült, melyet akkor a cenzúra nem engedett megjelentetni s kézi atban maradt fenn. (Film, Színház. Mu­zsika. 57. VIII. 2.) FRANCIAORSZÁG Franki Péter nyerte a Marguerite Long nem­zetközi zongoraverseny nagydiját. A

Next

/
Thumbnails
Contents