Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1957-04-01 / 4-6. szám
Hírünk a Világban 9 mai látogatnak. A 23 iskola közül tizet teljesen magyar cserkészvezetők irányítanak, illetve tartanak fenn. A közgyűlés kiemelkedő programpontja volt a tisztújitás, melynek során sok szabadságharcos cserkészvezetőt is megválasztottak. A közgyűlés egyik határozata így szólt: „A Magyar Cserkészszövetség kötelességének érzi annak kijelentését, hogy az 1956. októberi magyar forradalommal és szabadságharccal, annak céljaival és eredményeivel teljes mértékben azonosítja magát.“ Az esti fogadáson Bodnár Gábor Szöv. Vezetőtiszt elnöki megnyitóját követően dr. Bátori József piarista tartományfőnök a cserkészet 50. jubileumáról emlékezett meg. Kolossváry Béla egyetemi tanár az emigrációs cserkészmunka eredményeit ismertette. Majd Takács József szabadságharcos öregcserkész mondott beszédet. A Magyar Forradalmi Tanács 1957, III. 14-én átalakult s a Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete (Magyar Forradalmi Tanács) nevet vette fel. Rövidesen Szabad Magyar Parlamentet hívnak össze negyvenötös és negyvenhetes képviselőkből, a forradalmi tanácsok és a szabadságharcosok képviselőiből, valamint tudósokból, művészekből, írókból, diplomatákból és egyházi férfiakból. Három középiskolás diák elindult Magyarországra harcolni a kommunisták ellen! New Yorkból azonban vissza kellett fordulniok, a szülők ugyanis értesültek a vállalkozásról s közbeléptek. Vezetőjük Benny Yorkoff volt, egy washingtoni orvos fia. Tanárnőjük, Mrs. Nenoff (egy bolgár menekült politikus felesége), meggyőzte őket hogy még hajóra se engednék őket ülni, viszont hasznosabb módon is segíthetnének a magyar ügyön. Ajánlják például fel a munkájukat szabadidejük egy részében az Amerikai-Magyar Szövetségnek. Azóta szombatjukat a Szövetség irodájában töltik és mindenben segítenek. Benny Yorkoff azelőtt csak annyit tudott Magyarországról, hogy létezik, most büszkén meséli, hogy egy sebesült szabadságharcos ismerőse van, s egy magyar fiúval levelezni fog. A forradalom sok részletét ismeri s az Egyesült Nemzetekről határozott véleménye van. Nem jó . . . BELGIUM „Magyar Szimfónia“ Az egyik legnevesebb flamand zeneszerző, De Greeve Jós, ilyen című szerzeményét nemrég mutatták be Brüsszelben. A magyar szabadságharc megörökítésére szánt mű nagy sikert aratott. ECUADOR „Magyarország, a kereszténység védőbástyája“ címmel Christian M. Ravndal, az Egyesült Államok ecuadori nagykövete, aki 1951-től a múlt év nyaráig budapesti követ volt, előadást tartott Quito-ban, 1957, III. 29-én. Az Észak-Amerikai Székház dísztermében összegyűlt meghívott közönség soraiban volt az ecuadori kormány és legfelső bíróság számos tagja, a délamerikai és nyugati diplomáciai kar tagjaival és társadalmi s kulturális körök kiemelkedő személyiségeivel. Quito és Guayaquil rádióállomásai közvetítették az előadást; a sajtó hosszú, meleghangú riportokban és vezércikkekben foglalkozott vele; szövegét magyar történelmi képekkel díszített füzet formájában kibocsátották általános terjesztésre. (A nagykövet tavaly ugyanerről a témáról a clevelandi „Magyar Nap“-on magyar nyelven beszélt; mostani előadását spanyolul mondotta el — tud németül, franciául, norvégül, svédül, arabul s törökül is. Budapest előtt Uruguaybar. volt nagykövet, azelőtt pedig a diplomáciai kar főigazgatója.) Quito-i előadásában párhuzamot vont az 1848-49. évi és az 1956 évi magyar szabadságharc között s azt ezekkel a szavakkal zárta: „Szivemből köszöntöm Magyarországot, a kereszténység védőbástyáját, a hősök hazáját!“ (K) FRANCIAORSZÁG „Az írók meg fognak halni a szabadságért?“ Ezzel a címmel közli a Figaro Littéraire (57. IV. 4.) Aczél Tamás üzenetét minden nemzet íróihoz, hogy ne felejtkezzenek el Budapesten bebörtönzött és halállal fenyegetett írótársaikról. „Egy olyan világot s kultúrát védenek — írja Aczél — melynek Önök nemcsak a letéteményesei, hanem megteremtői is . .. Gondoljanak arra, mit tennének, ha harminc francia, angol, amerikai vagy német író lenne ma börtönben... Az idő sürget, mert a terror Magyarországon naprólnapra nő. Ennek a rezsimnek a legnagyobb s leghatásosabb ellensége a nyilvánosság. S amit a legszívesebben látnának, az a hallgatás uralma, a temetők békéje. Ha valamitől félnek, az a fény, a szív kiáltásai, melyek felrázzák a szellemet és leleplezik az aljas mesterkedések tetteseit. Kiáltsanak hát! Tartsák vissza a hóhérok kezét!“ „Az egész világnak ma két hazája van: A sajátja és Magyarország!“ Ezt írta Golbert Cesbron, a kiváló francia katolikus író 1956, XI. 11-én egy barátjának Montevideoba, a magyar nemzeti felkeléssel kapcsolatban. „Az egész világ tudja
