Hirünk a Világban, 1956 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1956-01-01 / 1-2. szám
10 Hírünk a Világban január 15-én ünnepélyes keretek közt Ady-emléktáblát lepleztek le. Mint ahogy Auer Pál mondotta ünnepi beszédében, az emléktáola gondolatával először az amerikai magyar református szervezetek foglalkoztak, a gondolat megvalósulása pedig nem kis részben Major Ilonka, az Amerikai Magyar Népszava és a Szabadság párizsi levelezőjének érdeme. Szabó Zoltán és Cs. Szabó László mellett — francia részről — Jules Romain, a francia Akadémia tagja, a Comité Franco - Hongrois elnöke, mondott beszédet. „Ha ma közöttünk volna — mondotta Jules Romain — ahelyett, hogy felettünk tiszteletreméltó árnyként él, nem kellene magát meghazudtolnia. Ez a nagy európai velünk együtt szórná a végső intéseket, hogy Európa és a Nyugat megkapaszkodjanak a talajban s a kitágult repedések láttán megtorpanjanak a szakadékbacsúszás előtt. Talán elnézőbb, gyöngédebb, szánakozó tekintettel fordulna hazája felé, a nyugati világ határ-tartománya felé, ami akkor volt hazája — s amelyet Szent István, Hunyadi János és Cbrvin Mátyás földjének hiszek én makacsul ma is. Ezt a hazát, mondom, szánná Ady Endre, hogy annyit s annyi féle módon szenvedett. És bámulná, hogy nem adja meg magát, s hogy hisz hriég egy jövőben, amelyben Magyarország és Franciaország, a Nyugat, Párizs, majd ismét egyazon oldalon állnak.” MAGYARORSZÁG Az Unesco bekapcsolódik Petőfi, Arany, Vörösmarty és Bartók müveinek nemzetközi megismertetésébe — mondotta Budapesten N. Bammate, az UNESCO titkárságának a keleteurópai és közel-keleti országokkal foglalkozó munkatársa. (Magyar Nemzet, 55, XII. 16.) A magyar sportolók 1955-ben 11 világbajnokságot nyertek, 15 világrekordot értek el. A világrekordok nagy többséget az atléták szerezték meg, a 15-böl 13-at. Iharos Sándor egymaga 6-ot. (MN, 55, XII. 24. és 56. I. 11.) NYUGATNÉMETORSZÁG Magyar tárgyú film „Ich denke oft an Piroska” címmel Hartung Hugo regénye nemrég a mozivásznon is megjelent. Magyar menekültek és jujugoszláviai magyarok, magyar tájak szerepelnek a filmben, mely szakit a megszokott giccses beállítással s bájos mese keretében mutatja be a huszas évek magyar életét. SPANYOLORSZÁG Az ORIENTE c. folyóirat 1956 tavaszi számában a követ' kezö magyar „krónika” jelent meg: A lakosság szociális összetételének változása és az életszínvonal — Mit olvasnak Magyarországon? — Magyarok Amerikában (Kerekes Tibor, Reményi József, Dohnányi Ernő, Kármán Tivadar, Grosschmid Géza, Bálint Imre, Zachar Ilona) — Két évforduló (Vörösmarty és Bartók), stb. SZOVJETUNIÓ A Fővárosi Operettszinház Moszkvában és Leningrádban 22- szer adta elő óriási sikerrel Kálmán Imre „Csárdáskirálynő” c. operettjét, egy meghosszabbított vendégjáték keretében. A PRAVDA január 6-án ezt irta: „A magyar zeneszerzők operettjeinek eredti népi humora, pompás, életvidám melódiái mindig magukra vonták színházaink figyelmét. Különösen közismert nálunk Kálmán Imre operettje, a „Csárdáskirálynő’’. Ezt az operettet nemcsak Moszkvában játsszák, hanem egész sor más városban is. A budapesti operettszinház a darabot sok újszerűséggel mutatta be nekünk. Nagy és megérdemelt sikert aratott Honthy Hanna, a ragyogó színésznő Cecilia szerepében . . . Az eőadás zenei és rendezői értelmezésében vannak vitás momentumok.. .. ” A búcsúelőadásról a MAGYAR NEMZET (56. I. 25.) így irt tudósításában: „Megismétlődött az, ami már Leningrádban is megtörtént, hogy a nézőtér együtt énekelt a magyar művészekkel. Ott énekelt a nézőtéren a nagyszerű, ismert szovjet operaénekes, Kozlovszkij is.” A Kálmán-operetten kivül Vin cze-Csizmarek „Boci-boci tarká”ját s egy orosz operettet adtaK elő. Az előbbi több részletét (matyólakodalom, stb.) filmre vette a szovjet dokumentumfilmgyár. A rádió és televízió is közvetített több előadást. Moszkvában ünnepelték meg Hontliy Hanna művészi pályafutásának 50. évfordulóját. Az ünnepséget a Szovjetunió kulturális minisztériuma rendezte. Elsőnek Lepesinszkája, a hires balettáncosnő köszöntötte Honthy Hannát, majd Tverdoch Lebov miniszterhelyettes. (MN, 56. I. 5.) Magyar filmfesztivál zajlott le a Szovjetunió különböző városaiban: Moszkvában, Minszkben, Tallinn-han, Taskentben, Kisinyevben, Tbilisziben, stb. (MN, 55, XII. 27.)
