Hirünk a Világban, 1956 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1956-11-01 / 5-6. szám
6 Hírünk a Világban tott téves vélemények gyökeres átalakuláson mennek át. Nagyon alacsony nézőpontot foglalnánk azonban el, ha a magyar forradalom hatását a világra csak abból a szemszögből vizsgálnék, hogy mennyire „javitja hírünket“. A világ szellemi vezetői szinte egységesen úgy tekintenek az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra, mint történelmi fordulópontra. Bár következményeit ma még éppúgy nem láthatjuk, mint ahogy két hónappal a Bastille lerombolása után sem lehetett még látni a francia forradalom hatását és igazi jelentőségét, számos eseményből és jelből már sejthetjük, hogy a magyar nép hősi tette élményt, hitet és célt adott a lelkileg üressé váló, Iliiét veszteit és célját nem találó emberiségnek, főleg az ifjúságnak. Egy kis nemzet hegyeket elmozditó hite s elszánt akarata sugározza ma át a mármár materialistává váló Nyugatot, az ébredő ázsiai népeket, sőt a Szovjetunió rabszolgáit is. Mikor már úgy látszott, hogy a világ tehetetlen beletörődéssel hagyja, hogy a történelem egyik legördögibb hatalmi szervezete lassanként az egész földkerekségét birtokba vegye, a magyar nép a legfőbb áldozat önkéntes vállalásával megfordította a történelem kerekét s alighanem megmentette a világot. A híres történet-filozófus, Toynbee sze-JEREMIÁS SIRALMAI Az egyik legtehetségesebb magyar emigráns költő, a Kanadában élő FÁY FERENC, „Jeremiás siralmai“ címmel öt énekből álló sorozatot irt a magyar forradalom vérbefojtása után. Ebből idézzük az alabbi három versszakot. (Megrendeléseket elfogadunk a füzetre) Jaj, árván ül a város. Szürke pernye teríti be s a füstölgő romok magasból hajló, porba dőlt keserve, olyan, mint meddő özvegyasszonyok magukba hulló temetkezése az éjben. — Mert a törvény most olyan, hogy attól, ki a fényből hull a mélybe barát, testvér ... segítség elrohan. rint az új hit és erkölcs, mely az elkényeztetett nyugati ember lelkében lévő vákuumot kitöltheti, csakis ott keletkezhet, ahol „a legnagyobb történelem-formáló erő, a szenvedés“, uralkodik. Pár évvel ezelőtt Toynbee a keleleurópai menekültek éleiében látta a legtöbb szenvedést, ahonnan a próféták és az első: keresztyének hitéhez hasonló szellemi világosság törhet szerinte elő, mely új reményt ad majd a világnak. Különös, hogy Toynbee nem gondolt ar ra, hogy maguknak a keleteurópai népeknek a menekültjeiknél is nagyobb szenvedéseket kell elviselniök. S ha ez igy van — mint ahogy igy is van — egy új világ reménysége elsősorban Kelet-Európából indulhat ki. Ügy látszik, a magyar nép választlatott arra, hogy a többiekéinél is nagyobb szenvedések árán vállalja ezt a történelmi hivatást. A Sztáray hanglemez kiadás Első kötet — 12 Zsoltár A Passaic-i Magyar Református Egyház és Bertalan Imre lelkipásztor éneklésében. Kapható: a Passaic-i Rej. Egyház irodájában 220-4th St., Passaic, N. ]. — Ara $ 5.00 Pusztul a nép és széthull, mint a kéve pogányok-földjen, távol ég alatt. A szolgaság, a lánc, igák helyébe vándorbotot vesz és ki itt marad élő halott. Sion a porba omlott, a szüzek nyögnek, sírért sír a vén. A papság űzve kódorog e bomlott, kiégett földön. S Isten ünnepén a szenthelyet békítő áldozattal nem állja körbe senki, mert ma itt frigyet kötött az Isten kedve azzal, ki ellenünk jött. S lelkünk titkait: a bűneinket látva, tudva — érte törvényt szabott: halált, s a sír fölött lehullt Sión lányának minden éke. Tolvajból hős lett, hősből üldözött.
