Hirünk a Világban, 1956 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1956-09-01 / 3-4. szám

Hírünk a Világban 11 ba vitte a képet. Itt a közönség és a sajtó a két Krisztus-képet a 19-ik szásad legna­gyobb alkotásának nevezte, — Munkácsy! pedig a legnagyobb élő festőként emlegette. Néhány hónap múlva már John Wana­­maker tulajdonában volt a festmény, aki birtokán képtárat építtetett s olt helyezte el mindkét Krisztus-képet. Ez a ház 1910 körül leégett, azonban a képek nagyrészét megmentették, közLük a kél Krisztus-képet is. Ezek jelenleg is a Wanamaker család tulajdonában vannak és az országot csak egyszer hagyták el, 1889-ben, amikor is azokat Munkácsy felkérésére a Párisi Vi­lágkiállításra odakölcsönözték. A „Kálvária“ főcsoportját, Krisztust és a lábainál gyászoló asszonyokat, Munkácsy még kétszer festette le: az egyik gróf An­­drássy Gyula terebesi mauzóleumába, a másik pedig a drezdai múzeumba került. Azonkívül teljes másolatot készített mind a „Kálváriáról“, mind a „Krisztus Pilátus előtt“-ről, féléletnagyságban. (Sajnos ezek hollétét nem sikerült megtudnom.) Ez idő­ben festette Munkácsy Liszt Ferenc és Haynald bíboros portréit is. Következő nagy munkája „Mozart“ volt. Ennek előmunkálatait nagy gonddal tette meg. Valódi Mozart szobát rendezett be s a szobában korhű jelmezbe öltöztetett mo­­deleket helyezett el. A munkán három hó­napig dolgozott. 1887-ben Sedelmeyer a képet, miután Pesten és Bécsben kiállításra került, New Yorkba hozta és Russel Alger­­nek (Detroit) adta el. Jelenleg az Alger örökösök birtokában van. Munkácsy egészségi állapota a 80-as évek elején rosszra fordult. Hátgerinc bántalmai voltak, ami gondos kezelés dacára sem ja­vult. Mintha sejtette volna állapota súly­osságát, napról-napra komorabb, lehangol­­tabb lett. Ötvenedik évének elérése után már nem is fogadott el megbízásokat. Azon­ban a Milleneumi kiállítás mégis vonzotta és azon méltó müvei óhajtott szerepelni. Orvosai rosszalása ellenére belekezdett har­madik Krisztus képébe, az „Ecce Homo“­­ba. 1895-ben, egész éven át ezen dolgozott, hogy az 1896-ra elkészüljön. A megfeszítő munka teljesen aláásta egészségét. A fest­mény már úgyszólván készen volt, amikor fizikailag annyira ki volt merülve, hogy palettáját félredobva felkiáltott: „Nem bírom tovább...“. Ez volt utolsó munkája. A budapesti meghívásnak nem tudott ellentállni és a képpel együtt a Milleneumi Kiállításra utazott. Olt óriási ünnenplésben volt része. Az ut igen kimerítette, idegálla­pota teljesen leromlott, nem tudott már aludni sem. Budapestről felesége egyenesen szanatóriumba vitte, Godesbergbe. Állapota napról-napra rosszabbodott. Kénytelenek voltak ideggyógvintézelbe vinni, Endenich­­be, Bonn mellett. Később elméje teljesen elborult. 1900 május 1.-én hall meg. Holttes­tét Magyarországra szállították és az egész nemzet részvéte mellett helyezték örök nyugalomba a Kerepesi-uli temetőben. Magyarországon kívül a legtöbb Mun­kácsy kép valószínűleg Amerikában van. Az itt található festmények pontos listájának összeállítása szinte a lehetetlenséggel hatá­ros. Az alábbi felsorolás tehát korántsem tekinthető teljesnek. „Asitó inas“ (Ums Morgenrot), 1869. 82x68 cm. (Molnár Endre, New York.) „Siralomház“, 1869. 200x 135 cm. (Eredetileg az Academy of Fine Arts, Philadelphia birtokában volt. 1956-ban André Kosztolányi, Párizs, vette meg. E kép főalakjának fejéről készült tanulmány Várady Ármin, Miami tulajdonában van.) „Éjjeli csavargók“, 1873. (Academy of Fine Arts. Philadelphia.) „Hímző nő“, 1873. 120x 100 cm. (Sinkó János, Chicago.) „Zálogház“, 1874. (Metropolitan Museum of Art. New York.) „Falu hőse“, 1875. Az Amerikában lévő kép, ta­nulmány a főalakról, 1875. (98x73 cm., Molnár Endre, New York.) A nagy mü a kölni múzeum­ban van. „Műteremben“, 1876. (Walters Art Gallery, Balti­more.) „Milton“, 1878. 210x 300 cm. (Public Library, New York.) „A pávák“, 1878. (Amerikai magántulajdon.) „A baba látogatói“, 1879. 150x 110 cm. (Henrv Hilton, New York tulajdonában volt 1914-ben.) „Két család“, 1880. 108x 150 cm. Előkelőén beren­dezett szobában fiatal nő gyermeket tart kezé­ben és lenéz a lábainál levő kutyacsaládra. (Me­tropolitan Museum of Art, New York.)

Next

/
Thumbnails
Contents