Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1955-08-01 / 8-10. szám

Hírünk a Világban

5

A MOSZKVAI FEGYVERSZÜNETI

tárgyalások

Irta: Dr. TELEKI GÉZA Copyright 1955 Géza Teleki (Befejező közlemény)

A végleges fegyverszünet

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés első határozata az vo’t, hogy felhatalmazta az Ideiglenes Kormányt a fegyverszüneti szerződés megkötésére. Az Ideiglenes Kormány ennélfogva még aznap, december 22-én békét kért a Szövetséges Hatalmaktól. A másnap érkezett válasz felkérte az Ideiglenes Kormányt arra, hogy a fegyverszünet megtárgyalására és aláírására küldjön bizottságot Moszkvába.

Az első, december 23-i minisztertanács kijelölte a bizottság tagjait és felhatalmazta őket a fegyverszünet aláírására: Gyöngyösi János külügyminisztert, Vörös János honvédelmi minisztert és Balogh István miniszterelnökségi államtitkárt. December 28-án indult a bizottság Moszkvába vonaton.

A nemzetgyűlés első két ülését követő napokban a kormánynak nem volt sem hatalma, sem gépezete. Irodák, irodai felszerelés, tisztviselők, pénz és közlekedési eszközök hiányában működésében gátolva volt. Azonban nem ezek a gátló okok voltak a gyakorlati működés legfontosabb akadályozói. Az igazi okokat a jxilitikai élet arénájában kell keresni.

Négy politikai párt volt a Nemzeti Front tagja : a kisgazda, a paraszt, a szociáldemokrata és a kommunista párt. A parasztság és munkásság tehát elismert irtokban tömörülhetett. A polgárságnak visz: : nem volt reprezentativ pártja. Egyben pcd;g a kisgazdák képviselték a “szélsőjobbot” ebben a politikai "koalicióban.

Zsedényi ekkor, az általános politikai zavart felhasználva, elismert pártnak jelentette ki a Polgári Demokrata Pártot és az oroszok felé is mint a politikai koalíció ötödik pártját állította be. A párt létrehozatalára Zsedénvinél számos éjjeli tanácskozás folyt. Tagjait a nemzetgyűlésen résztvett töredék pártok képviselőiből és néhány pártonkivüliből szedték öszsze. A létrehozás munkáját legnagyobbrészt Zsedényi és Zichy Ladomér gróf végezték.

Az öt párttal a politikai élet megalapozása és normális vágányba terelése biztosítottnak látszott. A társadalmi és gazdasági élet elindítása azonban szinte lehetetlennek látszott addig, a mig a fegyverszünet nincsen aláírva és az ország ügyeit a vörös hadsereg ellenőrzése mellett kell megkisérelni.

Az első és legfontosabb teendő egy hivatalos közlöny elindítása volt. A Magyar Közlöny első számát, 1954. január 4-én Zsedényi adatta ki nemzetgyűlési elnöki hatáskörében. Erre a hivatalos lapra jellemző, hogy az ideiglenes Kormány működése idején végig a koronás angyalos magyar dinerrel jelent meg, annak ellenére, hogy a kommunisták erősen ellenezték ezt. A közlöny első számai számos rendeletet tartalmaztak. Legfontosabbjaik : a közbiztonság fokozottabb biztosításáról, a közigazgatás ideiglenes rendezéséről, a közalkalmazottak igazolásáról, a közellátásról, az árvédelemről, különféle adatszolgáltatásokról, a népbiráskodásról és a közoktatásügyi igazgatás megszervezéséről szólották. A rendeletek végrehajtása és annak ellenőrzése azonban eleinte nagy nehézségekbe ütközött az elpusztíott országban.

Január első hetében az ország helyzete nem volt rózsásnak mondható. Budapest ostroma még folyt, a fegyverszünet még nem volt aláírva, az ország függetler|s!ége nemzetközileg nem vo't elismerve és a kormány Debrecenhez volt kötve. A változás kezdete 1945 január hó 20-ika vo’t. Ekkor irta alá a magyar fegyverszüneti bizottság Moszkvában a Szövetséges Hatalmakkal a fegyverszünetet.

A fegyverszünet legfontosabb része Magyar-