Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1955-05-01 / 5-7. szám

Hiríink a Világban

3

Kuznyecov utasítást kapott, hogy a magyarok hazaszállításáról Debrecenbe azonnal intézkedjék.

így azután december 7-én vonaton hazaindult a társaság. Csak Szent-Iványi maradt Moszkvában, akit az oroszok nem eresztettek el, mondván, hogy ő lesz az összekötő a debreceni kormány félé és később moszkvai magyar követ. Valójában azonban azért, mert féltek, hogy otthon ellenállást fog szítani és szervezni

Az utazás vonaton négy napig tartott. Első nap Konotopon át Kievig, második nap Odeszszáig, harmadik nap Tiraszpol, Kisinyev, Jassy, Bacau és Focsani útvonalon Ploestiig. Eddig az állomásig az oroszok már szélesvágányú vasútvonalat építettek ki. Negyedik nap a román király szalonkocsiján és több hálókocsin folytatódott az út Brassó, Szeben, Gyulafehérvár, Déva, Lippa, Arad, Nagyvárad, Érmihályfalva vonalon. A határt a magyarok Nyirábránynál lépték át és december 11-12-én éjjelre befutottak Debrecenbe.

Az útvonal ukrajnai szakaszán a vonat sokszor állt meg és a magyarok a kis állomásokon szabadon beszélgethettek az ott lézengő és élelmiszert kolduló megmaradt lakossággal. Kivétel nélkül mindenhol’ azt mondták az emberek, hogy a falvak leégetése és kirablása nem a németek müve volt, hanem a németek elől visszavonuló vörös hadseregé. E szomorú kép és közlés előrevetette árnyékát a magyarországi lehetőségekre és egy ideiglenes kormány nehéz feladataira.

AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSÉNEK KEZDŐ LÉPÉSEI

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés létrehozása

A Moszvából hazatért magyarok nehéz feladatok elé tekintettek. Különösen Miklós Béla és a leendő kormánytagok, Faraghó, Vörös és Teleki, akik közül egyik sem volt hivatásos politikus, kerültek nehéz helyzetbe. A moszkovita kommunisták, Gerő, Nagy Imre és Gábor József száz százalékig a szovjet kommunista párt és a Kreml irányelveit képviselték, és így nem voltak magyaroknak tekinthetők.

Az utazás alatt állandó tárgyalások folytak. Miklós Bélát mind az oroszok, mind Gerő erősen igyekeztek befolyásolni a Debrecenben való teendők mikéntjére vonatkozólag. Ezek ellensúlyozására Miklós bizalmas tárgyalásokat folytatott négyesben Vörössel, Faraghóval és Telekivel. Ezeknek a tárgyalásoknak az eredményét a következőkben foglalták össze:

1. A nyugati hatalmakat Magyarország sorsa nemigen érdekli és nem is tájékozottak a magyar ügyeket illetőleg.

2. Az oroszok kétszínüek, mert mialatt a nyugati hatalmak felé a demokrácia elveit hangoztatták, nem változtatták meg kommunista céljaikat és jelentékeny területi s politikai ambícióik vannak Középeurépában.

Kétszinüek a magyarokkal szemben is, aminek legjobb példája még október folyamán az volt, hogy az előzetes fegyverszüneti feltételek aláírása alkalmával megígérték a három szövetséges nagyhatalom nevében, hogy e tényt titokban tartják, amíg a kormányzó viszsza tudja vonni csapatait Budapestre. Viszont október 11-én este, a moszkvai és londoni rádiók bejelentették, hogy Magyarország fegyverszünetet kért a szövetségesektől Moszkvában. Erre a közlésre a Debrecen felé irányított és élével Szolnok előtt álló 2Í. német páncélos hadosztály megfordult és benyomult Budapestre, ahol Guderian vezérezredes 22 óra 20 perckor ultimátumot nyújtott át a honvédvezérkar főnökének Budapest átadását követelve. Ez a rádiójelentés okozta október 15-ét és most azokkal az oroszokkal, akik ily módon meghazudtolták a Moszkvában tárgyaló magyarokat, kell együttműködve országot építeni.

3. Magyarország elvesztette a háborút és a romokból meg kell menteni, amit még lehet. Mégpedig egy Magyarországot tönkretenni és bekebelezni akaró orosz kommunista nyomás-, sál szemben, amelyet a nyugati hatalmak pártolnak.

4. A magyar nemzetet politikai csődből kell újra feltámasztani és a leendő kormányt a lehetőségekhez képest alkotmányos módon létrehozni, tehát nemzetgyűléssel megválasztatni.

5. A magyar ideiglenes kormány legfontosabb feladatai lesznek:

a) a németeknek hadat üzenni,

b) a végleges fegyverszünetet megkötni,

c) a politikai, társadalmi és gazdasági életet elindítani és normális vágányba terelni,