Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1-4. szám

12 HÍRÜNK A VILÁGBAN Március 30-án sajtókonferenciát tartott Nagy Ferenc a Burmái TJjságirő Szövetség székhá­zában, melyről különösen a burmai nyelvű lapok hosszó hasábokon számoltak be. Négy napos burmai látogatás után, április 1-én Uj-Delhibe érkezett Nagy Ferenc, ahol az indiai parasztmozgalom vezetői fogadták. Az öt napos indiai tartózkodás főleg régi barátok lá­togatásával telt el. Március 25-én a távollevő sziámi külügymi­niszter nevében Dilok herceg, külügyi államtitkár fogadta félórás beszélgetésre. Másnap, 26-én, a protokolfönök kérésére, aki a szintén távollévő miniszterelnököt képviselte, aláirts a miniszter­­elnökség vendégkönyvét. Nagy Ferenc következő megállója Burma fővá­rosa, Rangoon, volt. A Hátion cimfí angolnyelvű lanjízelső oldalon számolt be érkezéséről és Jretnöndásának körülményeiről. /1955, III. 29v/ "Dfban Pakisztán felé - idézi a Nation Nagy Ferencet - megragadom az alkalmat arra, hogy megállják néhány napra Burmában, Ázsia egyik legdemokratikusabb országában. Régóta nagyrabe­csüléssel követem 0 Nu mimiszterelhök politikai szereplését. “ /Nehru miniszterelnökkel még előző, 1954 novemberi indiai útján találkozott. Megbeszélé­sük során Nagy Ferenc megkérdezte tőle: "Minisz­terelnök Or, amikor harcol akolonializmus ellen, miért nem foglalja beke ebbe a küzdelembe a ke­leteurópai országokat is, melyék a legkegyetle­nebb szovjet kolonializmus alatt szenvednek?" Nehru válasza ez volt: “Bizonyos különbségek vannak a keleteurópai országok státusa és a régi kolóniák státusa között. Bárhogy nevezzük is a­­zokat, a Szovjetunió kizsákmányolj a és elnyomja Magyarországot és a keleteurópai országokat, és én soha ennek a politikának a jogosságát el nem ismertem s a jövőben sem fogom elismerni."/ Nagy Ferenc április 5-én érkezett Karacsiba, hogy megkezdje pakisztánijaiéad Ókörútjátr----1* Április 8-án CeyT5n~pakfsztáni nagyköveté­nél, Dr. T. B. Jayah-nál tett látogatást, kifejez­ve sajnálatát, hogy nem tudja Ceylont is bele­kapcsolni ebbe a körútba, ahová szintén meghivták előadásokat tartani. Nagy Ferenc első és legfontosabb előadása Karacsiban a Külügyi Társaság székházában volt 9-én. A Sunday Morning News másnap /1955, IV. 10./ (g^ö vetkezőképp en számolt be az előadásról, ”0- rosz kolonializmus Európában" c.cikkében: "Nagy Ferenc felhivást intézett a szabad világhoz tegnapi beszédében egy pozitiv és kon­struktiv világprogram előkészítése érdekében, mely elég erős arra, hogy eltörölje a kommuniz­must a föld szinéről. Beszédének témája ’Az európai szovjet kolo­­nizáció hatása az ázsiai népek fejlődésére • volt. A volt miniszterelnök felhivást intézett a világhoz a kolóniák eltörlésére, hangsúlyozva, hogy a régi nyugati, koláriákkal együtt az új szovjet kolóniákat is fel kell számolni Kelet­­európá ban. Nagy kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ázsiai népek nem ismerik a szovjet kommunizmus igazi jellegét és hangsúlyozta egy nagyméretű felvilágosító propaganda szükségességét, amely rámutat arra, hogy a kommunizmus nem egy haladó, hanem egy reakciós állam-kapitalista ideológia. Rámutatott arra is, hogy mig a nyugati ha­talmak felszabadítottak 600 millió ázsiait a koloniális elnyomás alóL, addig a Szovjet meghó­dított és kolonizált 100 millió európait. A Szov­jetnek ez a hódi tó politikája felelős a jelenle­gi nemzetközi feszültségért és a nagyarányú fegyverkezésért, mely a békés megoldást szinte lehetetlenné teszi.” Ugyancsak 9--én Nagy Ferenc teára volt hiva­talos a török nagykövet, S.R.Arbel, otthonában. Április 10-én reggel Pakisztán mim isz ter el­nöke, Mohammad Ali fogadta Naf^TeóencetTTmint a karacsi-i Morning News /1955.IV.11./ Írja: “A találkozó kb. 40 percig tartott és hir szerint nagyfontosságú dolgokat tárgyaltak meg. " A lap Nagy Ferenc képét is közli. ' Este a pakisztáni miniszterelnök zártkörű.... bankettet rendezett Gamal Abdel Nasszer, az egyiptomi miniszterelnök tiszteletére, ■ melyre Nagy Ferenc ismét hivatalos volt. Á díszva­csora után Dr. Mahmud Fairzy, Egyiptom külügymi­nisztere folytatott Nagy Ferenccel egy kb. há­romnegyedórás megbeszélést. Április 12-én H. S. Suhrawardy igazságügy - miniszterrel ebédelt Nagy Ferenc. Később csatla­kozott hozzájuk Iskander Mirza belügyminiszter. Közvetlenül a Bandungi Konferencia előtt Nagy Ferenc nyilatkozatot adott a Morning News s a Dawn c lapoknak, amelyek azt április 16-i szá­mukban közölték. "Európai ember vagyok - mondotta többek közt - és mégis nagy várakozással nézek aközelgő Bandungi Konferencia elé. Azt várom a konferen­ciától, hogy Ázsia és Afrika fiatal nemzetei e­­redményesen munkálkodnak az igazi béke megterem­tésén, a demokrácia megerősítésén, az elnyomott népek önrendelkezési jogának visszaállításán és az elmaradott nemzetek gazdasági és kulturális f elemelésén. Ezek igen nagy feladatok.de ezek­nek megoldásától függ az emberiség jövője. •. A népek önrendelkezési jogának visszaállí­tása vagy megteremtése a kolonializmus és impe­rializmus felszámolását jelenti. Súlyos hibát követnének el az ázsiai és afrikai nemzetek, ha csak a régi kolóniák felszabadítását követelnék, de behúnynák szemüket az új kommunista kolonia­lizmus előtt. A régi kolonializmus a felszámolás útján van.. A háború után megindult egy dekoloni­­zálás, mely 600 millió embert felszabadított.

Next

/
Thumbnails
Contents