Hirünk a Világban, 1954 (4. évfolyam, 7-8. szám)
1954-11-01 / 7-8. szám
Hírünk a világban 7 Magyarok Japánban Irta: HOGYE MIHÁLY Uj, ismeretlen világba érkezve, magyarokkal találkozva, az ember, ki tudja hányadszor, megint azon kezd tűnődni: hogyan jntott belőlünk mindenhová és hogyan tellett mindenre... E pár sor célja távolról sem az, Hogy teljes képet adjon a Japánban élő magyarokról, inkább csak bemutatni szeretne közülük néhányat mintegy újabb illusztrálására annak, hogy valóban mindenhova jutott és mindenre tellett... ***** A Japánban élő magyarok közül ma minden bizonynyal Haar Ferenc és felesége a legismertebbek. Haar Ferencné tulajdonosa Tokyo egyik legkedveltebb éttermének a New Yorki-i Broadwayhozhasonlítható Ginza nevű városrészben, az egyik legnagyobb japán napilap, a Yomiuri, székháza közvetlen szomszédságában. Az Irene’s Hungária nevű étterem gyakori találkozóhelye a japán politikai és szellemi élet vezető köreinek. Haar Ferenc a Film Tokyo Corporation igazgatója és elismerten az egyik legjobb művészi fényképész és filmrendező ma Japánban. 1908-ban született Magyarországon. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán és Párisban végezte. 1937-ban hagyta el végleg Magyarországot feleségével együtt s egy ideig Párisban éltek. A Vogue, a Coro'net és US Camera számára dolgozott. Első feltünéstkeltő sikere a londoni Victoria és Albert múzeumban rendezett fényképkiállitása volt. 1940 óta élnek Japánban s ma a japán művészet legtehetségesebb interpretálójának tartják. Könyvei közül (My Country Hungary, Japanese Theaters in Highlight stb.) a Best of Old Japan című képeskönyv érte el a legnagyobb sikert, filmjei közül pedig az Arts of Japan a kritikusok egybehangzó véleménye szerint eddig a legsikerültebb film, ami a japán művészetről készült. A katolikus missziókban több helyen lehet találni magyarokat. Közülük valószínűleg Nagy József szerzetes tanító él legrégebben Japánban. Az ott töltött több mint húsz év alatt tökéletesen megtanult japánul nemcsak beszélni, hanem Írni és olvasni is, viszont magyar beszéde, ha néha keresnie kell is az újabb kifejezéseket, ma is olyan Ízes, mintha csak tegnap jött volna az Alföldről. Az újabban érkezettek közül való dr. B a r t h a Károly szaléziánus atya, aki Nagasaki-ban tanít az egyik iskolában. Az öt év alatt, amióta Japánban él, szintén megtanult japánul, ami igen nagy teljesítménynek számit s egyben oly közel került a japán néphez, hogy az ember nem tudja mit csodáljon inkább: azt-e, hogy japánul tud, vagy azt, hogy a nyelv mögött a lelket is érti Nagasaki-ban egyébként nem Bartha Károly dr. az egyetlen magyar. Dobos Imre dr. személyében az atombomba sérültjeit vizsgáló amerikai intézet ez év áprilisában magyar származású vezetőt kapott. Dobos Imre dr. a budapesti egyetemen szerezte oklevelét 34 évvel ezelőtt, majd utána nemsokára az Egyesült Államokban telepedett le. Mint patológus igen jó nevet szerzett s a Coloradói- Denverben volt vagy két tucat orvost foglalkoztató laboratóriuma. Fontos Nagasaki-i megbízatását misszióként vállalta, ami minden bizonnyal nagy segítségére lesz abban, hogy megnyerje a lakosság bizalmát. Igen jó érzés volt vele beszélgetni s tapasztalni a nagy megértést ésTokonszenvet, amivel a japán nép iránt viseltetik. Japánban tartózkodik április óta V ályi Félix dr., a buddhizmus egyik legjobb ismerője, négy évi indiai tartózkodás után érkezett Japánba, hogy előadásokat tartson a különböző egyetemeken az indiai gondolkodásról s a buddhizmus eredetéről a legújabb kutatások alapján. Vályi dr. most van másodszor Japánban, Kelet nagy problémája, hogy hogyan lehet a modern reformokat összeegyeztetni a régi kultúrával a régi Kelet hatalmas spirituális örökségének elárulása és elpusztítása nélkül. Vályi dr. véleménye szerint a japán az egyetlen keleti nemzet, mely az elmúlt 80 év folyamán sikeresen egyesítette a modern tudományt és technikát régi kultúrájával. Epen ezért szerinte India többet tanulhat Japántól a mezőgazdaság és ipar terén, mint pl. Európától. [Egyébként lelkes hive a két ország közötti kölcsönös megértés és együttműködés gondolatának és gyik alapitója a calcuttai Indo-Japán Baráti társaságnak. Végül Japánban járt áprilisban és onnan indult végzetes indokinai útjára C a p a (Friedman) Róbert világhírű magyarszármazásu amerikai fotóriporter. A legnagyobb japán napilap, a közel 6 millió példányszámú Mainiehi hívta megs negyven napi tartózkodása alatt főleg a Shizuoka prefektura területén lévő kikötők mozgalmas halpiacairól készített fényképtanulmányokat. Sté. Colimpex 45, rue d’ Hauteville, Paris X. Magyar klasszikusok, remekirók; modernek. Verses kötetek, antológiák. Ifjúsági és gyermekkönyvek. Szakkönyvek, nyelvkönyvek, szótárak. Művészi albumok. Könyvritkaságok, bibliofil kiadványok. Kedvezményes részletfizetéses akciónk keretében mindezekből az Ont érdeklő anyagot kiválogathatja» és megrendelheti 33 %-os kedvezménnyel folytatólagos^ szállításra. így anyagi gond és^ utánjárás nélkül pótolhatja magyar könyvtárát. Megbízhat bennünket bármely Budapesten, vagy a külföldön megjelent magygr kiadvány beszerzésével. Gyorsan és pontosan bonyolítunk. Kérje katalógusainkat az Önt érdeklő témakörök megjelölésével! Sté. Colimpex 45. rue d’ Hauteville, Paris X.
