Hirünk a Világban, 1954 (4. évfolyam, 7-8. szám)

1954-11-01 / 7-8. szám

Hírünk á világban

11

Kertész István könyvének nemzetközi viszhangja

Tavaly jelent meg Kertész Istvánnak, az indianai hires Notre Dame egyetem államtudományi profeskszorának a könyve ‘‘Diplomacy In a Whirlpool —Hungary between Nazi Germany and Soviet Russia” cimen, az egyetem kiadásában.

A könyv élénk feltűnést keltett szakkörökben és az amerikai és egyéb folyóiratok hosszan foglalkoztak vele. A bírálatok többsége kedvezően fogadta a könyvet. Az ismertetések, kritikák érdekesebb észleteit az alábbiakban közöljük:

‘‘A könyv első része, mely Magyarország külpolitikai kapcsolatait tárgyalja 1919 és 1944 között, szükségképen nagyon vázlatos és nagyon kevés olyat tartalmaz, ami nem lenne már ismert, azonban adatai pontosak és —bár nyilvánvalóan magyar szempontból mutatja be az eseményeket, — korrekt és mérsékelt. A második részt Magyarország történetének szovjet megszállás alatti idejét tárgyalja a békekonferenciáig. Itt a szerző megindító képet ad a magyar antikomm unisták kétségbeesett küzdelméről az ország szabadságának megőrzésére kommunista társaik támadásával szemben, melyet a szovjet hatóságok támogattak, és a nyugati hatalmak tehetetlenségéről, közömbösségéről és stupiditásáról. E- zek a fejezetek sok olyasmit tartalmaznak, mely újdonságként fog hatni a legtöbb olvasó előtt és értékes lesz a jövő történészei számára.” (International Affairs, 1954.1.1.)

‘‘E könyv, mely egy kis ország helyzetét Írja le, amely áldozata lesz hatalmasabb szomszédainak, értékes bár szánalmat keltő dokumentum. Szánalmat kelt nemcsak azért, mert Európa egyik leghősiesebb kis nemzetének szomorú sorsával foglalkozik, hanem azért is, mert megvilágítja a sorozatos nyugati hibákat, melyek nagy mértékben felelősek ezért a sorsért. Egyidejűleg ez a szovjet politikának az egyik legtanulságosabb eset-története a gyengébb szomszéd-országok meghódítására vonatkozólag... Ennek a könyvnek az elolvasása azok számára, akiket különösen érdekel Keleteurópa, feltétlenül szükséges.’’(Naval Institutes Proceedings)

‘‘Ez a rövid, jóldokumentált tanulmány Magyarország küzdelméről politikai fennmaradása érdekében 1938 és 1945 között...egy nemzetnek boldogtalan története, mely két agresszív birodalom közé szorult s vereséget szenvedett mind félig őszinte szövetsége során Hitlerrel, mind a Szovjet elleni ellenállásában... A tengely veresége után a Szovjet a Yalta-i egyezmény értelmében szabad választásokat engedett, m elyek a kommunizmusnak leghatásosabb elutasítását eredményezték Keleteurópában... Ezután a kommunista kisebbség elpusztította ellenzékét. A- zonban Magyarország végső eltűnését nem lehet kizárólag külső tényezőknek'tulajdonitani, ahogy Kertész sejtteti. Az 1919-es békeszerződés, a csehek hajthatatlansága, és a müncheni megalkuvók gyengítették ugyan Magyarofszágot, de ezek a tények nem felelősek azért, hogy nem teremtettek az országban demokratikus társadalmat, vagy nem reformálták meg a gazdasági rendszert.” (Saturday Review of Literature, 1953. XII. 19.)

“Dr. Kertész tanulmánya nagyobb részét e szerencsétlen országnáci és szovjet okkupációjának szentelte... A szerző, akárcsak legtöbb kortársa Közép- és Keleteurópában, nem tudja megtartani objektivitását, amikor el akarja vitatni országa hozzájárulását a náci háborús célokhoz... Bár dr. Kertész hajlik arra, hogy Magyarország 1920 utáni külpolitiká - jánaklegtöbb hibáját a nagyhatalmak tettei vagy mulasztásai mögé rejtse, könyve megérdemli valamenynyi Magyarország történetét tanulmányozó kutató figyelmét.” (Foreign Service Journal, 1954, VII.)

“Hogy Moszkva csatlósországaiban a teljes hatalomátvétel módszere és taktikája meglepően egyforma volt, újra megerősítést nyer Kertész István magyar diplomata könyve nyomán... 1945 végefelé Budapesten, majd az egész országban megtörténtek az utolsó valódi válás ztások, s miközben a kisgazdák abszolút többséget nyernek mindenütt, a kommunisták a szavazatok egyhatodaval kell hogy megelégedjenek. Mindenki, aki a kommunizmust elutasítja, azt reméli, hogy sikerül Magyarország különállását megóvni és hasonlóképen reagálnak Nyugat budapesti képviselői... De a kommunisták egy baloldali biok - kot alakítanak a kisgazdák ellen és megosztják ezt a pártot, a Vörös Hadsereg nyílt pressziója által támogatva; egyedül ők rendelkeznek világos programmal és követelik is azt minden etikai megkötöttség nélkül.” (Rheinischer Markur, 1954.111.12/)

“Ennek a beszámolónak az értéke az élethű részletekben rejlik, amelyekben a szerző leírja a Szovjetunió és a nyugati demokráciák közti háborús és háboruutáni kapcsolatainak hatását Magyarország bel- és külpolitikájára. A szerző ügyesen mutatja be azt a módot, ahogyan a Szovjet befolyás a kommunistákat hatalomra segítette.” (The Americon Historical R eview, 1954.IV.)

“Van egy regi magyar néptánc, a Kállay-kettős, amelyben a táncosok két lépést tesznek előre és azután kettőt hátra. Amikor Kállay Miklós lett a magyar miniszterelnök, minden lehetőt megtett náci Németország növekvő igényeinek meghiúsítására. Nyíltan engedményeket tett ugyan, de mindig tudta, hogyan kell azokat hatástalanítani. Budapesti ifjságirók nemsokára Kállay-kettősnek nevezték el ezt az ügyes manőverezést... 1947 nyarán azonban a magyar kormáily biztosan Rákosi ügynökeinek kezében volt és a komm unista parancsokat nem lehetett többé kijátszani. A Kállay-kettősnek vége szakadt; s most következett a haláltánc...” (The New Leader, 1954, IV.26.)