Hirünk a Világban, 1951 (1. évfolyam, 4-5. szám)
1951-05-01 / 4-5. szám
- 17 -HAZAI FIGYELŐ. A TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 137 könyv kiadását tervezi az idén. Ebből félszáz szovjet tudományos mü fordítása lesz.íme néhány mü cime: Gortvay György:”Az ujabbkori magyar orvos-egészség-tudomány története” - Radnót Magda:”A szemészeti patológia” - Sóo Rezső és nunkatársai:”Magyrrország gazdasági növényeinek biológiai kézikönyve” - Bolyai Farkas:’’Appendix” - Rázsó Imre: ’’Mezőgazdasági gépek elmélete, számítása és szerkesztése” - Andics Erzsébet:”! magyar szabadságharc főúri árulói” - Benda Kálmán:’’Iratok a Kartinovics-mozgalora történetéből’ » Beér János:”a magyar alkotmány fejlődése” - Barta István:’’Kossuth Lajos l$47-43-ban” - Mályusz Elemér- Léderer Emma: ’’Zsigmondkori oklevéltár” - Ortutay Gyula:’’Mátyás a keletmagyarországi néphagj^ományban” - Dómbai JánosZengővárkonyi őstelepek” - László Gyula:’’Magyarországi avar emlékanyag” - Trencsényi-Waldapfel Inre-Fogarasi Béla:’’Görög filozófiái antológia” - Nádor György: ’’Feuerbach filozófiája”, ’’Feuerbach válogatott müvei” - Dobrovits Aladár:’^ munka értékelése az egyiptomi társadalomban” - ’’Magyar történeti bibliográfia” Ill.és IV.köt. - Horváth János:’’Rendszeres magyar verstan” - Petőfi minden versének III.kötete,kritikai kiadásban - A- rany János müveinek III.kötete Balassi Bálint minden müvének II. kötete - Sárosi Gyula: ’’Arany trombita” - Bacsányi János munkáinak gyűjteménye,krit.kiad. - Arany János népköltészeti gyűjteménye,Gyulai Ágost és Kodály Zoltán feldolgozásában - Kniezsa István:’’Helyesírásunk t örté net e”/KE3 ÚJSÁG, 51»IV* 14./ A MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁGI HÓNAP március S-tól április 4-ig tartott . IROKONGRESSZUS kezdődött Budapesten ápr.27-én. A szovjet Írókat Polevoj, Babajevszkij Ó3 Feg3-rin képviselte. A kongresszus tiszteletére a Szikra diszkiadisban kiadta Lenin' ”Az irodalomról” szóló gyűjteményét, /MAGYAR NEMZET, 51. IV. 17. és 27./ ”AZ OSI CHOREZM", Tolsztov orosz archeológus müve megjelent magyarul. A Tolsztov-féle ásatások nyomán kiderült - Írja a MAGYAR NEMZET /5I.II.6,/ - ’’hogy Chorezm már az időszámítás előtti negyedikharmadik évezredben is közvetítő szerepet játszott a Közép-Kelet és a Távol-^szak között. Az a feltételezés, hogy az ugorok és indoeurópaiak előtti indiai népek kulturális kapcsolatban kellett,hogy álljanak egymással és területileg érintkeztek, a Tolsztov-expedició vizsgálatai folytán megerősödött. Uj kutatási lehetőségek felé tárnak kaput azok a megállapítások is, amelyek szerint a sumir nyelv mind szókészletében, mind pedig alaktanában az altáji csoport nyelveivel, különösen a török nyelvekkel való egyezés világos nyomait mutatja. A magyarság .őstörténetében még megoldatlan problémák perspektívája az uj eredmények alapján igen kitágult. Ezek értékesítését rá kell bíznunk a magyar őstörténészekre. Elég, ha itt utalunk arra, hogy Arendt orosz tudós is,akinek pedig kevesebb leletanyag, szükebb szempontok álltak rendelkezésére, a keresi,ill. feketetenger-környéki leletekből kiindulva, arra a következtetésre jutott,hogy valószínűleg olyan kultúrával állunk szemben, mely vagy rokon a magyarral, vagy amelynek hordozói a magyarságnak politikai alárendeltjei voltak.” KRITIKAI SZEMLÉLET terén mégnagyok a hiányok a magyar zenében] A Keszkenő c.uj táncjáték ”a puszta szórakoztatáson kívül nem adott sem hü társadalomrajzot,sem meggyőződoses pártosságot”/Nsz.51.11.16./ A ’’Csínom Palkó”-ban ”a nemeskisaszszenyok túlsók üdeséget,bájt s ke]lemet”árasztottakjegyik kép ”a magyar nemesi világ mulatságainak hangulatát hozza.A zene gyönyörködtető, de hiányoljuk benne a kritikai szemléletet,”/Nsz9,51.III.17«/ Hogy is mondta Zsdánov?”A zeneszerzőnek nemcsak zeneileg, de politikailag is élesfülünek kelllenniej’
