Hirünk a Világban, 1951 (1. évfolyam, 4-5. szám)

1951-05-01 / 4-5. szám

r- 12 -BARTÓK NÖVEKVŐ NÉPSZERŰSÉGE,

Bartók Béla műveinek a diadalútja folytatódik az. egész világon. Az alábbiakban ennek az útnak néhány újabb állomásáról számolunk be.

Bartók "Zenekari Concerto’’-ja ebben az évadban hét különböző nagy amerikai zenekar műsorán szerepelt./IIYT. 51.IV. 1./ Ugyanezt a művet Bécsben Furtwaengler vezényletével játszották a bécsi filharmonikusok. Párizsban a Végh-kvartett a vonósnégyeseket olyan nagy sikerrel adta elő, hogy meg kellett ismételni az előadást. "Micsoda csalhatatlan az a biztonság - írja az egííittesről a LE KONDE/51«III*17./ - amellyel a merész harmóniai kombinációkat, a ritmus feszültségét tolmácsolják, valamint azt a különös lágyságot, azt a poézist, mely egyes'részekből árad. ”

A velencei zenei ünnepségeken tavaly "az egyik legkiemelkedőbb műsorszám” a brácsaverseny volt Primrose előadásában. Ugyanitt került bemutatásra az olasz Veretti zongoraversenye, mely ’’Bartók ütőhangszerstílusát jól felhaszlánta" /TEMPO,.: 50, ősz/. Londonban ugyancsak a brácsave rsenyt adta elő Primrose decemberben, február 25-én pedig a "Zene vonósokra,ütőhangszerekre és céléstára” szerepelt műsoron. A brüsszeli Bartók-emlékünnépségén nov.9-én az első és hatodik kvartettet, a "Kontraszt ”-ot és a hegedű-duókat adták elő, a "brüsszeli hallgatóság szinte vallásos áhitattal”hallgatta. Az izraeli modern zeneközpont Bartók halálának évfordulóján a ritkán hallott Ady~dalokat tűzte műsorra. Az előadó ugyanaz a Nina Valéry volt, aki a bemutatón, 1929-ben, Párizsban énekelte volt, a szerző kíséretével. /TEMPO,51?tél/

Zürichben szintén eljátszotta Primrose a brácsaversenyt,március ele jen. pedig teljes-Bart ók-hangversenyt rendezett Paul Sacher, Bartók barátja és mecénása* "Bartók genialitása - írja. a hangversenyről a Ww /5I.XII.9./ - eg;/ségbe tudta foglalni a temperamentummal teli életerőt és a konstruktiv gondolatokat .Míg korábbi "Román táncok" c.művében a zenei anyagot félreismerhetetlen ritmusában,dallamosságában és harmóniájában majdnem változatlanul a népművészetből látszott átvenni,a késői, "Divertimento”-jában anyagát átszellemült műalkotássá változtatta át.. . Paul Sacher,a hangverseny karmestere,a zeneszerző mindkét tulajdonságát, ősi zeneiségét és átszellemült alkotói képességét.kifejezésre juttatta. Schneeberger hasonlóképen, a nagyszerű szólo-hegedűszonátának,a végső alkotói korszak e rendkívül igényes művének fölényesen mesteri előadásával.,! legegyénibb mondanivaló ölt ebben a műben alakot a legérettebb formában; belső feszültséggel van telve,szenvedélyes,sőt démonikus. Egyszer majd bizonyára a XX.századi zene magányos óriásának a legjelentősebb alkotásai közé fogják számítani."

MILYEN EMBERTÍPUST AKARNAK NEVELNI A MAGYAROKBÓL?

"így vagyunk mi szovjetemberek - írja a MAGYAR NEMZET/50.VoA./ riportsorozatában egy moszkvai munkást idézve - terv nélkül, anélkül, hogy minden munkánkat ne lássuk tisztán magunk előtt már legapróbb részletéig a munka kezdetekor,élni sem tudnánk. A terv a mi életünkben szükségletté vált,, szokásunkká, szinte-természetünkké« Köztünk és a kapitalista társadalom emberei közt ez is egyike az alapvető különbségnek. Megszoktuk,hogy törekvéseinket,vágyainkat, álmainkat ^reálisan,statisztikákban és határidőnaplókban lerögzítve,előrelássuk.És ebben parasztjaink ugyanolyanok, mint a gyári munkásaink."

A SZABAD NEP-ben /51*1.12./ pedig így jellemzi a legfőbb mintaképet Babajevszkij /"A szovjetemberről"/: "Bölcsőnknél ott állt Lenin- Sztálin nagy párt ja,és a mi egész lelki gazdagságunk, eszünk s akaratunk Lenintől és Sztálint ói származik.’’