Hiradó, 1968. január (47. évfolyam, 1-3. szám)

1968-01-04 / 1. szám

VOL. 47. ÉVFOLYAM No. !. SZÁM 53 PERTH AMBOY, NEW JERSEY ARA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday, January 4. 1968 A Medicare érem másik oldala WASHINGTON - Sey­mour R. Thaler, New York ál­lami demokrata sbenátor, a szenátus egészségügyeket vizsgáló bizottsága előtt rá­mutatott arra, hogy sok idős férfi és nő ma egészségvéde­lem dolgában rosszabbul áll, mint állt a Medicare előtt. “Az idős betegek — mondotta a sznátor — ma többet fizet­nek orvosi szolgálatért, mint a lakosságnak bármely más csoportja.” Ez a megállapítás nem lenne ijesztő, ha egy em­ber véleményét fejezné ki, hiszen egy ember, akármilyen magas állásban van és akár­mennyire hozzáférhetők szá­mára a hivatalos és hiteles adatok, tévedhet, túlozhat. De nagyon sokan vannak, akik hasonlóképpen vélekednek: nemcsak betegek, hanem or­vosok is, valamint egészség­­ügyi hivatali vezetők és tiszt­viselők, országos és állami törvényhozók is, az ország minden részében. Mértéket kell tartani. Köz­tudomású, hogy a Medicare idős amerikaiak százezreinek juttatott már eddig segítsé­get, megmentett százezreket a súlyos és tartós betegség sokszor elviselhetetlen finan­ciális terheitől. Mégsem sza­bad szemet hunyni a tény előtt, hogy sok esetben a Medi­care hátrányosan befolyásol-NEM-POLGAROK JELENTKEZÉSE Az uj esztendő januárja az a hónap, amelyben minden amerikai lakos, aki nem ame­rikai állampolgár, lakáscímét a Bevándorlási és Honosítási Hivatalnak bejelenteni köte­les, azon a kártyán, amely minden postahivatalban kap­ható. Be kell jelenteni a cí­met, akár változott, akár nem változott ebben az évben. Lá­togatókra, turistákra is vo­natkozik ez a bejelentési köte­lezettség. Aki januárban az országon kívül tartózkodik, visszatérése után 10 napon belül köteles a bejelentést eszközölni, de ekkor már az Alien Address Report kártyák a postahivatalokban nem kap­hatók, azokért a Bevándorlási Hivatalba kell menni. Személyesen kell a kitöltött kártyát a postahivatalba visz­­szavinni (nem szabad posta utján' küldeni!) de aki beteg vagy más okból nem mehet a postahivatalba, ahelyett más is beviheti a kitöltött kár­tyát. A bejelentési kötelezettség elmulasztása szigorú bünte­tést vonhat maga után. A múlt évben 3,600,00 nem­polgár jelentkezett, ezidén 3,- 675,000 bejelentést vár a Be­vándorlási Hivatal. JANUÁR 7-ÉN DRÁGUL A POSTA A kongresszus a posta de­ficitjének csökkentésére uj törvényt hozott, amely a pos­tai díjszabásnak emelését ír­ja elő több kategóriában. A magasabb díjszabás január 7.­­én lép életbe. A nagyközönséget legköze­lebbről érdeklő változások a következők: LEVÉLPORTÓ az Egyesült Államok egész területére, Ka­nadába és Mexicóba az eddi­gi 5 cent helyett 6 cent. LÉGIPOSTA LEVÉL ezek­re a helyekre az eddigi 8 cent helyett 10 cent. Ez a 6, illetőleg 10 cent por­tó egy unciára szól, mégpedig a rendes leveleknél 13 unciá­ig, a légiposta leveleknél 7 unciáig. A 7 uncián felüli légi posta tarifa beolvad egy uj kategóriába, amelybe a ren­des és a légi posta küldemé­nyek tartoznak. Ebben a kate­góriában minden levélkülde­mény portója egy font súlyig 80 cent. Az egy fonton felüli küldemények a jelenlegi légi posta csomag dijak alá es­nek, azzal az eltéréssel, hogy az egy és öt font közti díjsza­bás nem fontonkint változik, mint eddig, hanem félfonton­­kint. Ez a változás egyes cso­magok szállításánál olcsóbbo­dásra fog vezetni.. LEVELEZŐLAP portója 4 cent helyett 5 cent, légi szállí­tás 6 cent helyett 8 cent. HARMADIK OSZTÁLYÚ CSOMAG POSTA portója az első két unciáért az eddigi 4 cent helyett 6 cent. SPECIAL HANDLING a harmadik osztályú csomagok­nál ismét be lesz vezetve, 8 és 16 uncia súly közt. SPECIAL DELIVERY, SPECIAL HANDLING, AJÁNLOTT és CERTIFIED, C. O. D. és BIZTOSÍTÁS dijai változatlanok maradnak. ÚJSÁGOK és MAGAZI­NOK portója is emelkedik ja­nuár 7.-én, mégpedig 24 szá­zalékkal. MÁS KATEGÓRIÁK díj­szabása is emelkedik, erre vo­natkozóan a postahivatalok adnak információt. ta az egészségvédelmet, meg­drágította az orvosi szolgála­tot és, amit nem lehet figyel­men kivid hagyni, a fiatalabb generációt is érint a baj, mert az orvosi szolgálat az egész vonalon, korosztályra való tekintet nélkül drága a Medicare életbelépése óta. Itt egy példa az egyik new­­yorki nagy kórházból. Egy idős nőnek bizonyos vérbeteg­ség miatt már évek óta min­den héten vitamin injekcióra volt szüksége. Medicare előtt a bejáró beteg minden eset­ben 1.50 vagy 1.75 dollárt fi­zetett. A Medicare életbelépé­se után a napi vizit számla 20 dollárra emelkedett. így az idős nő helyzete a követke­zőképpen alakult: Az első 50 dollárt neki magának kell megfizetnie, az orvosi szám­lák további részéből csak 20 százalékot térit meg a bizto­sítás. Medicare eszerint nem olcsóbbitotta, hanem drágí­totta a kezelést. Jelentés egy másik newyor­­ki kórházból. Egy idős nő sze­méről a sebész leoperálta a hályogot, 175 dollárt kért és kapott ezért — Medicare előtt. Medicare után ugyanez a sebész ugyanennek a nőnek egy újra szükségessé vált ha­sonló operációért 500 dolláros számlát nyújtott át. Medi­care ennek csak egy részét téritette meg és a páciensnek kellett fizetnie körülbelül 400 dollárt, a Medicare-előtti 175 dollár helyett. * * # Országszerte szóbeszéd tár­gya már régebbóta, különösen azonban Medicare óta, hogy a legtöbbet kereső réteg Ame­rikában az orvosi társada­lom. Nem találgatáson vagy kombináción alapul ez a meg­állapítás, hanem a Népszám­lálási Hivatal statisztikáján. Az American Medical Society, amelynek 250,000 tagja van, megkezdte az orvosok jövedel­mi statisztikájának készítését. Az első kérdőívek igy szól­nak: “Évi jövedelme 20,000 dollárnál kevesebb?” A to­vábbi kérdések: Keres-e évi 30.000 dollárt, 40,000 dollárt, és így tovább, évi 100,000 dollárig. George Meany, az AFL-CIO elnöke becslése sze­rint az amerikai orvosok átla­gos évi jövedelme 35-40 ezer dollár. De köztudomású, hogy vannak nem kis számban or­vosok, akiknek évi jövedelme 100.000 és 150,000 dollár közt váltakozik, főleg Medicare oká ból, mondja Thaler szenátor, aki hozzáteszi, hogy ennek a nagy jövedelemnek nem kis része a Medicare-biztositott öregektől és a kiskeresetű em­berektől származik. Hol a ha­tár? Dr. William H. Stewart, a U. S. Surgeon General, igy nyilatkozott: “A nyerő nem szívesen változtat a játéksza­bályokon.” A játékszabály, amely itt alkalmazásra kerül, a kereslet és kínálat egymás­ra hatásának gazdasági törvé­nye. Gazdasági törvényt kell említeni, mert az orvosi gya­korlat ma üzlet, nagy üzlet. Nincsen az országban elég or­vos — ezért nagyobb a keres­let, mint a kínálat. í5* *i* A munkaügyi minisztéri­um statisztikai osztályának kimutatása szerint az átlagos orvosi dij ennek az évnek el­ső hat hónapjában 6.1 száza­lékkal nőtt a múlt év első fe­lével szemben. William Gor­ham, az egészségügyi, közok­tatási és népjóléti minisztéri­um államtitkára rámutatott arra, hogy 1959 és 1965 közt az orvosi dijak több mint két­­szerolyan gyorsan emelked­tek, mint a megélhetés összes többi költségei. 1966-ban az általános drágulás 3.3 száza­lékos, az orvosj dijak drágulá­sa nem ennek duplája, 6.6 szá­zalék volt, hanem 7.8 száza­lék. Az American Medical Society ezt a megállapítást nem fogadja el, azt állítja, hogy az orvosi dijak drágulá­sa csak 5.8 százalékos volt. Hozzáteszi az orvos szövet­ség: “Az orvos nemcsak or­vosi gyakorlatot, hanem üz­letet is folytat és mint üz­letember, ő is megérzi a dol­lár értékén ekv---ükkenését.” Miért oly nagy a kereslet orvosi szolgálatért? Gorham államtitkár szerint ennek egyik oka az, hogy az embe­rek hite és bizalma az orvos­­tudomány uj vívmányaiban, az uj csodagyógyszerekben erősödött, de szerepet játszik az is, hogy a kedvező gazda­sági helyzet folytán több em­bernek több pénze van most. Gorham, a minisztérium szó­szólója, kétségbevonja, hogy a Medicare lenne az orvosi szolgálat drágulásának főbb tényezője. Herman M. Som­ers, a Princeton egyetem ta­nára, rámutat arra, hogy az orvosi dijak, ugrásszerűen éppen 1965 júliusában emel­kedtek, amikor a Medicare biztosítás életbelépett. * * te , A bajok orvoslására külön­böző javaslatok merültek fel. Például: Országos törvényben szabályozni a maximális di­jat, amelyet az orvosok fel­számíthatnak. A Medicare törvényből kiküszöbölni a de­­ductible-t, vagyis hogy az el­ső 40, illetőleg az első 50 dol­lárt a betegnek magának kell megfizetnie. (Már kiszámítot­ták, hogy a deductible elha­gyása évi 1.4 billió dollár újabb költséget okozna.) Még radikálisabb javaslatok arra mutatnak, amitől az orvostár­sadalom irtózik: az orvosi gyakorlat szabályozása, a “so­cialized medicine.” Evvégi helyzet a világpolitikában washingtoni stratégák szemével nézve WASHINGTON — Az ame­rikai főváros politikai világ — stratégái szép karácsonyi ajándékban részesültek, mely ezúttal Kelet Európából ér­kező hírek formájában jelent­kezett. Ott ugyanis, Kelet Európá­ban Moszkva emberei kezde­nek a háttérbe szorulni újabb országokban, mint egyelőre Kelet Németországban és Csehszlovákiában. Mind en­­esetre Moszkvának óriási erő­feszítésébe került, hogy a maga embereit még a felszí­nen tartsa, akiknek sutba ke­rülése veszélyeztetné azt, amit Európában a kommuniz­mus jobb szárnyának nevez­nek. A Prágából és más európai kommunista fővárosokból ki­­szivárgott hírek szerint a csehszlovákiai komm unista párt “főrangú” köreiben az a meggyőződés fogamzott meg, hogy “ideje volna a változás­nak”, mely tulajdonképpen már régóta esedékes. Ez pe­dig abban csúcsosodott ki, hogy megszabaduljanak a ma­guk speciális örökségüktől a sztálinista korszakból, Anto­nin Novotny elnöktől és párt­­főnöktől. Egyelőre Novotny meg­mentette fejét s ezt a Kelet Németországban felhangzott pánik-kiáltások n a k köszön­hette Moszkva felé. Ott ugyanis még a kommunizmus Neander-völgyi korszakából származó Walter Ulbricht jo­gosan hihette, ha Novotny­­nak mennie kell, ő maga sem fogja ezt átvészelhetni Cseh­szlovákia közvetlen határán. A keleti kommunista orszá­gok politikusainak felfogása szerint Ulbricht-nak valószí­nűleg igaza van, ha úgy hiszi, hogy helyzete roppant meg­nehezül, ha a másik anakro­nizmus, a sztálini időkből megbukik. Tehát a maga megmentésére először No­votny t kellett megmentenie azáltal, hogy Brezhnev Prá­gába utazását moszkvai láto­gatása alkalmával kieszközöl­te, aki Novotny pártvezetői életét valamivel meghosszab­bította. Ha ugyanis mindket­ten egyszerre mennének Moszkvának hasonló aggodal­mai támadnának Kelet Euró­pát illetően, mint az Egyesült Államoknak jelenleg a Föld­közi Tenger keleti partjait illetőleg. Természetesen lehetséges, hogy a Kremlnek sikerül ösz­­szetoldozni a dolgok menetét Kelet Európában éa felfújni Novotnyi-t és Ulbricht-ot még egy fordulóra. Moszkvá­ban azonban jól megértették az uj szelek fújását és ha nem most, rövid, belátható időn belül lazítani kell Csehszlo­vákiában és Kelet-Németor­­szágban az öreg sztálini bi­lincseket, különösen ebben a két országban, melyeket gya­korlatilag teljesen Moszkvá­ból kormányoznak. Csaknem az összes többi keleti országok különböző fo­kokig némi autonómiát nyer­tek belső ügyeik vezetésére és bizonyos függetlenséget, hogy külpolitikájukat rész­ben maguk formálják. E pillanatban elmondható, hogy Románia relative a leg­szabadabb. Amikor Moszkvá­nak most sikerült, hogy a töb­bieket összterelje a kreml Izraellel szembeni politikájá­ban, Románia egyszerűen és merészen kereskedelmi szer­ződést kötött Izraellel. Ez volt a “legkirívóbb megsérté­se a szovjet politikának egy keleti “protektorátus” részé­ről és ilyesmi nem történt Tito kivonulása a blokk-ból 1948-ban. Független gondo’ kodás és független tevékenység futó­tűzként szerzett híveket Ke­let Európában és ez a gondol­kodás átterjedt Romániából Csehszlovákiára. Ez amit Wa­shingtonban“ meg nem kere­sett osztaléknak” nevez, min­denesetre ajándék esőnek szá­mit, különösen most, amikor oly kevés hasonló véetlen po­litikai ajándékban részesül az Egyesült Államok. Ugyanis a nyugati hely­zet a Földközi tengeren még nincs megszilárdítva, Cyprus még mindig erős és fogas probléma, a görögországi helyzet zavaros marad, mig a király és a katonai junta va­lamilyen m e g á 11 a podásra nem jut. Hogy a Távolkeleten mi­lyen nehéz legalább tárgya­lásokat kezdeni valamilyen béke irányában, újból bebizo­nyosodott. Az elnök egyórás televíziós beszédében a hang­súly azon volt, hogy a saigoni délvietnami kormány tárgya­lásokat kezdjen a National Libaration Fronttal, vagyis a Viet Conggal. Saigon azonban nyomban világossá tette, hogy a Viel Conggal való tárgyalásban nincs érdekelve és hogy Sai­gon csak egyben van érde­kelve: megnyerni a háborút. Az évvégi világpolitikai helyzetben a legtöbb aggoda­lomra ad okot Vörös Kina. Az onnan érkező jelentések héza­gosak és ellentmo ndók. Ugyanazon a napon még több lövöldözésről és zavargásról érkeznek jelentések, majd pe­dig arról, hogy a “kulturális forradalom” túl van a leg­­rosszabbján. A nyugati politikai szakér­tők áhítoznak egy tiszta kép­re, vagy arra, hogy a maoiz­­mus túlélte önmagát, vagy újabb “kulturális” hadjára­tot tervez számos ellensége ellen. A “kulturális forradalmat” először egy évvel ezelőtt in­dították útnak, a terménybe­­takaritás végeztével. A ja­nuár és február voltak a leg­vadabb hónapok az eredeti kampányban. Azután némi csend állott be, a tavaszi ve­tés rniatt és megkezdődött a második kampány a nyár kö­zepén. Azután ismét szünet állt be, mert aratni kellett. A nyugati politikai szakér­tők csak egyben biztosak. Ha a maoizmus túl is élte magát, sok idő fog eltelni a fizikai és politikai rendcsinálásban.Wa­shington ban nem akad egyet­len szakértő sem, aki hinné, nogy kommunista Kina ké­pes volna nagyobb szerepre, a vietnami háborúban. Ezen a ponton azonban egy kivételt kell tenni. Moszkva befolyása állandóan növek­szik Hanoi-ban, amint a szov­jet fegyverszállítások mind nagyobbak és sűrűbbek lesz­nek Északvietnam részére. Természetesen Kina nem kí­vánja, hogy a Szovjetunió igazi “nagy testvérévé” vál­jék Északvietnamnak s ha még több szállítással a szov­jet befolyás még jelentéke­nyebben nőne, valamilyen ‘iormában beavatkozhatna Ki­na, hogy a befolyást elszorit-S3. És végül még egy meg­nyugtatóbb hir a nyugati po­­itikai stratégistáknak. — Még mindig nincs sem­mi jele annak, hogy Moszkva és Peking között közeledés iöhetne létre. HÚSKIVITEL WASHINGTON — A déli államok farmerjei elérhető éélnak látják, hogy az Egye­sült Államok növelje húski­vitelét, mely csaknem a nul­­'a ponton állt és áll, hogy ez­által megszabaduljanak a nyapot-mogyogó és dohány­termesztés fáradságos és sok­szor eredménytelen munkájá­tól. Sokan az mezőgazdasági vezetők, sőt nagyiparosok kö­zül is, eredményes jövőjét látják a hústermelésnek, fo­kozott szarvasmarha, disznó és csirke tenyésztésben. MUNKAALKALOM NŐKNEK TÉLI BÁNATOK? Rosszkedvű napjai vannak? Könnyen iuliehei ezeken, ha dollárokat keres, mint egy "AVON LADY". Otthonában történő megbeszélésért telefonál­jon: Perth Amboyban Hl 2-2462, New Brunswickon: KI 5-1345, Al­lentown - Bethlehem környékén 432-0916 számra.

Next

/
Thumbnails
Contents