Hiradó, 1967. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-03 / 31. szám
6. OLDAL Híradó Thursday, August 3, 1967 A drága és a drágább orvosság WASHINGTON - Aki 'kínzó arthritis fájdalmai ellen állandóan kénytelen prednisone nevű orvosságot szedni, joggal kérdi: 1000 tabletta miért került itt 7.50-be, ott 170 dollárba? A drágább sokkal jobb talán? És, akár jobb, akár nem jobb, miért kerül itt oly sokkal többe, mint ott? Ha nem prednisone néven, 'hanem kémiai analízise szerint vesszük, miért oly nagy az árkülönbség? A. vita ezekről a kérdésekről országszerte folyik, tudományos és ipari körökben, gyárosok és orvosok körében, a szenátus egyik bizottságában. Mi'g el nem dől a vita, hogy az árkülönbségek indckoltak-e (mint az orvosággyári vállalatok állítják) vagy botrányosak (mint a gyógyszeripart kritizálok mondják), állítsuk szembe az érveket és ellenérveket. Meglehetősen általános becslés szerint az amerikai orvosok 90 százaléka a drágább márkákat írja elő az olcsóbb kémiai megnevezés helyett. Teszik pedig ezt azért, mert hiszik, hogy az ismert nagy gyógyszergyárak készítményei megbízhatóbbak, tekintve, hogy a gyártást alapos, költséges kutatás és kísérletezés előzte meg, amely előmunkálatok -költségeit természetesen az árba bele kell kalkulálni. Ezzel szemben a kritizálok — és ezeknek;száma újabban egyre nő — azt állítják, hogy a kémiai néven forgalomba hozott gyógyszerek legtöbbje éppen olyan megbízható, ami nem csoda, hiszen a gyógyszergyártás az illetékes országos hatóságok ellenőrzése alatt áll és ez az ellenőrzés az utóbbi éveikben egyre szigorúbb lett. Ez az oka annak is, hogy a kormány intézményei és a kórházak sok 'orvosságot kémiai nevükön szereznek be, nem a patent gyári néven. Ha kétségeik lennének az igy vásárolt gyógyszerek minőségét illetően, áttérnének a gyári nevekre. A gyógyszeripar hivatkozik arra, hogy az amerikai gyárak naponta egymillió dollárt költenek kutatásra és kísérletezésre, hogy egyre újabb, jobb gyógyszerekét tudjanak készíteni. Hogy fogaimat adjanak ezeknek a kutatásoknak és kísérleteknek nagy arányairól, rámutatnak arra, hogy rengeteg fáradozás és költség hiábavalónak nyilvánul, 6000 kísérleti gyógyszer közül végül csak egy lesz sikeres és forgalomba hozható. A kisebb gyárak ilyen költséges előmunkálatokra nem vállalkozhatnak; ezek az egyes kémiai elemeiket megvásárol- j ják és azokból igyekeznek hasonló vegy iiletet előállítani, amelyeket aztán kémiai öszszeállitásuk jelzésével hoznak forgalomba. Az ipar azt is állítja, hogy sok orvosságnak ára újabban csökkent; hivatkoznak a fogyasztók árstatisztikájára, amely arról tanúskodik, 'hogy ugyanakkor, amikor minden más orvosi kiadás egyre drágul, a gyógyszer inkább olcsóbbodik. A drága és az olcsó orvosság vitájában és versenyfutásában nagy a tét: az amerikaiak évente körülbelül öt j billió dollárt költenek orvos-1 ságra. A magas árak kiilönö- j sen az idősebb korosztályokat sújtják, mert köztük akad egtöbb krónikus betegségben szenvedő egyén és ezeknek nem egyes alkalmakkor van orvosságra szükségük, hanem állandóan, éveken át, sok esetben életük végéig. Gyakori eset, hogy az öregek a szükséges gyógyszereket nem tudják megvenni, orvosság és élelem közt kell választaniok és első az élelem, mert anélkül még beteg ember sem élhet. * * * Aki sokallja a gyári néven vett orvosság árát, annak tudnia kell, hogy a patent csak 117 évig érvényes; ez idő alatt j a gyáros annyit számíthat ' gyártmányáért, amennyit jónak lát és ez az az idő, amikor behozhatja kutatási és kísérletezési költségeit. A 17-i'k év után az a gyógyszer vegyület j már nem áll szabadalmi vélelem alatt, bármely más gyár ] slkésziheti és versenyre kelhet az eredeti termék gyártó- i jiávai. Ebben a versenyben még a hirdetés tetemes költségei is szerepet játszanak, j ezeket- a költségeket is vég- I eredményben a páciensek fi! zetik meg. Mellesleg megje; gyezve: A hirdetési költségek | közé kell számítani a rengeteg ingyenes orvosságot, amit a gyárak az orvosok ezreinek és tízezreinek szétkiildenek. * * * Az adófizető közönséget is érinti ez a vita, még az olyan : matuzsálemeket is, akik Soha életükben orvosságot nem szedtek. Ugyanis a szenátusi bizottság előtt elhangzott egy érdekes hozzászólás, amely szerint: nemcsak a betegek fizetnek orvosságért hol sokat, hol keveset, hanem váro- i sok és megyék bevásárlásai- I nál is mutatkoznak ár-eltérések. Statisztikai tabellákat mutattak be a bizottságnak s | ezekből kiderült, hogy váro- i sonkint nagy árkülönbségek Ivánnak. Egy példa elég: Egy étvágycsökkentőt (dextroamphetamine sulfate) New York City 57 centért vásárolt, ugyanazért a mennyiségért Portland, Ore. 5 dollár 6 centet fizetett, Miami 19.43-t, Atlanta 32 dollár 60 centet. Miért ily nagy eltérések? Azért, mert egyes városok, például New York, árversenyt Írnak ki, elfogadnak ajánlatokat gyári néven és kémiai néven és a legkedvezőbb ajánlatot fogadják el. PÉNZT ADOTT A RABLÓ REGGELIRE — az Áldozatnak WORCESTER, Mass. — Az Associated Press nevű 'hírügynökség levelezője jelentette: George Simmon éppen el akart menni hazulról, hogy megreggelizzék, amikor felpattant a konyhaajtó és egy ismeretlen férfi rontott a lakásba, kezében fenyegetően lóbálva egy hatalmas kalapácsot. — Adjon ide minden pénzt, mert különben szétloccsantom a fejét! — üvöltött rá az idegen. George odaadta minden pénzét, összesen 22 dollárt. A rabló éppen távozni akart, amikor Mr. Simmons szemrehányóan szólt: — Nem szégyeli magát? Minden pénzemet elviszi és most nem fogok tudni reggelizni! A rabló ekkor odavetett egy két dollárost áldozatának és rámordult: — Itt van! Tegye el és reggelizzék meg! Ne mondja azt, hogy miattam éhezett! Nem olyan ember vágyók én! - ezzel, mint aki jól végezte dolgát, távozott MOSZKVÁBAN MI TILOS? MOSZKVA — A Literaturnaja Gazeta ismerteti az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetését Oroszországba készülő turistáknak. Ez úgy szól, hogy az oroszok az idegenforgalomban nem ismernek tréfát, a legcsekélyebb vétséget szigorúan büntetik. A világért se vigyenek magukkal amerikai látogatók törülközőt vagy (ahol van) szappant a hotelból, papírszalvétát az étteremből. Literaturnaja megtoldja a tilalmi listát néhány komoly intelemmel: A Kremlben levő nagy Cári Ágyút ne merjék a táskájukban kicsempészni Moszkvából. Az állatkertben tilos az elefántokra lövöldözni. A Moszkva folyóban nem szabad meztelenül vagy részegen fürdeni. Aki e tilalmak ellen vét, azt Szibériába száműzik... A japánok előnye TOKIO — A legtöbb arab országban a közelmúltban megtiltották az amerikai és angol filmek bemutatását, az orosz filmeket viszont unalmasnak találják az arabok, ezért hát most egyszerre 15 japán filmet vettek meg előadásra. George Chuvalo a negyedik fordulóban mindössze 16 másodpercig birta a Joe Frazier (jobboldali) ütéseit. EURÓPA KÜZDELME A GAZDASÁGI LANYHULÁS ELLEN BONN, Nyugat-Németország. — Miközben a USA — minden jel szerint — legyőzte a fenyegetőnek látszó gazdasági lanyhulást, Európa nagy iparosodott országainak még nem sikerült ezt elérniük. Európában tulaj dónk éppé n nem is csupán a lanyhulás ellen kell küzdeni az illetékeseknek, hanem egy kettős kérdés ellen. A gazdasági élet javulása ugyanis magával hozhatja Európa egyik legsúlyosabb problémájának kiéleződését az inflációt. Az elmúlt években az infláció kezdett már veszélyessé válni. Az ipari államok teljes f o g 1 a I kozíatottsága munkaerő hiányt és ez emelkedő munkabéreket eredményezett. A termelés költségei tehát megdrágultak, mert ugyanakkor a világ nyersanyag, árai is emelkedtek. Emellett Európa is éppen annyira sokat költ külföldi árukra, mint Amerika. Ennek következtében viszont a kereskedelmi mérlegek kezdenek passzívvá válni és ennek következményeként a fizetési mérlegek eddigi egyensúlya is megingott. Hogy az infláció veszélyét leküzdjék, a j egy b ank o k emelték a leszámítolási kamatlábakat. A német Bundesbank — a központi jegyintézet — tavaly 5 százalékra emelte a kamatlábat és a kormány kötvények kamatozása 8 százalékra emelkedett. De ez a szigorú rendszabály egyszeriben pénzszűkét okozott és lefékezte a közgazdaság produkcióját, ami már tavaly sem volt rózsás, mint >a korábbi években. Mint minden ilyen mesterséges beavatkozás az infláció megakadályozására, ez is azzal a következményei járt. hogy a termelés csökkent, a befektetések elmaradt ak. másszóval a prosperitás letört és hanyatlás következett be. Ma már 3 százalékos a kamatláb és 7 százalék alatt hoznak a kormány kötvények, de az elveszített lendületet ma sem tudta behozni a né met közgazdaság. A kilátás egyelőre eléggé szürke. Angliában ugyanez a drá ma játszódott le.Csak itt any nyival rosszabb a helyzet hogy az országnak állandóan vigyáznia kell a font sterling értékére, ami nehézzé teszi £ kamatláb csökkentését. A ta valyi brit kamatláb 7 száza lék volt. Ez a szokatlanul ma gas kamat oda csábította r külföldi tőkéket, ami erősi tette a font helyzetét, de ugyanakkor megölte a gazda sági életet. Anglia iparának enged be idegen tőkét és ugyanakkor nem engedi a munkabéreket emelni, addig a francia közgazdaság nem csak mozdulatlan marad, hanem lassú sorvadásra van ítélve. Az a cél, hogy Amerikát ki zárja Európából, sok gazdasági betegség forrásává vált, amit hosszú időn át nem lehet fenntartani. Érdeke s, hogy de Gaulle, aki rohamot intézett a dollár ellen, amennyiben minden dollárját aranyra váltotta be, már több mint féléve nem vált be egyetlen dollárt sem. Részben azért nem, mert nincs fölösleges dollárja, részben, mert rájött végre, hogy az arany, amely a Banque de France pincében hever, nem kamatozik, nem dolgozik, tehát inkább tehertétel a közgazdaság számára. Igaz, hogy bizonyos stabilitást nyújt a franknak, de az a kis előny elvész a hátrányainak hatásaiban. Minden európai bankár és nagyiparos hangoztatja ma már, hogy Európa nem tudja magát függetleníteni Amerikától, sőt akkor függ tőle leg inkább, ha kizárja az amerikai tőkét. Ez természetes is, mert Amerika óriási gazdasági ereje, a jelenleg mintegy 775 billió dolláros össztermelésével, olyan hatalmas, hogy egyszerűen lehetetlen kizárni. A hatását mindenképpen érzik és csak még jobban lemaradnak a technológiai versenyben, ami pedig a jö vő elvesztését jelenti. Iíupmhrey aleinök sótalanitott vizet kóstol Key West, Fla.-ban, ahol a világ legnagyobb tengervíz sótalanitó üzeme van. Isten és a hippyk NEW ORLEANS, La. — A közelmúltban újságírók egy csoportja meglátogatta az itteni Audobon Parkot, ahol állandóan nagyszámú hippy tanyázik. A park füvén, a többi között, egy feketében öltözött hippy-lány üldögélt, térdén, ismeretlen okból, ócska esernyőt dédelgetett. — Mosolyogj! — rivált rá egy hippy-fiu. — Nem tudok — szólt a lány — Terhes vagyok! A hippyk egyébként elmondották az újságíróiknak: különleges életük célja: szeretetet találni és megtalálni Istent. egy jelentős része különben is elavult, jelentős felerősítésre szorulna, de a magas kamatláb lehetetlenné tette a befektetéseket. Ma már Londonban is leszállították a kamatlábat, amely jelenleg 51/2 százalék. De az angol közgazdaság sem kapott eddig erőre, sőt az import nőtt, ami a fizetési mérleget tovább rontja. Franciaország még rozsszabbul áll, ha nem is ugyanazon okokból kifolyólag. A francia export elég jó, bár sokkal rosszabb, mint a megelőző években. De a gazdasági pangás itt is érezhető. De Gaulle mindenáron tartani akarj a a f rank árfolyamát és igy minden olyan törekvésnek ellentál], ami a munkabéreket emelne, .másrészt ami idegén tőkét hozna az országba, hogy a nagyon elavult ipari szerkezetet felújítsák. Emelett nagyon sok állami bevételt köt le az atom-haderő. kiépítésé is, amihez' azonban de Gaulle ragaszkodik, így a francia közgazdaság stagnál és a hosszú távú kilátásai sem reménytkeltőek. Az infláció — érdekes módon leginkább Svédországot és Hollandiát kezdte ki. Ezekben az országokban 5, illetve 4 százalékos az infláció, mig Németországban, Franciaországban és Itáliában 8 százalékos. Az érdekes az, hogy a magasabb infláció sem hozta meg az ilyenkor szokásos nagyobb lendületet. Egyedül Itália, Svájc és egy távolkeleti “nyugati” ország: Japán gazdasági élete mutat kielégítő 'lendületet. Amikor az európai közgazdászok összeültek, hogy felmérjék a helyzetet, kiderült, hogy tulajdonképpen Amerika kissé stagnáló közgazdasága okozta az európai viszszaesést is. Mihelyt Amerika megint feltör a gazdasági létrán — ami már folyamatban is van — az európai gondok is megszűnnek, bár az infláció elleni küzdelem tovább folyik. Úgy látszik, hogy az infláció, ami alatt áremelkedést értenek a köznyelven, állandó vendége marad a modern közgazdaságoknak. Úgyszólván egyetlen ország sem mentes ettől, kivéve Frandiaországot (ahol fcb. 1 százalék), de ott csak azért nem emelkednek az árak olyan tempóban, mint másutt, mert a gazdasági életet befagyasztotta de Gaulle. Kérdés, természetesen, hogy ez a moz| clulatlanság megéri-e az infláció elkerülését. Általában azt. hiszik, hogy nem, sőt ellen- I kezőleg. Amig de Gaulle nem így fog a világűrben lebegni hátizsákkal a hátán az Űrrepülő, kiszállva az űrhajóból. A majmok is... SAN JUAN, P. R. — Puerto Rico szigetén a trópusi egészségügyi intézet munkatársai kísérletképpen öt férfit egy ketrecbe zártak. A ketrecet azután az erdőben hagyták, ahol sdk volt a majom. Kiderült, hogy a majmok pontosan úgy viselkednek, mint az állatkeri látogatók: minden oldalról körülvették a ketrecet és etetni akarták annak lakóit. A NŐ ÉS A LEOPÁRD LOURENCO MARQUES, Mozambique — Egy 30 éves afrikai nő, pusztán egy kis kézzel felfegyverkezve, közelharcban, megölt egy leopárdot, amely megtámadta őt. Pittsburghi kis ikreknek a mamájuk bemutatja a még kisebb uj ikreket, ____ _________ . _ Izrael élelmet kér WASHINGTON — Az izraeli kormány 30 millió dollár áru élelmiszert kért Amerikától a “Food for Peace” program keretében. Gyönyörű amerikai kémnek Kuwaithan? KUWAIT — Az “Agence France-Press” nevű francia hírügynökség itteni munka társa jelentette: Ebben az olaj gazdag sejkségben, az egyik reggeli napilap, az “A1 Rissala”, vezércikket irt a közelmúltban. A cikk egyik részlete a követ kezűképpen hangzik: Felhívnak minden 'kuwaiti polgárt, hogy legyen nagyon óvatos: országunkban gyönyörű amerikai kémnők tartózkodnak! — Az amerikaiak gyönyörű, táncosnőnek álcázott lányokat küldenek ide, ezek a lányck azonban voltaképpen — veszélyes és lelkiismeretlen kémnek. Különösen a vezető politikai személyiségekre és a magasrangu katonatisztekre vetik ki hálójukat. — Minden arab országban nagymennyiségű ilyen gyönyörű, táncosnőnek álcázott amerikai kémnő tartózkodik. Az “Agence France-Press” nevű francia hirügynökség tudósitója megjegyzi a közlemény végén: Semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Kuwait sejkségben valóban “gyönyörű amerikai kémnőik” tartózkodnának. KOZMETIKA I WASHINGTON — Szebbek alkarnak lenini a férfiak. Ez már abból is kitűnik, hogy napról napra szaporodik a férfi kozmetikai szerek száma. Ezekből a kínálat és a fogyasztás az -elmúlt három év alatt megnégyszereződött. A kozmetikai szalonokban is minden negyedik vendég férfi. A kezelés az arcmasszázstól egészen a bozontos szemöldökök ritkításáig terjed. Vigyázz, mert nyel! NEW YORK — Harminc éve tanulmányozza dr. William Holl inger gyermek orvos, mi mindent nyelnek le a gyermekek. A furcsa gyűjteményben még revolvergolyó is akad. Az orvos egyébként megállapította, hogy a gyermekek négyéves korukban nyelik le a legtöbb tárgyat.
