Hiradó, 1967. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1967-12-28 / 52. szám

' 6. OLDAL HÍRADÓ Rendőrök segítenek tolni a hóban elakadt autókat, Beighton, Angliában Spanyolország diplomáciai törekvései, hogy résztvegyen a Nyugat védelmében MADRID, Spanyolország — Francisco Franco tábornok, Spanyolország elnöke nagy­arányú diplomáciai offenzivát nyitott, hogy Spanyolország maga is résztvehessen a Nyu gat védelmi hálózatában s ezáltal fontosságában emel­kedjék. A diplomáciai offenziva időzitése egybeesik három fontos körülménnyel, melyek egyike a növekvő szovjet ve­szély a Földközi tengeren, to­vábbá azzal a körülménnyel, hogy Franciaország 1969-ben esetleg nem ujitja meg NATO tagságát s végül a kö­zel jövőre kitűzött tárgyalá­sok az Egyesült Államok a spanyol t á m a s z p ontokkal kapcsolatban. A jelenlegi egyezmény a spanyol támasz­pontokat illetően 1968 szep­temberében jár le, hacsak közben megállapodásra nem jut a két ország az egyez­mény meghosszabbiíására. A Franko kormány már ré­gen rossz szemmel nézte a NATO országok ellenségeske­dését Spanyolországgal kap­csolatban. Ez az ellenséges érzület egyrészt a Franko kormánnyal szemben tanúsí­tott visszautasításban rejlett, másrészt pedig Spanyolország szerepében a második világ­háború alatt. Különösnek tartják, hogy Portugáliában Salazar kor­mányával szemben ugyan­ilyen érzület nyilvánul meg, Portugália mégis tagja a NÁTO-nak. A spanyol diplomáciai of­fenziva —- hogy Spanyolor­szágot megfelelő katonai ha­talomnak ismerjék el, me­lyet úgy gondol, hogy megér­demel — december 11-én in­dult meg, amikor a spanyol külügyminisztérium, egy má­sodik vörös könyvet adott ki. mely a Gibraltar ügyével fog­lalkozik. Az első könyv 1965 decemberében jelent meg. mely részletezte a spanyol igényt Gibraltárra. A most kiadott Vörös Könyvnél is fontosabb az egyidejűleg kiadott tartalom összesítés, mely nyilvánvaló­vá teszi, hogy a spanyol pa­naszok túlterjednek az ango­lok folytatólagos jelenlétén Gibraltárban. Az összesítés kihangsúlyoz­za, hogy Gibraltar, mint egy NATO támaszpont “egy olyar katonai szövetség fontos stra­tégiai pontja, mely szövetség bői Spanyolország ki van zár va”. Rámutat arra, hogy k nyugat-német katonai repülő gépek spanyol terület fölöt' repülnek el, hogy elérjék Bej a német repülő támasz­pontot Portugáliában. Ezt a Németország és Portugália között fennálló egyezményt Spanyolország, teljesen saját elhatározásából elismerte. A Vörös Könyv összesítése hangsúlyozza, hogy a spanyo1 légi térség ennélfogja valósá­gos keresztutja különböző ka­tonai légi forgalomnak, ami az országra nézve bizonyos kockázattal jár. Ezért Spa­nyolország, melynek errenéz­ve nincsenek más országok­kal megállapodásai, nem so­káig nézi jó szemmel ezt. Spanyolország nem engedi meg NATO hatalmak repülő­gépeinek, hogy Spanyolor­szág fölött repüljenek el, ha azok Gibraltárba mennek, vagy onnan jönnek. Jelenleg még megengedik nyugat né­met katonai repülőgépeknek, hogy spanyol terület felett átrepüljenek, P o r t u gáliába menet és jövet, de újabban minden ilyen repülésre külön engedélyt kell kérni a spa­nyol kormánytól. Az Egyesült Államok fel­építette és együttesen hasz­nálja a spanyol katonai erők­kel a tengerészeti támasz­pontot Rota-nál, azonkívül két óriási repülőtámaszpon­tot Moron-ban, Sevilla köze­lében és Torrejon-ban, Mad­ridon kívül. A harmadik ré­­pülőtámaszpont Zaragozánál jelenleg zárva van, de bármi­korra aktiválni lehet. Rota támaszpontját azonkívül a Poláris rakétákkal felszerelt tengeralattjárók támaszpont­jának is használják. Azzál a kérdéssel kapcso­latban, hogy az amerikai spa­nyol egyezményt megujitsák, valószínűleg a spanyol nyo­más is növekedni fog a gib-' raltari kérdésben. Ezzel kap­csolatban bírálják az Egye­sült Államokat, semleges ál­láspontja miatt a gibraltari kérdésben. Úgy érzik Madridban, hogy Amerikának támogat­nia kellene a. Spanyol állás­pontot annál is inkább, mert mindenütt másutt támogatja a dekolonizációt és azért a katonai együttműködésért is. melyet Spanyolország tanúsí­tott az Egyesült Államok iránt. Amerikai katonai körök azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy a tengeré­szeti és repülő támaszpontok Spanyolországban “haszno­sak, de nem nélkülözhetetle­nek.” A repülőtámaszponto­kat akkor építették, amikor a tengerentúlon szükség volt berendezésére, a középtávol­­ságu B-47-es bombázók részé­re, melyek akkor a U.S. Stra­tegic Air Command gerincét képezték. Interkontinentális bombázók építése korlátozta a szükséget ezekre a támasz­pontokra, melyek azonban még mindig értékesek abból a szempontból, hogy rajtuk üzemanyag állomásokat ren­dezzenek be, arepülőgépek feltöltésére. A Palomares-baleset után, amikor két U. S. hadirepülő­gép összeütközött a levegő­ben és négy atombomba esett a spanyol partra, anélkül hogy felrobbant volna 1966- ban, az atombomba-fejeket, mélyeket az Egyesült Álla­mok használ, kivonták Spa­nyolországból. A középkeleti krízisben, ezen a nyáron, Spanyolország az arabek ügye mellett fog­lalt állást és erős kétség tá­madt aziránt, ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zött összecsapásra került vol­na a sor, Spanyolország meg­engedte volna e Amerikának a spanyol területen levő tá­maszpontok használatát. Az amerikai-spanyol védel­mi egyezmény 3-ik pontja ki­mondja, hogy a támaszpon­tok használatát háború ese­­.én, a két ország együttesen állapítja meg. A spanyol külügyminisz­ter Fernando Maria Castiel­­la, néhány nappal ezelőtt Pá­­risban tett látogatást és ott Charles de Gaulle elnökke1 találkozott. Ennek nyomán mégném erősített hírek kel­tek szárnyra, hogy Francia­­ország nyomást óhajt gyako­rolni Spanyolországra, hogy ne újítsa meg a támaszpon­tokra vonatkozó egyezményt az Egyesült Államokkal, a következő évben. ÖNBOMBÄZÄS PÁRIS, Franciaország. -— A francia adminisztráció alatt álló Corsca fővárosában. Ajaccioban, két korzikai fel akarta robbantani a francia kormányzat egyik tanácsosá­nak, Maurice Francissi há­zát. Mielőtt azt a házra vetet­tek volna, a bomba egyikük kezében felrobbant és mind­két merénylőt darabokra szaggadta. Repülési csendélet MADRAS, India — Az Air Ceylon nevű repülőtársaság egyik gépe éppen felszállt, mikor néhány perc múlva le­esett a gép egyik hátsó ajta­ja-A 43 utasnak és 4 tagú sze­mélyzetnek semmi baja nem történt, a gép újból leszállt Madrasban s a gép ajtaját 4 mérfölddel távolabb talál tk meg. Az ajtót felerősítették és a gép újból megindult. Karácsonyi ajándék CARACAS, Venezuela. — A főváros állatkereskedései­ben, a számos kedvencek kö­zött karácsonyi ajándékul most cápákat hirdetnek, me­lyek darabonkint 22 dollárért kaphatók. Mentési munkálatok Point Pleasant w. Vt.-ban, a hid leszakadása után A NATIONAL MARIIK UNION A HALÁSZATI SZERZŐDÉS ELLEN NEW YORK A National Maritime Union azt a vádat hozta fel, hogy a nemrégen az Egyesült Államok és a Szovjetunió között kötött ha­lászati szerződés nem volt egyéb kiárusításnál a Szov­jet javára és szigorú kong­resszusi vizsgálatot követel. Joseph Curran, az 55,000 tagból álló “seamen union” elnöke elmondotta, hogy át Egyesült Államok “csúfosan feladta saját területi jogain­kat”, cserébe “semmitsem je­lentő engedményekért” f Szovjet részéről. A Szovjettel kötött halá­szati szerződésben az Egye­sült Államok beleegyezett, hogy a Long Island és New Jersey partjain feladja 12 mérföldre kinyúló területi határait és megengedi az oro­szoknak, hogy 6 mérföldnyi­­re a parttól is halászhassa­nak. Ezzel kapcsolatban viszont az oroszok beleegyeztek, hogy a Cape Cod-tól délreeső vizekben, több 100 négyzet­­mérföldnyi területen, az idén nem fognak halat fogni, a há­rom hónapos ikrarakási ide alatt. Curran elnök kongresszusi vezetőkhöz irt levelében a kö­vetkezőket irta: A szovjet halfeldolgozó üzemek, hatalmas, kitünően felszerelt halász hajóikkal többszörösen annyi halat fog­nék a kérdéses területen, mint az Egyesült Államokéi. És az oroszok továbbra is ezt fogják tenni, az uj egyez mény értelmében. így ha be­leegyeznek, hogy a három hó­napos ikraralási idő alatt tá­volmaradnak, nem adnak fel semmit, sőt növelik az álta­luk később kifogható halak mennyiségét, a mi partjaikon. A. terep tele van ágyúgolyó hüvelyekkel, melyeket amerikai tüzérség lőtt ki a Viet Gonggal való har­cokban Délvietnamban. TISZTOGATÁS URUGUAY-BAN MONTEVIDEO. — Az uru guay-i kormány törvényte­lennek nyilvánította a “Szo­cialista Párt”-ot és öt másik csoportot, melyek meleg ro­­konszenvet mutattak Kuba irányában. A csoportok veze­tőit letartóztatták azon a cí­men, hogy az országban fel­kelést terveztek. Ugyanezzel a rendelettel megszüntették az “Epoca” cimü újság megjelenését, mely Castro-barát húrokat pengetett és a “Szocialista Párt” szócsövét az “El Popu­lar”-!, Uruguay kommunis­ta pártja ellen nem tettek lé­péseket, az az országban tör­vényesen működik. penzfelirAs URDU NYELVEN KARACHI, Pakistan — Az uj pakisztáni bankjegyeken nem jelenik meg többé az an­gol nyelvű felírás, hanem két másik nyelven: az urdu-n, mely Nyugat Pakisztán és bengáli-n, mely Kelet Pakisz­tán hivatalos nyelvezete. Az állami bankok kormányzói 1947 óta, Pakisztán alapítása óta, eddig angol nyelven használták a felírásokat a bankjegyeken. Thursday, Dec. 28, 1967 Stephen Shlaefer, zsidó férfi, Springfield, N. J.-ből, buddhista pap lett Saigon Délvietnamban, ahol egy pagodában felavatták. NAGYARÁNYÚ OLAIKUTATÁS A DÉLAFRIKAI UNIÓ BAN JOHANNESBURG, Délaf­rika — Délafrika lázas törek­vései, hogy biztosítsa olaj­­utánpótlását, a siker jeleit mutatja. Az országban két évre ele­gendő tartalék-gazolint hal­moztak fel és ehhez nem akarnak hozzányúlni, azon­kívül egy tankhajókból álló flottát állítottak fel. Egy uj olajfinomító és sok mérföld hosszú olaj-csővezeték felállí­tása tervezés alatt áll. Azonkívül állandóan folyik az olajkutatás szárazföldön, tengeren és légi utón, mely­nek költsége a jövő évben 14 millió dollár lesz, 1978-ban pedig 28 millió dollár, eddig minden kézzelfogható ered mény nélkül nagyobb és ál­landó lelőhelyek feltalálásá­ra. Délafrika olaj Kutatása mö gött a politikai nyomás áll, melynek az utóbbi időben ál­landóan ki van téve. Az Egyesült Nemzetek afro­­ízsiai országai állandóan boj kotot követelnek Délafrika ellen, az ott uralkodó “apart­heid”, vagyis faji megkülöm­­böztetés miatt. Az ország azonban teljesen önellátó, az olajat kivéve. Jelenleg Délafrika még tel­jes energia felhasználásá­nak 85 százlékát szénből fede­zi, melyet maga termel. így is azonban minden évben 52 millió hordó olajat kénytelen importálni. Csaknem az összes olaj, melyet Délafrika importál, je­lenleg Iránból jön. Azonkívül jó összeköttetése van Délaf­­rikának Franciaországgal, a Compagnie Francaise des Petroles révén, mely a fo­gyasztás 8 százalékát szállít­ja Dél Afrikába. Délafrika azonkívül meg­vásárolt hét óriás tartályha­jót saját legénységével, ha netalán valóban embargo alá vennék az országot. Továbbá tárgyalások folynak a kor­mány részéről nyolc további nagy tartályhajó megvásár­lására. NIMCS VIZŰM HELSINKI, Finnország. — A finnkonzulátus Moszkvá­ban elutasította, hogy átuta­zó vízumot adjon a négy amerikai tengerésznek, akik megszöktek az Egyesült Ál­lamok Interpid nevű repülő­gép hordozójáról Japánban, októberben és Moszkvába mentek, hogy ott tiltakozza­nak a vietnami háború el­­’en. Az 55 éves Louis Washkansky szivátültetési operációja után, Cape Town, Délafrikában. Néhány nap múltán meghalt. Lelőtték Haiti diktátorának rettegett biztonsági főnökét GENF, Svájc — A nemzet­közi politika ebben a közpon­ti városában az újságok sokat foglalkoznak azzal, hogy Hai­ti diktátora, Francois Duva­­lier, népszerű nevén “Papa Doc”,, mélyen elrejtőzve tar­tózkodik, alagutakkal ellátott várszerü kastélyában, mióta biztonsági főnökét több re­volver lövéssel leteritették. Raymond Alcide Joseph, a számkivetésben élő haiti-i el­lenzék vezére, aki New York­ban él, elmondotta, hogy Elois Maitre-t a biztonsági főnököt az elmúlt csütörtökön lőtték le. Maitre Duvulier palota­­őrségének volt a főnöke s egyben a “tonton Macoute” nevű titkos szolgálatnak, melytől mindenki rettegett Haiti-ban, s melynek embe­rei géppisztollyal és fekete szemüveggel jártak, még az utcákon is. :— Maitre-t Haiti nemzet közi repülőterén lőtték le — mondotta Joseph egy nyilat­­kezatában. Még mindig élet és halál között lebeg egy ka­tonai kórházban és Dr. Du­­valier elnöknek magának kel­­lett átvenni saját biztonsága fölötti őrködést, a jól meg­­nrősitett palotában a főváros­ban. Joseph, kinek a haiti-i emi­gránsok élén a főhadiszállása New Yorkban van, jelenleg Genfben tartózkodik és szá­mos nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalásokat, köz­tük az International Commis­sion of Jurist-al. Többizben adott intervju­­kat újságíróknak és hivatalos nyilatkozatot is adott, mely­ben a következőket jelentet­te ki: — Haiti rosszabbul áll, mintha bevallott csődben vol­na. A. központi Nemzeti Bank­ban a pénztartalékok, keve­sebb. mint 500,000 dollárt tesz­nek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents