Hiradó, 1967. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-02 / 44. szám
8. OLDAL híradó Thursday, Nov. 2, 198? Vietnami katonák vakációs vigassága ausztráliai bikinis társaságban Francia gazdasági propaganda Délamerikából, Amerika ellen Még mindig nagy befolyással bírnak az ottélő franciák Délvietnamban SYDNEY — A történelem olykor megismétli magát: mint a második világháború idején, úgy most is rövid szabadságot élvező harcosok paradicsoma Ausztrália. Oda küldik pihenésre, szórakozásra a vietnami katonák szerencsés kiválasztottjait. Egyike a kiválasztottaknak, a marinerek káplárja, megmondja, hogyan jutott ehhez a kiváltsághoz: “Ausztráliai 30 napi vakációt kaptam, miután önként jelentkeztem hat hónapi továbbszolgálatra Vietnam-A vietnami vendégeket fogadó bikins szépségek egyike. ban.” Egy másik vietnami katona Sydneyből, ahová a jet repülőgép hozta, mindjárt továbbutazott Melbourne-ba, ahhoz az ausztráliai családhoz, amellyel az apja a második világháborúban megbarátkozott. Nem maradéktalan öröm az amerikai vakációzóknak az ausztráliai vakáció. Basil Capella, a sydneyi amerikai főkonzul kihirdette: ausztráliai lányokat feleségül venni tilos! Miért ez a szigorú tilalom? Azért, mondja a főkonzul, mert először is, a katonák ausztráliai tartózkodása rövid, és másodszor, azért, mert igy szól a katonai reglama. A katonákat mindjárt meg érkezésükkor kioktatják a főbb ausztráliai törvényekről. Ha rosszalkodnak, az ottani helyi hatóságokkal akad bajuk. A rövid vakációt Sydney és Brisbane nagyvárosokban és Queensland állam Aranypartján töltik, az ausztráliai paradicsomban. Ezeken a helyeken polgári bizottságok alakultak az amerikai katonák méltó fogadtatására, be fogják őket vezetni ausztráliai családokhoz. Az aranyparti Surfers Paradise-ban novemberben nemzetközi szépségverseny lesz: megválasztják és megkoronázzák a legszebb repülőgép utas kisérőhölgyet. A világ minden részéből számos légiforgalmi vállalattól több mint 130 hostesst hívnak meg erre a szépségversényre. De már most sincs hiány szépségekben; a katonákat minden leszállás alkalmával bikinis hölgyek fogják fogadni és kalauzolni. És fogadni fogja ő két még egy és más. Például az automobil hatjási tilalom. És lesznek láthatatlan kísérőik is. Például az amerikai Titkos Szolgálat emberei, akik ausztráliai detektivekkel együttműködésben szimatolni fogják a pénzhamisítókat. Titkos jelentések szerint ugyanis több mint negyedmillió dollárnyi hamisított amerikai bankjegyek vannak forgalomban Sydneyben; a vakációzó katonáikat a hamisítók ellen meg kell védeni. Öngyilkos lett az érzékeny diplomata TOKIO — Világszerte ismeretes, hogy a japánok gyakran olyan áldozatokra — nem egyszer életük feláldozására is — képesek, amelyek a nyugati embert meghökkentik és számára ezek a cselekedetek teljes mértékben érthetetlenek. Ennek a különleges japán gondolkodásmódnak, a közelmúltban ismét érdekes példáját láthattuk: Egy Mikio Morita nevű, 47 esztendős japán diplomata, a japán kormány nevében, hosszabb ideje tárgyalásokat folytatott itt tartózkodó amerikai megbízottakkal, arravonatkozóan, hogy az Egyesült Államok miképpen tehetné Japán számára lehetővé egy védelmi jellegű rakétarendszer kiépítését. Az amerikai megbízottak hajlandók voltak ennek a rakétavédelmi rendszernek a kiépítésére, pusztán azt kívánták, hogy a felmerülő költségek 50 százalékát Japán fedezze. A japán kormánytól Mikio Morita kapta azt a megbízást, hogy az amerikaiakat a rakétavédelmi rendszer teljes finanszírozására rábírja. Az amerikaiak azonban hajthatatlanok maradtak. Mikio Morita ekkor egy robogó vonat alá vetette magát, amely a szó valóságos értelmében, lefejezte. Búcsúlevelében ezeket irta a japán miniszterelnöknek: — Vigasztalhatatlan vagyok, hogy nem tudtam eleget tenni küldetésemnek, ezért követtem el öngyilkosságot. LBI Rusk mellett WASHINGTON — Merő tévedés az, hogy Amerika Délkelet-Ázsiában nem a kínai kommunista aggresszió, hanem a “sárga veszély” ellen harcol, faji alapon — mondotta Johnson elnök, Dean Rusk külügyminiszter egyik nemrégiben elhangzott és sokat támadott megjegyzésére utalva. A szovjet erősít LONDON — Az angol haditengerészet katonai szakértőinek értesülése szerint a Szovjetunió jelentős mértékben emelte nukleáris tengeralattjáró flottájának létszámát. BUENOS AIRES, Argentina. — Mig az Egyesült Államok mérlegeli milyen arányban és milyen körülmények között elégítse ki délamerikai államok fegyverszállító kívánságait, Párisban ünnepük, hogy Franciaországnak sikerült betörnie Latin Amerika fegyver piacára. A francia tézis, mely Argentínában és más délamerikai országokban némi helyesléssel találkozott a következőképpen .szól: — Francia egyezmények az illető kormányokkal, hogy először tankokat azután “Mirage” repülőgépeket szállítanak, visszahelyezi Franciaországot a latinamerikai piacra. A francia érvelés szerint a Mirage gépek jól megállták helyüket a közelkeleti háborúban, az izraeliek kezében és hogy az amerikaiak, akik vonatkodva osztogatták a fegyvergyártás maradékait, most német versennyel számolhatnak. A franciák azt az argentinek által részben elfogadott tételt is használják: — Mivel az Egyesült Államok a délamerikai fegyverpiacon monopóliumot, azaz egyedárusitást élveztek, az argentinéit azt kapták fegyverben, amit rájuk sóztak. Ennek most már vége és búcsút lehet mondani az amerikai fegyvereknek. A “francia hadianyag gyártó társaság” főnöke már napok óta Argentínában tartózkodik, hogy megtárgyalja, hogyan gyártsanak az argentinek a franciákkal közösen páncélost, ami által Argentina megtarthatja katonai gazdasági függetlenségét. Csaknem pontosan összeesik ezzel a jelentéssel, hogy az “Industrias Kaiser Argentina” (az amerikai Kaiser telep) átment a francia Renault automobil gyár ellenőrzése és vezetése alá. Ez az utóbbi Kaiser gyártelep teljesen modern felszereléssel bir és az olasz Fiatal együtt vezetett az autógyártásban. Több mint 40,000 autót gyártott az elmúlt évben s ennek több mint a fele Renault kocsi volt francia engedély alapján. Az argentin hadsereg, fegyverkezési politikájában mindenesetre óvatos hangokat üt meg. A kormány kijelentette, hogy továbbra is vásárolni fog fegyvereket idegen országokból, amennyire azt a költségvetés megengedi, de főleg az “otthoni gyártásra fogja összpontosítani figyelmét.” Mindenesetre gazda sági megfigyelők m e g j e g y z ik, hogy a franciák először egyeztek meg Argentínával “az otthoni fegyvergyártást” illetően és hogy valószínűleg nincsenek ellene annak, hogy francia fegyverárusitók és propagandisták azt mondják az amerikaiakról, amit ők maguk, az argentinek bajosan mondhatnak. így az argentinek és más délamerikai államok kissé letompitották az az ott hangoztatott francia propagandát, hogy az ő megjelenésükkel, most már búcsút mondhatnak amerikai szállításoknak. Legújabb jelentések szerint, az amerikai külügyminisztérium n y i 1 v ánosságra hozta, hogy rövidesen szabaddá teszi délamerikai államok számára, hogy vásárolják az amerikai, hangontuli sebességgel haladó F-5 harci j eteket. LÉGI ÚJSÁG LONDON — “Légi újság” — ilyen még sohasem volt. Az újságot mindig, mindeddig papíron nyomták. Most először történt, hogy a London Daily Express napilap első oldalát az Early Bird hírközlési műhold küldte messzire, Puerto Rico fővárosába, San Jüanba. Ott olvasni lehetett a híreket, amelyek nyomtatásban londoni lapban jelentek meg. Az ámokfutó halála LOCK HAVEN, Pa. — Leo Held, aki a közelmúltban, “ámokfutása” alkalmával, hat személyt agyonlőtt, hatot pedig megsebesített, belehalt a kórházban sérüléseibe, amelyeket elfogatása alkalmával kapott. Ámokfutásának titka tehát örökre megoldatlan marad. SAIGON, Délvietnam. — Ritkán esik arról szó, hogy egész Indokina, melybe beletartozott a mostani két Vietnam, Cambodia és Laos, egykor francia gyarmat, illetve később francia befolyás-terület volt és hogy a 50 éves francia uralom, nem tűnhetett el, csakúgy nyom nélkül. A tény az, hogy ritkán végződött egy gyarmati tapasztalat olyan keserűséggel, tragédiával és általános zűrzavarral, mint mikor a franciák végleg távoztak erről a területről a Dien Bien Phunál elszenvedett döntő vereség után. — Azt hittük, hogy minden “az ebek harmincadj ára került” — mondja egy Délvietnamban élő francia, aki végülis maradt a francia kivonulás után, hogy teljesen osztozzák Vietnam sorsában. Most 13 évvel később a visszamaradt franciák, kemény legényekké váltak, teljesen elfelejtették a kétségbeesést, de több a tapasztalatuk, semhogy túlságos illúziókat tápláljanak. Befolyásuk az országra egyenes, vagy kerülő utón messze túlhaladja számukat. És nem felejtendő el, hogy 50 éves zavartalan francia uralom eltörölhetetlen nyomokat és gyökereket vert az országban, melyek csaknem olyan mélyek, mint amilyeneket a kínaiak 1000 éves megszállásuk alatt értek el. — A helyzet félreérthetetlen -— mondja egy amerikai tisztviselő. — A franciák igen gyakorlati g o n-dolkodásuak. Tudják, hogy most biztonságban vannak, haladhatnak saját útjaikon, mert mi itt vagyunk. Ezért általában támogatják az amerikai pozíciót. Egy másik amerikai, aki bizalmas lábon áll a Vietnamban élő franciákkal a következőket mondotta: — Amit a franciáktól kapunk, az bírálat, mégpedig arranézve, hogy megismételjük az ő hibáikat. Sokszor azt mondják nekünk, hogy jobban tudnák a vietnami ügyet kezelni. És megismétlik, ha az ő kezükben lett volna a hatalom, ami most amerikai kezekben van, a helyzet sohasem vált volna ilyen rosszá. A franciák jelenleg csendes és viszonylagosan nyugodt életet élnek és minden igyekezetük arra irányul, hogy kimaradjanak a reflektor-fényből. — Nekünk életfontosságú érdekeink vannak itt — mondotta egy francia —- és minden törekvésünk arra irányul, hogy azokat megvédj ük, amennyire csak lehet. Nagy gazdasági érdekeket kezelünk itt és nem akarunk egyik részről sem támadást. A francia érdekeket a leginkább a nagy gumi-ültetvények és három nagy saigoni bank képviselik. Vannak azonkívül nagyobb számban francia kézen vannak. Négy nyék, továbbá francia kézben van a legnagyobb vietnami sörgyár és szerződési kötelezetség alapján ők kezelik a vietnami közüzemeket. A gumi-ültetvények képezik a legnagyobb problémát. Az összes nagy ültetvények francia kézen vannak. Ngy évvel ezelőtt a francia gumi ültetvények 320,000 akeren termeltek, ez most leszállt 275,000 akerre és ezt a veszteséget a háborúnak tulajdonítják. Az elvesztett ültetvények egy része azáltal keletkezett, hogy amerikai repülőgépek lombtalanitották a területet. Egy hatalmas háborús kárszámla van készülőben a franciák részéről és senkisem tudja, mennyit tesz ki az összeg. A nagy ültetvények maguk kezelésében tartják rekordjaikat és eddig csak néhány kisebb követelés érkezett a délvietnami kormányhoz. A délvietnami kormány, a maga részéről, egyelőre nem tesz semmit az ügyben. Feltűnés nélkül folytatja az egykor francia elmerni iskolák át vételét, de megengedte, hogy 100 francia tanító megmaradjon az állásában. Azonkívül a legnagyobb polgári kórház Saigonban, a franciáké és azok vezetik azt. Általános a gyanú Délvietnamban, hogy sok francia üzlet adót fizet a Viet Congnak. Ezt a vádat leginkább a gumi ültetvények ellen emelik. Ezzel szemben a Viet Congnak nyújtott “adófizetés” annyira elterjedt Délvietnamban, hogy senki sem érzi, hogy a franciák ebben bünösebbek volnának, mint bárki más. — Ismerem a franciákat — mondotta az egyik főtisztviselő. — A franciák nem szeretnek adót fizetni amugysem. De bizonyára nem akarnak adót fizetni . . . kétszer. És biztos vagyok benne, ahol a kormány egy területet biztosított, a franciák leállítják az adófizetést, akárkinek is ''.ették azt. A franciák számáról Délvietnamban, nincsen biztos adat. Észak Vietnamból csaknem teljes számban elűzték őket és ezek egy része viszsza maradt Délvietnamban. Francia források szerint körülbelül 20,000 francia van, francia útlevéllel Délvietnamban s ezek legtöbbje Saigon, vagy Saigon körül lakik ás dolgozik. Ebből a 20,000-es csoportból azonban, mindössze 3000 született Franciaországban. S a nagy csoportban számos vietnami is van, részben vegyes házasságok révén, akik francia útlevéllel bírnak. Félelmes atombomba UNITED NATIONS — Tizenkét nemzet — közöttük Amerika és a Szovjetunió — együttes memorandumot intézett U Thant, UN főtitkárhoz. A memorandum leszögezi: A világ népeit egyre nagyobb félelemmel tölti el az atombomba és az atomfegyverek terjedése. Ez a kép a Marshall University Huntington, W. Va.ban levő évkönyvében, a “Chief Justice”-ben van. Nancy Gandee ugyanis “Miss Chief Justice”. Az évkönyv jól fogy. Országos sorsjátékot javasolnak a szerencsejátéküzérek letörésére NEW YORK — A bűnözés leküzdésére 60 évvel ezelőtt megalakult National Council on Crime and Delinquency, amelynek 19 államban 30,000 gazdasági és társadalmi vezető tagja van, uj elnököt választott és ez — Carl M. Loeb Jr. nagyiparos — nem ilyen alkalmakkor szokásos semmitmondó beszédet tartott, nem az iránta megnyilvánult bizalmat köszönte meg, hanem olyan javaslatot tett, amely országszerte nagy érdeklődést kelthet, pro és kontra véleményeket provokál. Javaslata úgy szól, hogy az országos kormánynak kell kezébe vbenni a sorsjátékot, ha eredményesen szembe akarunk szállni a szervezett bünbandákkal, elsősorban a szerencsejáték üzérekkel. Azért kell a “bukikkal” és a többi üzérkedőkkel kezdeni a harcot, mert ezek képezik a szervezett bünbandák alapját, a szerencsejáték-üzérkedés a szervezett bűnözés financiális alapja. A bünbandák évi profitját legalább 10 billió dollárra becsülik. És, ami a közérdek szempontjából ugyancsak fontos, ez az óriási jövedelem nagyrészben adómentes, mert nem vallják be az adóhivatalnak. Ez a National Council az ország legnagyobb és legrégibb privát szervezete, amely imár évtizedek óta szolgálja a bűnözés elleni harcot: a bűnözés okaival s azok kiküszöbölésével, a bírósági gyakorlattal, a börtönrendszer szükséges reformjával foglalkozik, egyszóval utat-módot keres a társadalomnak a bűnös kái tevés elleni védelmére. A szerencsejátéküzérek garáz lálkodása azért oly nagy társadalmi veszély, mert a bűnös utón meggazdagodott gangsterek behatolnak a legitim üzleti világba, birtokba vesznek és saját céljaikra kihasználnak ipari és üzleti vállalato-A 16 éves Susan Marshall kezében tart egy különlegesen nemesített kukorica csövet, melyet Missouriban termelnek.
