Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-23 / 12. szám
Thursday, March 23, 1367 HÍRADÓ 7. OLDAL Képeslap a nagyvilágból • BOSZORKÁNYOK, GYILKOSOK ÉS TIGRISEMBEREK NEW DELHI, India. - Az egykori Majurbhuns fejedelemségben, India keleti részé ben, a hivatalos statisztika szerint az utóbbi öt évben 3f gyilkosság történt, amelyeke! boszorkányok követtek el. A valóságos szám csak magasabb lehet, mint a statisztikai szám. Azon a vidéken még a legintelligensebb emberek is hisznek a boszorkányságban, szellemüzésben, büvölésberi és hisznek tigrisemberek létezésében iis, mondja Nityanand Das, a máj urfcihunsi törzsi vizsgálóhivatal fő tisztje, ő a boszorkányság elméletének és gyakorlatának legnagyobb ismerője és — privát beszélgetésben bevallja, hogy ő magé is hisz emberfeletti erőkben. A riporternek, aki kikérdező mindenről őszinte szakértő tanúvallomást tesz. Különösen a falvakban nagy népszerűségnek örvendenek a csodadóktorok és bűvölök; a nép ezekhez fordul segítségért, ha rossz szellemek szálljak meg az embereket, tőlük remélik a gonosz szellemek elriasztását Ugyancsak a csodadoktorok gyógyítják a kígyó- és skorpiómarást. Az elhunyt apáikat csak fiúgyermekük tudja ellátni ; szükséges ennivalóval és vízzel. Ezért nagy becsben áll a fiúgyermek s amely hindu családnak évekig nem születik, fiúgyermeke, a csodiadcktorl hívják segítségül. Tekintettel a fiú nagy értékére, nagy fizetséget követel és kap a csodadoktor, akinek közbenjárására meg fog születni a várva várt fiú. De a csodadokto*'nak még miás szerepe is y.an az emberek életében; ő intézi el a.birtokvitákat és ő nyomozza ki a falvakban garázdálkodó tolvajokat. A Himalája alsó völgyeiben, az őserdőkben éjnek idején tigrisemberek árnyékát lehet látni, de nappal nyomuk vt^z, mert ők nappal emberi formába változnak át. Nityinand Das hivatalában akták tanúskodnak arról, hogy a Bok- Saarh kerületben tigrisemberek garázdálkodtak, faluról falura masíroztak, raboltak nőket megerőszakoltak. Ilyer esetek gyakoribbal!?, mint a feljegyzések tanúsítják, meri az emberek a gonosz szellemektől való félelmükben elhallgatják a merényleteké'; nem értesítik a hatóságokat,. * * •!» • KÓROKOZÓ TÁRSASJÁTÉK KUALA LUMPUR, Malaysia, Ázsia. — A parlamentben törvényjavaslatot nyújtottak be, amely megtiltaná a kínai maih-jongg játékot a kávéházakban. Hadzsi Ot'hman Bir Abdullah, a kormánypárt képviselője, a javaslatot azzal in dobolja meg, hogy az emberek sokszor több napon át egyfolytában játszanak maih-jonggot a kávéházak kis hátsó játékszobáiban, sűrű füstben, é; amiatt sokan tuberkulózirbar megbetegednek. i'fi 'fi • ÉDES RABSÁG NASHVILLE, Tenn. John Burr Brown, az állami, börtön 92 éves lakója, sorra került a megkegyelmezésre, a szabadonbocsátásra. De ő arra kérte a kegyelmi tanácsot hogy ne foglalkozzanak a; ügyével, ő nem akar kimenni a 'börtön-bői, nagyon jól érzi magát a börtön falai közt. He talán megváltoztatja elhatározását, ezt közölni fogja ? kegyelmi tanáccsal, talán egy év múlva. “Talán majd úgy határozok, hogy elmegyek hazulról’ el messzire, akár Vietnamba is, hogy ott valami jót tehessek”, mondta. Legfőbb ideje, hogy vérre vakarni jót tegyen. John Bún Brown 1898-ban került az állami börtönbe tolvajlás miati ás azóta életének több mint felét ott töltötte. Van tehát mondanivalója a Tennessee állami bőr tömd szony okról; “Ég és a föld a különbség, mondja; ma nem botozzák a rabokat.” Miért lopott újra cs újra egész életében? “Azért, mert én egy vén hülye vagyok, egy hosszú élet kellett nekem ahhoz, hogy észhez térjek.” Nagyon szokatlan eset, hogy egy rab idegenkedik a szabadságtól. Hogyan tudja félelmét a szabadságtól megmagyarázni a 92 éves zsivány? “ITát a dolog úgy áll, hogy hiába if mennék el hazulról (a börtönt mindig mint otthonát emlegeti . . .) — kint nem sokáig volna maradásom. Az az FBI, az minden gazembert ismer mindjárt elfogna engem is.” Nem mindig vélekedett igy. 192í2-ben a munkakülönitménytöl megszökött, de nem sokáig maradt szabad, pár hónap múlva elfogták Missouri államban, ott betörésért 15 évet kapott, azután visszavittéik a Tennessee állami börtönbe. Összesen kilenc börtönbüntetést kapott saját nevén, egy párat álneveken is, de ezekről hallgat. Legutóbbi esete; Egy kis üveg méz volt a zsákmánya egy betörésből. Akkor 81 éves volt. * s{: ❖ • FELEJTENI KÖNNYŰ - FELEJTENI NEHÉZ . . . CAMARILLO, Calif. - Findlay, Obiéban 1937-ben Neil Shontlemire farmjáról eltűnt egy pár juh, ismeretlen tette? hajtotta el a jámbor állatokat. Hány juh veszett el? Harminc év után hogyan is emlékezhetne erre a farmer? . . . Most névtelen levelet ka pott és benne 250 dollárra szóló csekket. A levélben csak a; állt, hogy “néhány juhért, ami magának hiányzott 30 évve' ezelőtt.” A most 70 éves chiúi farmer felsóhajtott: “Szegény ember, 30 éven át búsult, amiért egyszer rosszat cselekedett. Én azokat a juhokat mái 30 nap után elfelejtettem.” HOPE ÉLETÉRE TÖRTEK SAIGON, Dél-Vietnam. — Amerikai katonák kezébe került egy olyan titkos Viet Gong okmány, amelyből kiderült: a kommunisták meg akarták gyilkolni Bob Hopeot, amikor a kiváló amerikai komikus nemrégiben Vietnamban tartózkodott. • . V Húsvéti kreáció a Húsvéti Parádéban való részvételre, New Yorkban. Az orosz demokrácia utolsó hőse beszél a bolsevizmus csődjéről I Drambuie, a győztes ügető Yonkersben ugyanolyan skót szoknyát visel, mint csodáló ja, Charleen Lewis. NEW YORK. — Itt él, most 86 éves, Alexander Kerensky, az 1917. évi, rövidéletü orosz demokratikus kormány miniszterelnöke. Ötven év óta él száműzetésben. Ötven évve1 ezelőtt megkísérelte a demokratikus Oroszország megteremtését a cárizmus romjain, a nép többsége állt mögötte mégis egy fegyveres kisebbség diadalmaskodott. Ez a ki-i sebbség azóta szilárdan kezében tartja a hatalmat. A kommunisták nagy ünnepségekre készülődnek az 1917. november 7-i hatalomátvétel 50-ik évfordulója alkalmából (mely naptári eltérés okából, mint októberi forradalom szerepel a történelemben), Kerensky pedig — emlékezik. Elkerülhetetlen volt a katasztrófa? Erre a kérdésre Kerensky igy felel: — Ha én csak egytized részét kaptam volna Amerikától annak a segítségnek, amelyet a második világháborúban Sztálin kapott, az én kormányom hatalmon maradt volna. Más irányt vett volna a történelem. Nem lett volna második világháború. Annak, hogy a bolsevik forradalom győzedelmeskedett mi a magyarázata ? — A bolsevik lázadást le tudtuk volna törni, ha sikerült volna megakadályozni az óriási segítséget, amit Németország adott Leninnek. Lenin a németektől 40 millió aranymárkát kapott a demokratikus kormányzat megdöntésére és további 40 millió aranymárkát a kommunista kormány alátámasztására. Ezeknek a pénzeknek nagy részét Stockholmból utalták át Szibériába, amiről mi akkor nem tudtunk. Lenin kapcsolata a németekkel 1915-ben, az első világháború közepén kezdődött. A németek célja az volt, hogy elősegítve a bolsevik forradalmat, aláássák Oroszország katonai erejét és az úgynevezett imperialista háború helyébe polgárháború jöjjön. Mire alapítja Kerensky azt a feltevését, hogy ha az c demokratikus kormányzatát a bolsevikok nem döntötték volna meg, nem lett volna második világháború ? — A második világháború azért törhetett ki, mert megbomlott Európában a hatalmi egyensúly. Éis azért, mert a Versailles! szerződés Európát két engesztelhetetlenül ellenséges táborrá tette. Egy demokratikus és erős Oroszország fenntartota volna a régi hatalmi egyensúlyt és Hitler nem mert volna világháborút kezdeni. Ma, 50 évvel utóbb, mit mutat a mérleg: a kommunizmus győzelmét vagy kudarcát? — A kommunizmus kudarcot vallott.. Az egész marxi elmélet csődöt mondott. Nem a kapitalizmus összeomlása következett be, hanem éppen ellenkezőleg, a kapitalizmus a népjóléti állam irányában fejlődött és a munkásság gazdasági helyzete és politikai befolyása mindenütt nőtt, kivéve az úgynevezett kommunista országokban. A kommunizmust nem antikommunista könyvek és beszédek rombolják le, hanem az élet. Ez a romlási folyamat most kezdődik Oroszországban.. Hogyan, hiszen az oroszok nagy eredményeket értek el az ipar fejlesztésével!... Itt Kerensky' félbeszakítja a kérdező, riportert és 'közbeveti: rr, Kíiféjlesztettéfcui technikát, amely Sztálin ótá háborús célokat szolgált és most is alapja a világhatalmi politikájuknak, De mit tettek az orosz népért? Ami eredményt fel tudnak mutatni, azt az orosz nép óriási áldozatai árán szerezték meg. Ezzel nem büszkélkedhetnek. Egyébként hamis az a nézet, hogy a kommunisták kezdték el Oroszország iparosítását. Ez a 19. század közepén kezdődött, II. Sándor pár alatt, Tolsztoj és Dosztojevszkij idejében. A marxista kommunizmus, végét látja? — Igen. Oroszországban éppen úgy, mint Magyarországon, Lengyelországban, Jugoszláviában és a többi kommunista, országokban. A fiatal kommunista generációnak semmi kedve feláldozni a népet a világ proletárjainak forradalmáért. A kommunista rezsim Oroszországban 50 év után még mindig nem tud elég kenyeret biztosítani a népnek. Persze a Kreml tudja, hogy a népnek többet kell nyújtani ha azt akarják, hogy a'nép hűségesebb legyen kínai vagy amerikai támadás esetén. A kommunizmus nem uj szociális gazdaságot teremtett, hanem csak egészen primitiv állami kapitalizmust. Atomháborút valószínűnek tart Kerensky? — Nem. Az oroszok is, az amerikaiak is tudják, hogy a harmadik világháború a kulturnemzetek kiirtására vezetne, míg Afrika és Ázsia népei érintetlenek maradnának. Ilyen hülye és kriminális politikával Mao Ce-tung célját mozdítanák elő. Mao akar olyan'háborút, amelyben a fehér népek elvéreznek. Hogy egy pár millió kinai is odaveszne, az hidegen hagyja őt. És orosz-—kinai háború lehetséges ? , — Lehetséges, de nem elkerülhetetlen. De a veszély fennáll, ha Mao győzteseit kerül ki a mostani konfliktusból, Mao imperialista, el akarná foglalni az orosz Távol-Kelet és Szibéria egy nagy részét, ráadásul még az orosz Turkcsztánt is. Mao a Sztálin örökébe akar lépni, mint a világforradalom szervezője. De nem szabad elfelejteni, hogy Mao nem olyan tehetséges, mint Sztálin volt. És különben is, most, amikor a marxizmus hanyatlásban van, egy uj Sztálin nem képzelhető el. Liu kezét összetörték MOSZKVA. — A Szovjet Kultúra cirnü folyóirat jelenti, hogy kínai Vörösgárdisták összetörték Liu Si-kun mindkét kezét, nyilván azért, mert ellenforradalmárnak tartották. Liu a leghíresebb kinai zongoraművész, 1958-ban az amerikai Van Cliburn után a második helyre jutott a Csajkovszky zongoraversenyen. A TRIDIMA MAGYAR MŰVÉSZÉ BUENOS AIRES, Argentina — Az argentínai magyar kolónia kiemelkedő müvesznagysága Adám István, a Tridima művésze. Mi a Tridima? Bernardo Gravier művészettörténész igy magyarázza meg: “Ha egy hagyományos, impresszionista képet nézünk, azon három mérték van: hosszúság, szélesség és mélység. A Tridima egy másik mértékkel is szolgál s a meglepő hatást a szinek összességével éri el. Ez nem befelé a térfogat mélységéből jelentkezik, hanem a kifelé ható színekből, valahogy úgy, mint az építkezésnél a falon kívül elhelyezet tállványok. A Tridima lényege a szinek teljes szétválasztását jelenti anélkül, hogy az eredeti szin a legcsekélyebb mértékben is megváltoznék. A festékek, annak ellenére, hogy egymás fölé rakódnak, megtartják függetlenségüket és megőrzik minden eredeti jellegzetességüket. Ezzel a különleges technikával a szivárvány összes színei plakátok, dekorációk, fametszetek festésére alkalmas.” Adám István Munkácson született hatvan évvel ezelőtt. A sárospataki református kollégiumban érettségizett, majd Budapesten élt. 1930-ban vándorolt ki Argentínába, ahol Délamerika egyik legnagyobb késes és müköszörüs üzemét fejlesztette ki, amelyet ma is vezet. Művészi nyugtalanság vitte a festészet útjaira. Első kiállítása — még figurális képekkel — 1954-ben volt az előkelő Van Riel galériában, amelyet a kritika elismeréssel fogadott Julio E. Payro, a hires kritikus attól kezdve áll a magyar festőművész mellett, aki 1962-ben már ugyanott absztrakt-kiállítással lepi meg a szakértőket majd egy évre rá, 1963-ban állítja ki uj, saját eljárással készült képeit, amelyek azóta is foglalkoztatják a szakmai köröket. Ádám István nemrégiben hosszú utón volt, melynek során Nyngateurópa legnagyobb államait kereste fel és hazalátogatott Magyarországra is, ahol művészkörökben nagy érdeklődéssel fogadták. Magyarországi élményeivel kapcsolatosan kiemeli, hogy politikával nem foglalkozik, és ilyen szempontból nincs mit mondania. Annál fontosabbnak tartja azonban kijelenteni a művészet, jelesen a festőművészet terén látottakat Magyarországon. Magyarországon a festészet — Ádám István szerint— “fékezve van, és több évtizeddel elmaradt.” Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek nagyon tehetséges festőművészek, és modernek is, absztrakt festők, főleg a fiatalok között, azonban ezek számára nincs lehetőség kiállításra, érvényesülésre. Az állam a moderneknek nem ad lehetőséget, ezzel a fejlődést gátolja. Szemben pl. a csehekkel, akik nemcsak megértik a modern festői irányzatokat, hanem államilag támogatják, és mondható, hogy Prágában nagyon előre vannak ezen a téren. Ami a magyarországi hétköznapi életet illeti, Ádám István úgy látta, hogy nincs ugyan munkanélküliség, de mivel egy modern gép munkáját inkább harminc-negyven ember végzi, ezért a termelés modernizálása és a minőségi termelés, érthetően akadályokba ütközik, és az ország fejlődése igy lassú lehet csak. Ádám István, aki hosszú útja után, amelynek során visszafelé az USA.-ba is ellátogatott kijelenti: nincs szándékába Magyarországra visszatelepülni, bár szívből kívánja a magyar nép fejlődését és a maga részéről 1968-ban uj Tridima-ldállitást tervez — magyar motívumokkal. Mini-estélyiruhát viselt egy partin Greta Thyssen színésznő, New Yorkban egy Broadway előadás Sztrájk és prolit NEW YORK. - A United Air Lines évi jelentése szerint az 1966. év majdnem-rekord év volt. Ez egy uj szó és United esetében ezt jelenti: Az 1966. évi tiszta haszon 38 millió dollár volt, az előző évi 45 millió dollárral szemben; az előző évi ■ haszon rekord haszon volt, de az 1966. évi haszon ezt a rekordot verte volna, ha j uHúsban és augusztusban nem lett volna mechanikus sztrájk. Julius-augusztusban United vesztesége 8 millió dollár volt, mig 1965. julius—'augusztusában a könyveket 15 millió dollár haszonnal zárták. A sztrájk tehát Unitednek • 23, millió dollár veszteséget okozott. VÁROSOKBA KÖLTÖZNEK A FALUSI MADARAK IS A nagyváros vonzerejének nemcsak a vidéken élő emberek, hanem a madarak sem tudnak ellenállni. A városlakó madaraik száma ornitológusok számítása szerint a galambinvázió figyelmen kívül hagyásával is mintegy 200 százalékkal emelkedett az utóbbi két évtizedben. Nem az ismert szárnyas városlakók: a verebek, csókák és fecskék utánpótlásáról, hanem uj jövevényekről van szó, amelyek az erdőt és a mezőt házfalakkal cserélték fel, ahol a TV-antennák pótolják a fát és a száguldó autók és az elektromos vezetékek több veszélyt rejtenek magukban az erdő vadjainál is. De a városlakóvá lett madár csakhamar rájön a veszélyek elhárításának módjára és akkor nagyobb biztonságban élhet a. házrengetegben, mint származási helyei bármelyikén. Télen a város több meleget ad és a hőmérséklet ingadozások sem olyan hevesek, mint a szabad természetben. Jó propagandát fejtenek ki a város mellett az ablakpárkányokra kitett és az utcán elszórt morzsák és ételmaradékok. A kisebb éneklő madarak a tetőcserepek és deszkák közt, a kémény tövében kellemes meleg búvóhelyek közt válogathatnak, amilyeneket a kopár mezők vagy erdők nem nyújthatnak. Ehehz képest a városba költözés főszezonja az őszi hónapokra esik. A lakóhely változtatás nem múlik el nyom nélkül az egyes madárfajták magatartásában sem. A rigó, amely az erdőben nem tud elég magas ágra szállni az ember elöl, a városban ügyet sem vet a járókelőkre és egész padokat foglal el a parkokban. A réce, amely egyike a legóvatosabb és a legbizalmatlanabb madaraknak, a városban tenyérből fogadja el az ennivalót. A viziszárnyasok sorában külön lapra kívánkoznak a magányban minden nesz előli menekülő sirályok, amelyekből városi vizeken a csónakázók rémei lesznek. A kanadai Winnipeg felett annyira elszaporodtak a sirályok, hogy tömött rajaikkal a légiforgalom biztonságát fenyegetik. A társaságok most idomított sasok segitségével próbálják leküzdeni a sirály veszélyt.
