Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-02 / 9. szám

Thursday, March 2, 1967 OA 7, OLDAL Útban a millió millió dollár felé A hires koreai Kim-testvérek, akik 1958-ban jöttek a U.S.-be és jelenleg Las Vegasban muzsikálnak. Ketten közülük menyasszonyok. Magyar évfordulók márciusban WASHINGTON. — Az ame­rikai nemzeti gazdaság és mindennapi élet George Wash­ington idejében milliókban számolt, száz 'évvel utóbb mór az iskolában tanítottak egy vjszámot: billió, ami ezer mil­liót jelent. Most már lassan­­lassan meg kell szoknunk a közeljövő Amerikájának uj számát és számjegyét, a tril­liót, s a trillió számjegyei­nek számát, 13 számjegyet, így: 1,000,000,000,000. Ez nem szóm játék, hanem komoly számítás. Johnson el­nök gazdasági tanácsadóinak most nyilvánosságra került gazdasági szemléjének szám­adása. Szószerint idézzük: ‘Ha az amerikai gazdaság tovább­ra is évi 4 százalékkal növek­szik, a nemzeti termelés 1? év után a mainak kétszerese lesz, 28 év után háromszoro­sa, 35 év után négyszerese.” A nemzeti termelés — min­den termelt áru és minden szolgálat együttes értéke — a múlt évben 739,500 millió vagyis 739 és fél billió, am' már majdnem háromnegyed része egy trilliónak; 1984-ben a nemzeti termelés már a tril­liók világába vezeti Amerikát, körülbelül egy trillió és fó’ billió lesz, 1994-ben 2,2 tril­lió, 2001-ben csaknem 3 tril­lió. Három millió millió. Mit jelentenek ezek az ide­ig csak a csillagászatban hasz­nált számok? Komoly jelentő­ségük van. Amerika már ma is irigység tárgya, ellenséges indulatok céltáblája éppen mesés gazdasága miatt. A trilliós számok azt sejttetik, hogy a gazdag és a szegény népek életnívója közti különb­ség élesebb, kihivóbb lesz, és mindjárt hozzá kell tenni, ki­­mélyíti az ellentétet a fékéi smber és a szines emberek közt, mert utóbbiak lesznek még nagyon sokáig a szegény népek. Ez az előrelátható hely­zet robbanással fenyeget. Magában az amerikai gaz­daságban ilyen fantasztikus fejlődés krízisek veszélyét je­lenti. De a gazdasági szakér­tők és a gyakorlati politiku­sok már jobban tudjuk, mint korábban, hogy miiképp lehet válságnak, lelassulásnak, re­cessziónak — akárhogy is ne­vezzük — elejét venni. A 30-as évek depressziója nem ismét­lődhet meg. A Social Security jövő ala­kulásában is jelentős változás lesz a trilliók Amerikájában. A nyugdíjasok és a többi ked­vezményezettek (özvegyek, gyerekek, munkaképtelenek) nemcsak egyre többet fognak kapni, hanem — ami még je­lentősebb — többszörösét fog­ják havi csekkek formájában megkapni annak, amit a dol­gozók dolgozó éveik alatt be­fizettek. Ennek magyarázata egyszerű: 1. A növekvő né­pességben mindig több fiatal lesz, mint öreg. 2. A nemzeti össztermelés és összjövedelem egyre növekszik, ennek a szá­zadnak elmúltával már három trillió lesz. A nép jövedelmé­nek emelkedése évente 3 szá­zalékos lesz. A Social Security nyelvén ez azt jelenti, hogy az alap, amelyből a csekkek származnak, egyre gazdago­dik. A nyugdíjasok olyan 'alapból kapják a nyugdijakat, amilyen alapba nem fizettek be. Ez arculcsap minden reá­lis biztosítási szabályt. Jó vicc, mondja komolyan Paul A. Sa­­muel-son, a Massaohusestts Institute of Technology gaz­daság-professzora : a Social Security azért olyan jó bizto­sítás, mert rossz biztosítás! Rossznyelvü nem-profeszoi hozzáteheti: A holnap nyug­díjasai abból a nemzeti jöve­telemből merítenek, amelynek megteremtésében nem vettek részt. A régi francia mondás, hogy a gazdagság gondokat okoz, a trilliók világában még igazabbnak fog bizonyulni, mint bizonyult a milliók és a billiók (franciául és európai­­magyarul is: milliárdük) vi­lágában. A holnapi és holnap­utáni dollár kisebb lesz, mini a mai és a tegnapi. Az inflá­ció mindig velünk tesz. Másik nagy gond: túl jó tesz az élet a mesés gazdaságban, amikor az, ami ma luxus, a minden­napi étet kívánalma tesz. Egy­re messzebbre kerülünk el az egyszerű élettől, amely mindig a legjobb étet tenne. Megnyugtató tudat, hogy az emberek és a nemzetek ter­mészeti törvényszerűen önzők ugyan, mégis a jólét bizonyos fokán tudatára ébrednek a ke­vésbé szerencsés emberek és nemzetek szükségének. Éppen Amerika már a. múltban ás a jelenben is számtalan bizo­nyítékát mutatta a másokon segitsé készségének. Elképzel­hetetlen, hogy a jövőben, ami­kor Amerika és kisebb mér­tékben más előrehaladott nem­zetek valósággal bőségben úsz­nak, tesznek még éhező, ron­gyos néptömegek. Lesznek problémák bőven s talán a jövő legnagyobb prob­lémája tesz az, hogy mikép­pen egyenlithetők ki a kiáltó ellentétek gazdagok és szegé­nyek közt, jóllakottak és éhe­zők közt. Egy bizonyos: földi javakban nem tesz hiány. A múlt emléke tesz a költő mon­dása, hogy míg nyomorra mil­liók születnek, alig ezernek jut üdv a földön. Március 2.: 1817. Született Arany János. * Március 4.: 1897. Meghalt Martin Lajos matematikus, a magyarországi repülés egyik úttörője. Március 5.: 1857. Született Megyeri Dezső színész, szín­igazgató és iró. Március 6.: 1962. Meghalt Keltái Rezső zeneszerző. Március 11.: 1842. Született Eötvös Károly iró, hírlapíró. Március 12.; 1937. Meghalt Hubay Jenő zeneszerző és he­gedűművész. Március 15.: 1848. A ma-BUDAPEST. — A budavári Mátyás templom restaurálása során felnyitották' a Béla ká­polna kettős királyi sírját, III. Béla és első felesége, a francia királyi házból szármázó An­­tioc-hiai Anna nyughelyét. III. Béla és felesége kopor­sóját 1848-ban találták meg Székesfehérvárott, az Árpád­­házi királyok egykori temet­kező helyén. Minőikét koporsó ép volt. A királyi pár hamvait innen hozatták fel Pestre, elő­ször a Nemzeti Múzeumban helyezték el őket, majd a bu­davári templom altemplomá­ba és csak később kerültek végleges nyughelyükre, : megépült Béla kápolnába. III. Béla sírjában egy ezüst­ből készült abroncs korona van, négy oldalán kereszttel, mellette a királyi hatalom má­sik két jelvénye, a jogar és a kereszt. Kard és sarkantyú ugyancsak ezüstből, s egy 600 szemből álló lánc éremmel együtt. A sirmellékletek kö­zött van még egy rövid nyelű zarándok-kereszt is, gyönyö­rű magyar ötvösmunka és egy nagy, felnyitható tetejű arany-gyürü. A gyűrű fejében REKORD JÖVEDELMÜNK WASHINGTON. — A ke­reskedelmi minisztérium köz­li, hogy az amerikaiak szemé­lyes jövedelme ez év első hó­napjában 607 billió dollár évi jövedelemnek felelt meg, 5,4 billióval több volt, mint de­cemberben. Ez rekord nemze­ti jövedelem. Ebben az össz­jövedelemben nagyobb rész­ben szerepelnek: a munkabé­rek és fizetések, valamint az osztalékok. A januári fizeté­sek és bérek 411 billió dol­lár évi jövedelemnek felelne! meg; főleg a gyárakban emel­kedtek a bérek. * . gyár szabadságharc nagy nap­ja. Március 19.: 1637. Meghalt Pázmány Péter, a magyar el­­lenreíoimacié nagy Írója. — 1902. Meghalt Tolnai Lajos költő és regényíró, a magyar realista próza egyik úttörője. Március 21.: 1887. Született Kassák Lajos iró, költő és fes­tő. Március 2:2.: 1832. Született Szarvas Gábor nyelvész, a ma­gyar nyelvművelés megalapí­tó ja. Március 27.: 1472. Meghalt Tanús Pannonius humanista költő, a magyar világi lira el­ső képviselője. méregtartó rekeszek vannak, belsejében arab felírás látha­tó. A királyné sirmellékletei szerényebbek, a legérdekesebb darab közöttük egy mester­­müvü rubinköves aranygyűrű, sellő vagy szirén alakkal. 1Ú ÉV VOLT NEW YORK. - American Telephone and Telegraph, a világ legnagyobb részvénytár­sasága, 1966. évi üzleti jelen­tésében a következő csillagá­szati számokat közli: Bevéte­tek 12,419,000,000 dollár, tisz­ta haszon az adók és minden költség fedezése után kitesz 2.037.258.000 dollárt. A válla­latnak 036,107,000 részvénye van, több, mint három millió részvényes birtokában. A múlt év folyamán 4,037,00 uj tele­font szereltek be üzletekbe és otthonokba. A vállalat állan­dóan növekszik, építési és be­rendezési költségei a múlt év­ben 4,2 billió dollárt tettek ki. Ez is, mint minden előbb felsorolt tétel uj világrekord. * Time Inc., a világ legna­gyobb sajtóvállalata, 44 évvel ezelőtt, alakult meg és a múlt évben, mint az előző hat évben egymásután, saját rekordjait törte. A vállalat adja ki a Ti­me magazint kezdettől fogva, éhhez járultak a következő években a Life, Fortune, Sports Illustrated magazinok, továbbá könyvek, rádió. A múlt évi bevétel 503,060,000 dollár volt és a tiszta haszon 37.253.000 dollár. A vállalat­nak 6,895,000 részvénye van. AMERIKÁBAN TANULNAK SAIGON, Délvietnam. — Mintegy 100 délvietnami diák, köztük 35 háborús veterán, az Egyesült Államokba in­dult, hogy itt folytassa tanul­mányait. ' OLCSÓ HÚSNAK DÚS A LEVE HOLLYWOOD. — A filmfővárosnak csirke-szenzációja van. Universal Pictures közzétette a ‘‘The Ghost and Mr. Chicken” című film financiális életrajzi adatait és ezekből napnál és reflektorfénynél világosabban kiderült, hogy lehet egy filmen milliókat keresni anélkül, hogy előbb egy Eli­zabeth Taylornak és egy Richard Burtonnak kezébe te kel­lene számolni egy-egy millió dollár adót. A Chicken-film előállítása nem egészen 700,000 dollárba került és máig már kés és félmilliót hozott a konyhára, egyedül a belföldi piacon; ennek 10—20 százalékát fogja hozni mlég a film külföldi bemutatása. A pénztári jóslat két és háromnegyed millió dollár profitra szól. Ezek a dollárszámok annál meglepőbbek, mert a Chicken már a legjobb utón van, hogy utolérje, sőt felülhaladja a “Lady L” film financiális sikerét, amely Lady L tudva­levőleg egy méregdrága Sophai Loren film volt. Chicken sikere bizonyítja, hogy filmsikernek nem egyedüli előfel­tétele az, hogy amerikai vagy nemzetközi sztárokat dollár­­milliókkal hizlaljanak. Amibe “The Ghost and Mr. Chicken” került, azt Hollywoodban “chicken feed”-nek mondják. Mi a titka Chicken fenomális sikerének? — kérdik a hollywoodi filmesek. És megkapják a felvilágosítást: A filmet nem az országnak és a világnak, hanem az ország egyik nagy területének közönsége számára készítették: a közepnyugati és a déli mezőgazdasági övezetnek. Az ottani mozilátogató közönségnek. Hollywoodi szaknyelven Chicken egy “környékfilm”, vagyis egy vagy több környék érdeklődé­sére és tetszésére van alapítva. Ez — és a siker — egyben magyarázatát adja annak, hogy New Yorkban és más nagyvárosokban hűvös fogadtatásra talált. Megjegyzendő, hogy. Chicken nem az első sikeres regionális film; déli álla­mokban már korábban népszerűek voltak “stock-car racing” filmek, azért, mert ott népszerű a stoek-car verseny. Chicken feed befektetéssel majdnem biztosan profitot tehet csi­nálni bizonyos régióikban. Ilyen chicken arany-tojásokat tejik. Úgy is tehet mondani, hogy olcsó húsnak nem hig a teve, ha hozzáértő szakács főzi jól megválogatott vendégek részére. ❖ i'fi ❖ DRÁGA DOCTOR DOOLITTLE HOLLYWOOD. — Hét hónapig tartott a “Doctor Doo­little” című film forgatása Hollywoodban, Londonban, Brit Nyugat-lndiában, végre elkészült a múlt héten a drága film, a '2üth Century-Eox filmvállalat legdrágább filmje. 17 millió dollárba1 került. A főszereplők: Rex Harrison, Samantha Eggar és 150 “beszélő” állat, köztük legszebbek a zsiráfok. *)• <|! DRÁGA PERCEK HOLLYWOOD. — A drágítás és drágulás arénáján a filmmel versenyre kel a televízió. Mi potyán kapjuk a TV kétes gyönyörűségeit és sokszor bosszantó, untató hirde­téseit, de ne feledkezzünk meg arról, hogy semmiért nem tehet valamit kapni. A TY-nek ára van, nagy ára. Fizetik a hirdetők. Szinte hihetetlen, mily drágák a TV-hirdeté­sek. Itt egy pár példa: Bob Hope vietnami karácsonyi TV-filmjén egy perc hirdetés 85,000 dollárba került, jelenti a Broadcasting cimü szaklap. Olcsóbban mérték a hirdetést: Lucy, egy perc, 65,000 dollár; Red Skelton, egy perc 62,000 dollár; Ed (Big Hand) Sullivan egy perc 61,000 dollár; Beverly Ilill­­bi 1 lies, ey gpe r-s ik er ü ltMbgc billies, egy perc 57,000 dollár; Bonanza egy perc 55,000 dollár; What is My Life, egy pere potom 31,000 dollár. És mit keresnek azok, akik a TV programok hallgatósá­gát méricskélik? A Nielsen cég, a fö-fő figyelő, a TV vállala­toktól csaknem hat millió dollárt kapott méricskélő szolgá­latáért. Az ónodi országgyűlés 260. évfordulója MISKOLC. — A Borsod megyei tanács népművelési osz­tálya gazdag programot dolgozott ki a történelmi nevezetes­ségű ónodi országgyűlés 260. évfordulójának megünneplésére. A Habsburg-ház trónfosztását kimondó országgyűlés négy­napos emlókünnepségei május 28-án kezdődnek a Hadtörté­neti Muzeum, a sárospataki Vármúzeum és a miskolci Her­man Ottó Muzeum közös kiállításával. Az ónodi művelődési otthonban megnyiló kiállításon a Rákóczi-szabadságharc tör­ténelmi emlékeit láthatják majd az érdeklődők. Az ünnepség­­sorozat második napján a környék fiataljai találkoznak a tábortűz mellett, majd a megye legjobb művészeti csopoi’tjai mutatják be műsorukat. Ónód község tanácsa ünnepi ülést tart, a fiatalok részére nagyszabású, a Rákóczi-szabadság­­harceal foglalkozó szellemi vetélkedőt rendeznek. Kiemelkedő esemény lesz a május 31-én megrendezésre kerülő országos történész-gyűlés. Felnyitották III. Béla király sírját Ipari kémkedés és kémeltiáritás NEW YORK. — Az ipari kémkedés az Egyesült Álke­­átokban jövedelmező szakma, mert évente mintegy huszon­ötezer uj cikket dobnak piacra és egy mammutcégnek, rniely milliókat öl az uj termék tervezésébe és reklám­­hadjáratába, nem mindegy, hogy a piacon egyedül jelenik-e meg, vagy olyasmivel, amit közben mások is feltaláltak. Ebből a gazdasági talajból nőtt ki az amerikai üzleti élet 'legifjabb csodafája: az ipari fcémelháritás. A szákmai -tőzsdén két müintézet nevét jegyzik magas árfolyamon: íz egyik a Norman Jaspan-iroda, a másik a Fidelifacts Inté­sét. Jaspan ötszáz, erre a célra speciálisan képzett magán­­élháritóval dolgozik, a konkurrencia: négyszáz volt FBI- ugynök szövetkezeti vállalkozása. Jaspan volt mérnökökkel, laboratóriumi kutatókkal, ügy­viteli szakemberekkel dolgozik. Eredeti foglalkozásuk mel­­'ett különleges érzékből is felvételi vizsgát kell tenniük, mert az ipari kémelháritáshoz olyan emberek keltenek, akik ízük-seg eseten felismerik a vegyi preparálás nyomait egy fontos tervrajzon, észreveszik, ha egy berendezésből akár csak egy csavar is hiányzik, meg tudják fejteni egy gya­­ui’ua került matematikus ellopott jegyzetfüzetének kép­leteit, s attól sem riadnak vissza, ha azt a feladatot kapják, hogy speciális programozással állapítsák meg, nem. táplált-e be a számítógépbe valaki szándékosan téves információkat... Erre a sokoldalúságra már csak azért is szükség van, mert az ipari kémek vadászterülete és kiszemelt zsákmánya rendkivül változatos. Lawrence Stessin professzor, a New York Times Magaziné hasábjain felsorol néhányat. A célba vett tárgy lehet például egy uj szappan, de ugyanígy lehet a zsákmány egy csipetnyi abból a baktériumtenyészetből, amellyel -—tíz évi munka és húszmillió dollár árán — uj antibiotikumot kísérleteztek ki. Érdeklődik az ipari kém a vezető tisztviselők papírkosarai iránt is (nem véletlen, hegy a Ford cég, központi tervezőirodáiban a kosarakba • elektromos papirszaggatót szereltek). De a kosarak tartal­mát -még a víllamosszaggatás után is külön levezető csa­tornán egy kemencébe gyűjtik és ott gondos felügyelet mellett elégetik. Ezek után természetes, hogy a jó ipari kém aziránt is érdeklődik, ami egy-egy üzleti tárgyaláson élőszóban el­hangzik. A megfelelő technikai segédeszközöknek az Egye­sült Államokban külön ipara van, amelynek remekeit másfél esztendeje New Yorkban szakkörökben, házi kiállításon mutatták be. A seregszemle slágere a “kompromittáló kok­tél” voltra pohár alján olajbogyóba rejtett tranzisztoros készülékkel, amelynek antennája a gyümölcsbe szúrt fog­vájó-utánzat volt . . . Az ipari kémkedésnek az autóipar a hagyományos vadászterülete. Itt a módszerek nagyüzemiek. A General Motors, amelynek házi bemutatótérét, helikopterről légi fotó­­iüz alá vettek, akusztikai riasztó-berendezést vásárolt, amely jelzi a gyan-us égi zörejeiket. GM a Ford cég próbapályája mellett kibérelte a Dear bom Inn terraszát, ahonnan táv­csövei kilátás nyílik a konkurrencia uj modelljeire. A módszerek legalább olyan változatosaik, mint maguk | a kiszemelt üzleti és gyártási titkok. A Jaspan cég be­épített kémelháritója egy vegyészeti laboratórium femuriká­­társára figyelt fel, aki naponta, délután négy órakor vissza­térő rendszerességgel iriterurbán telefonokat bonyolított le egy közeli automatából. A szálaikat tovább gombolyítva, ki­derült, hogy a vonal túlsó végén —, a várostól több száz mérföldnyire —, egy főiskola professzora jelentkezett, aki rendkívül virágzó üzleti tanácsadó irodát tartott fenn. Tisz­tes honorárium ellenében közölte, mit érdemes a közeljövő­ben a piacra dobni, és hogyan. A professzor csalhatatlan­nak bizonyult: hat különböző városban voltak a laboratóriumi főmunkatárshoz hasonló “csápjai”. A hivatásosok találékonysága olykor valóban meglepő. Egy Cumming nevű profi, a feleségét riporternek álcázva csempészte be egy okilahomai cink-bányába, ahol egy uj füst­­nyelő anyaggal kísérleteznek. Az álujságirónő jegyzeteiből és ceruzavázlataiból kerekítette ki aztán a konkurrencia a bánya titkát. A Time-o-Matic Co. két bizalmi kutatója ezzel szemben egy évi fáradságos munkával betanulta egy elektromos mű­szer összes technikai adatait, majd megvált a cégtől. Rövid­del később nagy üzletet csinált az eltanult találmánnyal. A bíróság az ötletet nem méltányolta; úgy ítélte el őket, mintha nem a fejükben, hanem a zsebükben vitték volna magukkal a terveket. A legmegdöbbentőbbnek azt találják az érdekeltek, hogy az amatőrök többnyire nagy fizetésű, nagy becsben tartott tisztviselők, mérnökök, kutatók. “MEGHALTAM A HAZÁÉRT” VALLEY FORGE, Pa. — A Freedom Foundation az idei George Washington Award kitüntetések egyikét Hiram D. Strickland káplárnak Ítélte oda — nem egy hősi tettéért, hanem azért a leveléért, amelyben azt irta a szüleinek, hogy “meghaltam a hazáért”. Utolsó levele volt ez, kevéssel a levél Írása után hősi halált halt Vietnamban. 20 éves volt. Ezt irta szüleinek: “Ez az utolsó levél, amelyet tőlem kaptok. Ti talán már megkaptátok a hadvezetöségtől az értesítést, hogy meghal­tam. Higyjétek el, én nem akartam meghalni, de tudom, hogy ez része volt az én itteni szerepemnek. Én azt akarom, hogy a hazám még billió évekig éljen. Minden amerikainak kötelessége, hogy harcoljon a szabadságért, amely oly drága nekünk. Ha ezt nem tesszük, a levegő, amelyet beszivunk, olyan fülledt tesz, mint egy börtöncellában . . . Sandy, Nell és Gale — őértük, testvéreimért harcoltam. Amikor ők fel­nőnek, talán nekik is harcolniuk kell. Mondjátok meg nekik, hogy menjenek a tűzbe büszkén -és a halál félelme nélkül, mert minden áldozatot megér, ha meg tudjuk óvni a haza szabadságát . . . Édesanyám, ne gyászolj engem, én boldog vagyok, hogy a haza ellenségeivel vivott háborúban haltam meg, és én az emberek emlékezetében örökké élni fogok. Ne gyászolj engem, mert én mint az Amerikai Egyesült Államok katonája haltam meg.” Ezért a hősi leveléért kapta Pfc. Hiram D. Strickland a Freedom Foundation kitüntetését, díszoklevelet, amelyhez 5000 dolláros csekk volt csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents