Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-02 / 9. szám
VOL. 46. ÉVFOLYAM No. 9. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY ARA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday. March 2, 1967 Fagyos szél fuj Moszkva felől WASHINGTON. — A “Triumph” cimii katolikus folyóii“ Hun egy magas állású amerikai kormányhivatalnok — aki éppen magas állása, miatt névtelenül nyilvánítja nézeteit — figyelmeztet az oroszok uj fegyverkezési erőfeszítésének veszélyére. Immár két éve tudomása van az amerikai titkos hírszerző szolgálatnak arról, hogy az oroszok atomrakéta elleni rakétákat állítanak fel nagyobb városaik körül és a “Triumph” cikkírója szerint a céljuk a katonai hatalmi egyensúly megbontása, az orosz katonai hatalom fölénybe juttatása. Ez magában még nem jelentené egy harmadik atombombás világháború kitörését, de gondolni kell arra, hogy a Kreml urai váltakoznak és eljöhet egy nap, amikor a szovjet vezérei úgy vélik, hogy Amerika ellen háborút indíthatnak anélkül, hogy országuk elpusztításától félniük kellene. Ez a helyzet, amely most már, két évvel az oroszok uj fegyverkezésének megkezdése után, aktuálissá, sőt sürgőssé tette az amerikai határozatot: mi is fejlesszük ki antirakéta programunkat, több tucat billió dollár költséggel? McNamara honvédelmi miniszter ilyen óriási fegyverkezési költekezést nem tart szükségesnek, ő úgy véli, hogy Amerika óriási atom hatalmát semmiféle anti-rakéta rendszer nem csökkentheti, ezért ő Amerika támadó felkészültségének ad prioritást. Négy évvel ezelőtt az atom robbantási kísérletek részbeni megtiltását tartalmazó amerikai—szovjet egyezményt úgy értelmezték, hogy a szovjet feladta a reményt, hogy nukleáris fölényre tehetne szert Amerikával szemben és. ezt atcmzsarolásra használhatja fel, amint ezt Krusesev megkísérelte, amikor az éji sötétség leple alatt atombombás rakétákat csempészett be Kubába. A nemzetközi feszültség enyhüléséről beszéltek akkor. Pusztában elhangzó szó volt Dr. Teller Ede atomfizikus szava, hogy a szovjet békés szándékaiban nem szabad bízni. Mégis hittünk a szovjet: észheztérésében és Amerika stratégiai felkészültségében. 1062-ben Amerika több mint II billió dollárt költött,stratégiai (atcmbombás) készenlétre, azóta egyre kevesebbet, 1967-re már csak 6,5 billió dollár van előirányozva. Mialatt igy Amerika csökkentette megtorló képességet, a szovjet elkezdte felfokozni megtorló képességét. Jellemző a kommunisták taktikájára: Ugyanakkor, amikor egy szerződéshez való hozzájárulásukkal a feszültséget látszólag enyhítik, titokban a feszültséget fokozó fegyverkezési versenyt készítenek' elő. A vita, hogy Amerika az orosz kihívásra hogyan reagáljon, még folyik. De a változó világhelyzetről már tudnia kell a nemzetnek. s"; “ Minden nő szép lesz a jövő században NEW YORK. — A Fashion Group Inc. kozmetikai vállalat a New York Hilton Hotelben gyűlést tartott, amelyen 900 férfi és nő meghallgatta a szépségápolási ipar szakértőinek felvilágosításait és jövendöléseit a 21. század nőjének — hogy úgy mondjuk — kozmetikai állapotára vonatkozólag. A gyűlés programját a világhírű Cöty párisi parfiimgyái amerikai testvér vállalata állította össze. Az értekezlet jelszava volt: “Szépség holnapután és azután.” A hallgatóság ámulattal, derültséggel, végül lelkes tapssal figyelt fel a szépség tudósainak és gyárosainak előadásaira. A 21. században nem lesznek elhízott hölgyek. A kisasszony vagy őnagysága leheveredik egy pamlagra (amely a 20. században divatos pszihoanalitikus-dívány iparilag fejlesztett változata lesz) és egy elektronikus készülék simára fogja masszírozni testének dombos részéit. Ha a mindenkori pillanatnyi divat szerint óhajtja formálni a frizuráját, a holnapután hölgye elmegy a supermarket!)» és ott egy automatába bedob 50 centet (vagy egy ezüstdollárost, ha ilyen akkor még forgalomban lesz) és bedugja a fejét a fodrászgépbe, csak egy percig kell várnia és készen lesz a legújabb hajviselet. Puderezéssel, make-uppal nem kell sokat bajlódnia. Egy elektronikus készülék (amelynek már neve is van: make-up eggj pillanatok alatt az arcra spricceli a make-upot, olyan programszerűen, hogy például mascarát nem fog a hölgy orrára kenni. A holnapután frizurája nemcsak virágos, hanem pillangós is lesz.- őnagysága haj dísze körül pillangók fognak röpködni, amelyeket egy speciális hair spray fog oda csalogatni. Dr. Norman Orenti eich newyorki bőrgyógyász specialista, a kozmetikai konferencia vendég-előadója, közölté, hogy holnapután minden nőnek módjában lesz ailiconokát beszerezni, amelynek segítségével könnyen el lesznek távölithatók a szarkalábak a hölgyek szeme alól és eltűnnek az arcról, a nyakról az évekről tanúskodó ráncok. A szépségápolási piac jövő alakulásáról Michael H. Thomas, a dallasi Neiman-Marcus cég al elnöke értekezett. A jövő évszázad hölgye felhívja a supermarket szépészeti department j ét és színes fotovision utján fogja szépségápolási problémáit megbeszélni a beauty operatorral; nemcsak beszélni fognak egymással, hanem látni is fogják egymást s ez módfelett megkönnyíti majd a kozmetikai konzultációt. Száz szónak is egy a vége: a 21. században szép lesz minden nő, aki szép (és fiatal . . .) akar maradni sok-sok éven át. BÚTOROZOTT SZOBA kiadó rendes asszonynak, közel a Douglass College-hoz. Tel.: 545-7373, vagy 545-5729 (hívja délután 4 után). KIADÓ bútorozott szoba munkás embernek, New Brunswickon. Tel.: 846-9337, vagy 249-5322 (délután 4 után). Felhalmozódott a Lake Erie jege a huilámtörőnél. a hid WASHINGTONI írja: SPECTATOR előtt. Buffalo. N. Y.-ban LEVÉL A kínai polgárháborúban az amerikai külpolitika Mao felé hajlik. Az a nézet kerekedik felül, hogy Mao jobb, mint ellenzéke. Ha Mao győzelmesen kerül ki a mostani forrongásból, arra lehet számítani, hogy az ellentét Peking és Moszkva között tovább kiélesedik. Viszont, ha az ellenség győzne nincs kizárva, hogy a mérsékelt elemek közelednének £ szovjethez és idővel helyreáljna az orosz—kínai kommunista egységfront a szabad világgal szemben. Nyilván igy gondolkodnak Moszkvában is. Koszigin londoni látogatása alkalmával nyíltan Mao ellen foglalt állást. 7 • r i n ■ . ,j*c, : . A kongresszusban vegyes érzelmekkel figyelnek fel Charles Percy újonnan megvá lasztott republikánus szenátorra, a sokszoros milliomosra, aki szokatlan módon részesíti jutalomban legjobb korteseit: április 20-án két hétre meghívta Washingtonba látogatóba 40 legjobb szavazatnyerőjét és azok hozzátartozóit, összesen 120 személyt. A költségek, nagy részét. Percy fedezi.. Az amerikai politikai életben bevett szokás, hogy a jc és sikeres korteseket kormányhivatalokkal megaj ándékozzák. I)e ez a jutalmazás újdonság: azoknak szól, akik kormány-állásekaat nem remélhetnek, mert — a republikánus párt nem kormánypárt. Nemcsak a kormányra jutott párt tudja jutalmazni a jó korteseket, hanem az ellenzék is. Valami uj a politikai Nap alatt . . . Egyelőre — április 12-rc sztrájkot tűzött ki hat vas 1 utas-unió . . . Egy newyorki kongresszusi képviselő elmélkedik Robert Kennedy szenátor-európai körútjáról: Bobby egy árnyék-elnök. Az egész világon minden ajtó nyitva van előtte. Sok országban szívélyesebb fogadtatásban van része, mint amilyenre Johnson elnök számíthatna. A történi »«nben nem akad ennek párja . . . Washingtonban emlékeztetnek arra, hogy Róbert Kennedy, mielőbb Európába útra kelt, nem tartotta szükségesnek, hogy Rusk külügyminiszterrel beszéljen . . . Everett (Dirksen a, republikánusok szenátus vezére mondta: “Remélem, a dolgok nem fejlődnek odáig hogy 101 külügyminiszterünk lesz. Nem ártana, ha jobban szemügyre vennék a Logantörvényt, amely megtiltja hogy más, mint az elnök és a külügyminiszter tárgyaljon idegen államfőkkel az amerikai külpolitikáról . . .” A Newsweek magazin szerint a Fehér Házban az a benyomás, hogy Kennedy szenátor úgy manőverez, hogy akármi módon jön létre fegyverszünet Vietnamban, ezért az érdemet magának fogja tulajdonítani. Ha Kínában Mao el lenzéke kerekedik felül és Washington hajlandó lesz a mérsékelt kommunista elemekke' egyezkedni, Kennedy árra hivatkozhat, hogy ő ajánlotta a kínai kommunistákkal való egyezkedést. Mindenki tudja a Fehér Házban és a Capitólban, hogy ez Johnson politikája, ehhez Johnsonnak íem kellett és nem kell segítség. Hogy Johnson kínai politikája helyes, azt bízó nyitja Johnson vietnami politikája; Amerika erélyes fellépése Vietnamban máris arra vezetett, hogy Kina feladta agresszív terveit, és ugyancsak Johnson erélyes vietnami politikájának tudható be hogy a kommunisták Indonéziáiban döntő vereséget szenvedtek. Ha Amerika cserbenhagyta volna Vietnamot, Indonéziában ma talán a kommunisták uralkodnának, a kínai - orom un i sták t& mogatásával. A Fehér Házban aggodalmat kelt, hogy szenátorok éo más politikusok, akik a No bekbéikedijra aspirálnák, a vietnami fegyverszünet kérdé sében aláássák Amerika pali tikáját. Walther Reuther, az autó ipari unió elnöke, a szenátu és a képviselőház közös gazdasági bizottsága előtt állást foglalt Johnson elnök ár*bé: irányvonalai ellen, javasolt, egy országos hatóság létesi tését az árak és munkabére1 fel ül vizsgálatának hatáskörével, ajánlotta a közönség képviselőjének bevonását ennek a hivatalnak kihallgatásaiba ajánlotta a nagyvállalatoí »asznának újfajta elosztását hogy abból ne csak a részvélyesek és az igazgatók részesüljenek, hanem a munkások is. A munkásokat rendes bérükön felül megilleti a részesedés a profitból, amit segítettek megteremteni . . . Ha Ho ralijai megszólalliatnának... NEW YORK A Modern Age cimü magazinban Theodore B. Blockley érdekes cikket irt a vietnami konfliktus egyik fényéről, amelyről mostanában nem esik szó: arról, hogy miként vélekednek erről a háborúról Észak-Vietnam lakosai. Meglehetősen általános az a nézet, hogy az északvietnami kommunisták szeretnék meghódítani a nem-kommunista Dél-Vietnamot. Leliet-e csakugyan állítani, hogy az északvietnamiaknak ez a vágyuk? Lehet-e az északvietnamiakat egyszerűen általánositva kommunistáknak nevezni? Ezekre a kérdésekre megfelel cikkében Blockley, aki jól tudja, mit beszél, mert ő tagja volt a Nemzetközi Ellenőrző Bizottságnak,, amely vizsgálódott Vietnamban, Laosban és Kambodzsában. A bizottságnak, amely Hanoiban, Észak-Vietnam fővárosában zékelt, kanadai tagja volt Mr. Blockley. Olvassuk: “Eszakvietnamiak, akikkel találkoztam és beszéltem, annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy egy napon Amerika újra fel fogja őket szabadítani a zsarnokság és elnyomás alól. Újra — ez azt jelentette, hogy a japán megszállás után a kommunista uralom alól felszabadításra gondolnak.” 1957-ben ézakvietnamiak ezrei tolongtak a kanadai ellenőrzős bizottági delegáció székhelye előtt, valósággal megostromolták a házat. A nagy felindulás oka az volt, hogy elterjedt a hir, hogy a kanadaiaktól kaphatnak kiutazási engedélyeket. A tömeg áttört a vietnami és a kanadai rendőri kordonon és behatolt a kanadai székház udvarába. Ott Mr. Blockley kiválasztott az izgatott tömegből egy intelligens kinézésű idős asszonyt és megkérdezte: miért ez a nagy felindulás? Az asszony azt felelte, hogy azért olyan nagy az izgalom, mert hire ment, hogy a kanadai bizottság és az északvietnami hatóságok közt szívélyes kapcsolat van és ennélfogva a kanadai bizottságnak módjában lesz kiutazási engedélyeket kieszközölni azok számára, akiknek a kiutazásra a genfi egyezmény alapján joguk, lenne, akiket azonban Ho Si Minh kormánya ne menged ki Észak-Vietnamból: Mr. Blockley szószerint idézte az asszony szavait: “Én tudtam, hogy ezrek fognak ide jönni ma és ezért siettem, hogy minél hamarabb megkapjam a kiutazási engedélyt.” A nóta vége. Mr. Blockley francia nyelven rövid beszédet intézett a tömeghez, közölte, hogy sem ő, sem a kanadai bizottság nem tehet semmit az érdekükben. A tömeg még ezután is csak akkor széledt szét, amikor katonaság vonult be az udvarba és szétkergette az embereket. A Nemzetközi Ellenőrző Bizottság az 1954 évi genfi egyezmény alapján működött. A bizottságnak, amelynek indiai, kanadai és lengyel tagjai voltak, az volt a feladata, hogy őrködjék a genfi egyezmény határozatainak végrehajtásán. A szabad kiutazás Észak-Vietnamba, és megfordítva, ezekben a határozatokban elő volt Írva. De Ho Si Minh kormánya meggadta a kiutazási kérelmek teljesítését. És azóta tilos Észak-Vietnamban minden oly tüntetés, amilyennek Mr. Blockley tanúja volt Hanoiban. Ho. rabjai azóta sem szólalhatnak meg. Hó nak miért kell Dél-Vietnam? A tavalyi nagy sztrájk amely megbénította a nemzet közi légi forgalmat, nincsen elfelejtve a kongresszus házában. Fickle texasi demokrata képviselő törvényjavaslatot nyújtott be, amely erőteljesebb védelmet óhajt nyújtani ilyen sztrájkok megelőzésére. A “leh'ülési” időszakot 270 napig meg kellene ihioszszaibbitani, ez idő alatt békéltetés folyna és ha a békéltetés nem vezetne eredményre, végül kötelező döntést hozna egy speciális bizottság. Ez a javaslat csak a vasúti és légi forgalmi konfliktusokra vonatkozik, de a kongresszus kiterjeszthetné, illetőleg hozzácsatolhatná a Taft-Hartley törvényihez, amelynek hatáskörébe tartozik Hoff a tea mister-uniója. WASHINGTON. — Sokan, nagyon sokan azt hiszik, hogy Dél-Vietnam meghódítására Észak-Vietnam átért törekszik, hogy a kommunista ideológiát és kormányrendszert az ország déli felére is kiterjeszthesse. A U. S. News című magas színvonalú washingtoni magazin ezt kétségbevonj a és fel világosit ja az olvasókat, hogy az északvietnami agressziónak egészen más az oka és a célja. Ho Si Minh és hívei meg akarják kaparintani Dél-Vietnam gazdagságát. Dél-Vietnam egyike Ázsia leggazdagabb mezőgazdasági területeinek. Okos közigazgatással, a parasztok munkájanak méltányos j utalmazásáva'1 Dél-Vietnamban hol kétszer, hol háromszor egy évben le hét rizst ültetni. A zöldség és a gyümölcs korán érik. A folyók halbősége rendkívüli. Gazdag gumi ültetvények vannak az országban. Békeidőben a rizs és a gumi bőségesen jövedelmező export áruk. És mindez a gazdagság — hiányzik Észak-Vietnamban, miértis Észak-Vietnam népének életszínvonala, még ázsiai mértékkel mérve is rendkívül alacsony. Igaz ugyan, hogy Észak- Vietnam ásványokban és vizierőben -gazdag, de ezek a gazdagság-források csak kis mértékben vannak kiaknázva, mert nincsen elég ipar, nincsenek elegendő vasutak, nincsen elég tanult, gyakorlott munkás. A francia gyarmati uralom megszűnte óta Észak- Vietnam kormánya rendbe hozta a régi francia ipari üzemeket és újakat is létesített de nem eleget. És Peking é, Moszkva vajmi kevés segítse get nyújtott. Termőföldben szegény az északi országrész akármilyen kemény munkára fogják a földművelő népet a városok népét, a nyomasztó szegénységet nem tudják megszüntetni. A most 17 milliós országrész népessége évről évre nő és a szegénység is évről évre nő. Amikor, 1954-ben, a franciák kivonultak, Ho Si Minh kapta meg az északi országrészt és azt remélte, hogy s déli országrész csatlakozni fog — vagy népszavazás utj án vagy kommunista felforgató tevékenység révén. Akkor az volt Ho és hívei elgondolása, hogy ha sikerül a déli országészt bekebelezni, a rizs és gumi export annyit fog jövedelmezni, hogy ebből a jövedelemből nagyarányú iparosítás lesz lehetséges. De az eszme, a remény nem valósult meg, Dél-Vietnam megőrizte - -amerikai segítséggel — önállóságát. Ez az oka annak, hogy ma háború van Dél-Vietnamban. " gyakorlat nem szükséges ahhoz, hogy egy AVON NŐ legyen! Telefonáljon még ma a részletek felöl, hogyan kereshet extra dollárokat. Otthonában történő megbeszélés végett hívja: New Brunswick környékén KI 5-1345, Perth Amboyban pedig Hl 2-2462, Allentown-Bethlehem környékén 432-0916 számot.
