Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-02 / 9. szám

VOL. 46. ÉVFOLYAM No. 9. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY ARA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday. March 2, 1967 Fagyos szél fuj Moszkva felől WASHINGTON. — A “Triumph” cimii katolikus folyó­­ii“ Hun egy magas állású amerikai kormányhivatalnok — aki éppen magas állása, miatt névtelenül nyilvánítja nézeteit — figyelmeztet az oroszok uj fegyverkezési erőfeszítésének ve­szélyére. Immár két éve tudomása van az amerikai titkos hírszerző szolgálatnak arról, hogy az oroszok atomrakéta elleni rakétákat állítanak fel nagyobb városaik körül és a “Triumph” cikkírója szerint a céljuk a katonai hatalmi egyensúly megbontása, az orosz katonai hatalom fölénybe juttatása. Ez magában még nem jelentené egy harmadik atombombás világháború kitörését, de gondolni kell arra, hogy a Kreml urai váltakoznak és eljöhet egy nap, amikor a szovjet vezérei úgy vélik, hogy Amerika ellen háborút indíthatnak anélkül, hogy országuk elpusztításától félniük kellene. Ez a helyzet, amely most már, két évvel az oroszok uj fegyverkezésének megkezdése után, aktuálissá, sőt sür­gőssé tette az amerikai határozatot: mi is fejlesszük ki anti­­rakéta programunkat, több tucat billió dollár költséggel? McNamara honvédelmi miniszter ilyen óriási fegyverkezési költekezést nem tart szükségesnek, ő úgy véli, hogy Amerika óriási atom hatalmát semmiféle anti-rakéta rendszer nem csökkentheti, ezért ő Amerika támadó felkészültségének ad prioritást. Négy évvel ezelőtt az atom robbantási kísérletek részbeni megtiltását tartalmazó amerikai—szovjet egyezményt úgy értelmezték, hogy a szovjet feladta a reményt, hogy nuk­leáris fölényre tehetne szert Amerikával szemben és. ezt atcmzsarolásra használhatja fel, amint ezt Krusesev meg­kísérelte, amikor az éji sötétség leple alatt atombombás raké­tákat csempészett be Kubába. A nemzetközi feszültség eny­hüléséről beszéltek akkor. Pusztában elhangzó szó volt Dr. Teller Ede atomfizikus szava, hogy a szovjet békés szándékai­ban nem szabad bízni. Mégis hittünk a szovjet: észheztérésé­ben és Amerika stratégiai felkészültségében. 1062-ben Ame­rika több mint II billió dollárt költött,stratégiai (atcmbom­­bás) készenlétre, azóta egyre kevesebbet, 1967-re már csak 6,5 billió dollár van előirányozva. Mialatt igy Amerika csök­kentette megtorló képességet, a szovjet elkezdte felfokozni megtorló képességét. Jellemző a kommunisták taktikájára: Ugyanakkor, amikor egy szerződéshez való hozzájárulásukkal a feszültséget látszólag enyhítik, titokban a feszültséget fo­kozó fegyverkezési versenyt készítenek' elő. A vita, hogy Amerika az orosz kihívásra hogyan rea­gáljon, még folyik. De a változó világhelyzetről már tudnia kell a nemzetnek. s"; “ Minden nő szép lesz a jövő században NEW YORK. — A Fashion Group Inc. kozmetikai válla­lat a New York Hilton Hotelben gyűlést tartott, amelyen 900 férfi és nő meghallgatta a szépségápolási ipar szakértői­nek felvilágosításait és jövendöléseit a 21. század nőjének — hogy úgy mondjuk — kozmetikai állapotára vonatkozólag. A gyűlés programját a világhírű Cöty párisi parfiimgyái amerikai testvér vállalata állította össze. Az értekezlet jel­szava volt: “Szépség holnapután és azután.” A hallgatóság ámulattal, derültséggel, végül lelkes tapssal figyelt fel a szépség tudósainak és gyárosainak előadásaira. A 21. században nem lesznek elhízott hölgyek. A kis­asszony vagy őnagysága leheveredik egy pamlagra (amely a 20. században divatos pszihoanalitikus-dívány iparilag fej­lesztett változata lesz) és egy elektronikus készülék simára fogja masszírozni testének dombos részéit. Ha a mindenkori pillanatnyi divat szerint óhajtja formálni a frizuráját, a holnapután hölgye elmegy a supermarket!)» és ott egy automatába bedob 50 centet (vagy egy ezüstdollá­rost, ha ilyen akkor még forgalomban lesz) és bedugja a fejét a fodrászgépbe, csak egy percig kell várnia és készen lesz a legújabb hajviselet. Puderezéssel, make-uppal nem kell sokat bajlódnia. Egy elektronikus készülék (amelynek már neve is van: make-up eggj pillanatok alatt az arcra spricceli a make-upot, olyan programszerűen, hogy például mascarát nem fog a hölgy orrára kenni. A holnapután frizurája nemcsak virágos, hanem pillan­gós is lesz.- őnagysága haj dísze körül pillangók fognak röp­ködni, amelyeket egy speciális hair spray fog oda csalogatni. Dr. Norman Orenti eich newyorki bőrgyógyász specia­lista, a kozmetikai konferencia vendég-előadója, közölté, hogy holnapután minden nőnek módjában lesz ailiconokát be­szerezni, amelynek segítségével könnyen el lesznek távölit­­hatók a szarkalábak a hölgyek szeme alól és eltűnnek az arcról, a nyakról az évekről tanúskodó ráncok. A szépségápolási piac jövő alakulásáról Michael H. Tho­mas, a dallasi Neiman-Marcus cég al elnöke értekezett. A jövő évszázad hölgye felhívja a supermarket szépészeti depart­ment j ét és színes fotovision utján fogja szépségápolási prob­lémáit megbeszélni a beauty operatorral; nemcsak beszélni fognak egymással, hanem látni is fogják egymást s ez mód­felett megkönnyíti majd a kozmetikai konzultációt. Száz szónak is egy a vége: a 21. században szép lesz minden nő, aki szép (és fiatal . . .) akar maradni sok-sok éven át. BÚTOROZOTT SZOBA kiadó rendes asszonynak, közel a Dou­glass College-hoz. Tel.: 545-7373, vagy 545-5729 (hívja délután 4 után). KIADÓ bútorozott szoba mun­kás embernek, New Brunswick­­on. Tel.: 846-9337, vagy 249-5322 (délután 4 után). Felhalmozódott a Lake Erie jege a huilámtörőnél. a hid WASHINGTONI írja: SPECTATOR előtt. Buffalo. N. Y.-ban LEVÉL A kínai polgárháborúban az amerikai külpolitika Mao felé hajlik. Az a nézet kerekedik felül, hogy Mao jobb, mint el­lenzéke. Ha Mao győzelmesen kerül ki a mostani forrongás­ból, arra lehet számítani, hogy az ellentét Peking és Moszkva között tovább kiélesedik. Vi­szont, ha az ellenség győzne nincs kizárva, hogy a mérsé­kelt elemek közelednének £ szovjethez és idővel helyre­­áljna az orosz—kínai kommu­nista egységfront a szabad vi­lággal szemben. Nyilván igy gondolkodnak Moszkvában is. Koszigin londoni látogatása alkalmával nyíltan Mao ellen foglalt állást. 7 • r i n ■ . ,j*c, : . A kongresszusban vegyes érzelmekkel figyelnek fel Charles Percy újonnan megvá lasztott republikánus szená­torra, a sokszoros milliomos­ra, aki szokatlan módon része­síti jutalomban legjobb kor­teseit: április 20-án két hétre meghívta Washingtonba lá­togatóba 40 legjobb szavazat­­nyerőjét és azok hozzátarto­zóit, összesen 120 személyt. A költségek, nagy részét. Percy fedezi.. Az amerikai politikai élet­ben bevett szokás, hogy a jc és sikeres korteseket kor­mányhivatalokkal megaj ándé­­kozzák. I)e ez a jutalmazás új­donság: azoknak szól, akik kormány-állásekaat nem re­mélhetnek, mert — a repub­likánus párt nem kormány­párt. Nemcsak a kormányra jutott párt tudja jutalmazni a jó korteseket, hanem az el­lenzék is. Valami uj a politi­kai Nap alatt . . . Egyelőre — április 12-rc sztrájkot tűzött ki hat vas 1 utas-unió . . . Egy newyorki kongresszusi képviselő elmélkedik Robert Kennedy szenátor-európai kör­útjáról: Bobby egy árnyék-el­nök. Az egész világon minden ajtó nyitva van előtte. Sok or­szágban szívélyesebb fogadta­tásban van része, mint ami­lyenre Johnson elnök számít­hatna. A történi »«nben nem akad ennek párja . . . Wash­ingtonban emlékeztetnek ar­ra, hogy Róbert Kennedy, mi­előbb Európába útra kelt, nem tartotta szükségesnek, hogy Rusk külügyminiszterrel be­széljen . . . Everett (Dirksen a, republikánusok szenátus vezére mondta: “Remélem, a dolgok nem fejlődnek odáig hogy 101 külügyminiszterünk lesz. Nem ártana, ha jobban szemügyre vennék a Logan­­törvényt, amely megtiltja hogy más, mint az elnök és a külügyminiszter tárgyaljon idegen államfőkkel az ameri­kai külpolitikáról . . .” A Newsweek magazin sze­rint a Fehér Házban az a be­nyomás, hogy Kennedy szená­tor úgy manőverez, hogy akár­mi módon jön létre fegyver­­szünet Vietnamban, ezért az érdemet magának fogja tulaj­donítani. Ha Kínában Mao el lenzéke kerekedik felül és Wa­shington hajlandó lesz a mér­sékelt kommunista elemekke' egyezkedni, Kennedy árra hi­vatkozhat, hogy ő ajánlotta a kínai kommunistákkal való egyezkedést. Mindenki tudja a Fehér Házban és a Capi­tólban, hogy ez Johnson poli­tikája, ehhez Johnsonnak íem kellett és nem kell se­gítség. Hogy Johnson kínai politikája helyes, azt bízó nyitja Johnson vietnami poli­tikája; Amerika erélyes fel­lépése Vietnamban máris ar­ra vezetett, hogy Kina felad­ta agresszív terveit, és ugyan­csak Johnson erélyes vietna­mi politikájának tudható be hogy a kommunisták Indoné­ziáiban döntő vereséget szen­vedtek. Ha Amerika cserben­hagyta volna Vietnamot, Indo­néziában ma talán a kommu­nisták uralkodnának, a kínai - orom un i sták t& mogatásával. A Fehér Házban aggodal­mat kelt, hogy szenátorok éo más politikusok, akik a No bekbéikedijra aspirálnák, a vi­etnami fegyverszünet kérdé sében aláássák Amerika pali tikáját. Walther Reuther, az autó ipari unió elnöke, a szenátu és a képviselőház közös gaz­dasági bizottsága előtt állást foglalt Johnson elnök ár*bé: irányvonalai ellen, javasolt, egy országos hatóság létesi tését az árak és munkabére1 fel ül vizsgálatának hatásköré­vel, ajánlotta a közönség kép­viselőjének bevonását ennek a hivatalnak kihallgatásaiba ajánlotta a nagyvállalatoí »asznának újfajta elosztását hogy abból ne csak a részvé­­lyesek és az igazgatók része­süljenek, hanem a munkások is. A munkásokat rendes bé­rükön felül megilleti a része­sedés a profitból, amit segí­tettek megteremteni . . . Ha Ho ralijai megszólalliatnának... NEW YORK A Modern Age cimü magazinban Theodore B. Blockley érdekes cikket irt a vietnami konfliktus egyik fényéről, amelyről mostanában nem esik szó: arról, hogy miként vélekednek erről a hábo­rúról Észak-Vietnam lakosai. Meglehetősen általános az a nézet, hogy az északvietnami kommunisták sze­retnék meghódítani a nem-kommunista Dél-Vietna­­mot. Leliet-e csakugyan állítani, hogy az északviet­namiaknak ez a vágyuk? Lehet-e az északvietnamia­kat egyszerűen általánositva kommunistáknak nevez­ni? Ezekre a kérdésekre megfelel cikkében Blockley, aki jól tudja, mit beszél, mert ő tagja volt a Nemzet­közi Ellenőrző Bizottságnak,, amely vizsgálódott Vi­etnamban, Laosban és Kambodzsában. A bizottság­nak, amely Hanoiban, Észak-Vietnam fővárosában zékelt, kanadai tagja volt Mr. Blockley. Olvassuk: “Eszakvietnamiak, akikkel találkoztam és be­széltem, annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy egy napon Amerika újra fel fogja őket szabadítani a zsarnokság és elnyomás alól. Újra — ez azt jelentet­te, hogy a japán megszállás után a kommunista ura­lom alól felszabadításra gondolnak.” 1957-ben ézakvietnamiak ezrei tolongtak a kana­dai ellenőrzős bizottági delegáció székhelye előtt, va­lósággal megostromolták a házat. A nagy felindulás oka az volt, hogy elterjedt a hir, hogy a kanadaiaktól kaphatnak kiutazási engedélyeket. A tömeg áttört a vietnami és a kanadai rendőri kordonon és behatolt a kanadai székház udvarába. Ott Mr. Blockley kivá­lasztott az izgatott tömegből egy intelligens kinézésű idős asszonyt és megkérdezte: miért ez a nagy felin­dulás? Az asszony azt felelte, hogy azért olyan nagy az izgalom, mert hire ment, hogy a kanadai bizottság és az északvietnami hatóságok közt szívélyes kapcso­lat van és ennélfogva a kanadai bizottságnak módjá­ban lesz kiutazási engedélyeket kieszközölni azok szá­mára, akiknek a kiutazásra a genfi egyezmény alap­ján joguk, lenne, akiket azonban Ho Si Minh kormá­nya ne menged ki Észak-Vietnamból: Mr. Blockley szószerint idézte az asszony szavait: “Én tudtam, hogy ezrek fognak ide jönni ma és ezért siettem, hogy minél hamarabb megkapjam a kiutazási engedélyt.” A nóta vége. Mr. Blockley francia nyelven rövid beszédet intézett a tömeghez, közölte, hogy sem ő, sem a kanadai bizottság nem tehet semmit az érde­kükben. A tömeg még ezután is csak akkor széledt szét, amikor katonaság vonult be az udvarba és szét­kergette az embereket. A Nemzetközi Ellenőrző Bizottság az 1954 évi genfi egyezmény alapján működött. A bizottságnak, amelynek indiai, kanadai és lengyel tagjai voltak, az volt a feladata, hogy őrködjék a genfi egyezmény ha­tározatainak végrehajtásán. A szabad kiutazás Észak-Vietnamba, és megfordítva, ezekben a határo­zatokban elő volt Írva. De Ho Si Minh kormánya meg­­gadta a kiutazási kérelmek teljesítését. És azóta tilos Észak-Vietnamban minden oly tün­tetés, amilyennek Mr. Blockley tanúja volt Hanoiban. Ho. rabjai azóta sem szólalhatnak meg. Hó nak miért kell Dél-Vietnam? A tavalyi nagy sztrájk amely megbénította a nemzet közi légi forgalmat, nincsen elfelejtve a kongresszus há­zában. Fickle texasi demokra­ta képviselő törvényjavasla­tot nyújtott be, amely erőtel­jesebb védelmet óhajt nyújta­ni ilyen sztrájkok megelőzé­sére. A “leh'ülési” időszakot 270 napig meg kellene ihiosz­­szaibbitani, ez idő alatt békél­tetés folyna és ha a békélte­tés nem vezetne eredményre, végül kötelező döntést hozna egy speciális bizottság. Ez a javaslat csak a vasúti és légi forgalmi konfliktusokra vo­natkozik, de a kongresszus ki­terjeszthetné, illetőleg hozzá­csatolhatná a Taft-Hartley törvényihez, amelynek hatás­körébe tartozik Hoff a tea mi­ster-uniója. WASHINGTON. — Sokan, nagyon sokan azt hiszik, hogy Dél-Vietnam meghódítására Észak-Vietnam átért törek­szik, hogy a kommunista ideo­lógiát és kormányrendszert az ország déli felére is kiter­jeszthesse. A U. S. News cí­mű magas színvonalú wash­ingtoni magazin ezt kétségbe­vonj a és fel világosit ja az ol­vasókat, hogy az északvietna­mi agressziónak egészen más az oka és a célja. Ho Si Minh és hívei meg akarják kapa­rintani Dél-Vietnam gazdag­ságát. Dél-Vietnam egyike Ázsia leggazdagabb mezőgazdasági területeinek. Okos közigazga­tással, a parasztok munkája­nak méltányos j utalmazásáva'1 Dél-Vietnamban hol kétszer, hol háromszor egy évben le hét rizst ültetni. A zöldség és a gyümölcs korán érik. A folyók halbősége rendkívüli. Gazdag gumi ültetvények van­nak az országban. Békeidőben a rizs és a gumi bőségesen jö­vedelmező export áruk. És mindez a gazdagság — hiány­zik Észak-Vietnamban, miért­­is Észak-Vietnam népének életszínvonala, még ázsiai mér­tékkel mérve is rendkívül ala­csony. Igaz ugyan, hogy Észak- Vietnam ásványokban és vizi­­erőben -gazdag, de ezek a gaz­dagság-források csak kis mér­tékben vannak kiaknázva, mert nincsen elég ipar, nin­csenek elegendő vasutak, nin­csen elég tanult, gyakorlott munkás. A francia gyarmati uralom megszűnte óta Észak- Vietnam kormánya rendbe hozta a régi francia ipari üze­meket és újakat is létesített de nem eleget. És Peking é, Moszkva vajmi kevés segítse get nyújtott. Termőföldben szegény az északi országrész akármilyen kemény munká­ra fogják a földművelő népet a városok népét, a nyomasztó szegénységet nem tudják megszüntetni. A most 17 mil­liós országrész népessége év­ről évre nő és a szegénység is évről évre nő. Amikor, 1954-ben, a fran­ciák kivonultak, Ho Si Minh kapta meg az északi ország­részt és azt remélte, hogy s déli országrész csatlakozni fog — vagy népszavazás utj án vagy kommunista felforgató tevékenység révén. Akkor az volt Ho és hívei elgondolása, hogy ha sikerül a déli ország­­észt bekebelezni, a rizs és gu­mi export annyit fog jövedel­mezni, hogy ebből a jövede­lemből nagyarányú iparosítás lesz lehetséges. De az eszme, a remény nem valósult meg, Dél-Vietnam megőrizte - -ame­rikai segítséggel — önállósá­gát. Ez az oka annak, hogy ma háború van Dél-Vietnam­­ban. " gyakorlat nem szüksé­ges ahhoz, hogy egy AVON NŐ legyen! Telefonáljon még ma a részletek felöl, hogyan kereshet extra dollárokat. Otthonában tör­ténő megbeszélés végett hívja: New Brunswick környékén KI 5-1345, Perth Amboyban pedig Hl 2-2462, Allentown-Bethlehem környékén 432-0916 számot.

Next

/
Thumbnails
Contents