Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1967-05-25 / 21. szám

6. OLDAL & n t> Thursday, May 25, 1967 Az első Apollo-repülés első három ürpilótája Downey, Calif.-ban. Orvosságok névváltozásai ■ öregek drága orvosságai WASHINGTON. — A sze­nátus monopol-bizottsága előtt megindult a nagy vita az ame­rikai orvosságok áráról. Az orvosság ára nemzeti problé­ma, mert aki a magas árakat nem tudja megfizetni, kárt szenved egészségében, munka­­képességében. Különösen az idősebb korosztályokat érinti súlyosan az orvosságok drá­gasága; a kihallgatások első napján főleg erről esett szó. William R. Hutton, a Na­tional Council of Senior Citi­zens ügyvezető igazgatója rá­mutatott arra, hogy az idő­sebb férfiak és nők közt na­gyon sokan vannak, akik kró­nikus betegségben szenved­nek s ezért állandóan szüksé­gük van bizonyos orvosságok­ra. A 65 éven felüliek évente körülbelül 650 millió dollárt költenek orvos által rendelt gyógyszerekre. Ez annál sú­lyosabb probléma, mert a leg­többjük szerény anyagi viszo­nyok közt él, soknak közülük egyedüli jövedelmi forrása a csekély nyugdíj. Súlyosbítja a problémát az, hogy a drá­ga orvosság-árak egyre drá­gábbak lesznek az évek folya­mán. Az Országos Egészség­­ügyi Szolgálat megállapította, hogy éppen a legkisebb jöve­delmű népréteg körében leg­gyakoribbak a súlyos, nyomo­rító betegségek. Hutton igazgató és az utá­na felszólalt sakértők egybe­hangzóan az amerikai gyógy­szer-ipart tették felelőssé a súlyos helyzetért és egymás­után elhangzott az a véle­mény, hogy a bajokon segíte­ni lehet: megtakarításokat lehet elérni azáltal, hogy az orvosságokat kémiai nevükön rendeli az orvos és szolgáltat­ja ki a patika, nem pedig a gyár patent nevén. Egy és ugyanazon orvosságnak ára sokkal magasabb, némely esetben többszörösen maga­sabb, ha gyári nevén vásárol­juk. (Korábbi cikkeinkben pél­dákat soroltunk fel, amelyek­ről kiderült, hogy bizonyos orvosságokat a név ijesztő mértékben megdrágít.) A gyógyszeripar a maga­sabb árak védelmére azt hoz­za fel, hogy a gyógyszerek kikísérletezése, a kutató mun­ka óriási összegeket emészt fel és ezeket, mint termelési költ­ségeket, a gyár joggal számít­ja bele az árba. És, teszik hoz­zá, ez a kutató munka garan­ciája a gyártmány kifogás­talan minőségének. Gaylord Nelson szenátor, a bi­zottság elnöke, úgy nyilatko­zott, hogy ezt a kérdést — a kémiai és a gyári név kérdé­sét — tisztázni kell; ha a bi­zottság előtt folyó vita so­rán sikerülni fog a kérdést tisztázni, ez óriási eredmény lesz. $ $ $ A kémiai nevén (úgy is le­het mondani: természetes ne­vén) nevezett orvosság vásár­lásával már most is jelenté­keny megtakarításokat ér el a Veterans Administration és a Welfare Administration, kö­zölte Elmer Staats, a Control­ler General. A Veterán Hiva­tal az egész országban propa­gandát folytat a privát orvo­sok körében avégből, hogy ezek a bejáró betegek részé­­j re kémiai nevükön nevezett orvosságokat rendeljenek. En­nek a propagandának eredmé­nye körülbelül évi 200,000 dollár megtakarítás. Dr. A. N. Ross, a munka­ügyi minisztérium statiszti­kai osztályának vezetője, kö­zölte a szenátus bizottsággal, hogy az amerikai nép 1950-ben 4,6 billió dollárt költött or­vosszerekre és ebben az évben az összeg 5 billió dollárra emelkedhet. 1959 óta évente 20 százalékos emelkedést mu­tat a statisztika. Ennek oka nem egyedül az, hogy a gyógy­szer-árakat emelik, hanem az is, hogy egyre többen és töb­ben vásárolnak gyógyszere­ket, továbbá az, hogy egyre újabb és újabb gyógyszerek kerülnek használatba és ezek­nek legtöbbje drágább, mint az eddig használt orvosságok. Bármi jogos ellenvetéssel él is az ipar, tagadhatatlan, hogy fonák helyzet az, hogy — mint egy fent említett példa mutat­ta — egy orvosságnak egyik Az Angliában látogató Faisal király, Saudi Arábiából, Erzsébet ki­rálynővel, Londonban. .... _________ _______ ára 65-ször annyi, mint a má­sik ár. Nelson szenátor kijelentet­te, hogy a bizottság előtt az iparnak is módja lesz állás­pontját megvédeni. Az orvosságok ilyetén név­változása nem egészen uj je­lenség. A 40-es évekig a re­ceptek általában a kémiai név­re szóltak. Aztán jött a nagy antibiotik forradalom, megje­lentek a gyógyszertárakban a csodaorvosságok, a penicillin és különböző mycinek és ezek mind a gyári nevükön kerül­tek forgalomba. És mindegyik gyógyszertár a saját elneve­zésű orvosságot propagálta. Felfedezték, hogy a hirdetés hatalmas fegyveré az üzlet­nek. A gyógyszergyárak je­lenleg évente körülbelül 600 millió dollárt •költenek hirde­tésre. Ez annyit jelént, hogy egy-egy amerikai ormosra évi 3000 dollár esik. Ez a hirde­tési költség is természetesen benne van a gyógyszerek árá­ban. És amely gyárak — ki­sebb gyárak — nem hirdetnek vagy kevesebbet hirdetnek, olcsóbban árulják portékái­kat. így aztán előáll a hely­zet, hogy egy és ugyanaz peni­cillin gyártmánynak két ára van: 27,50 dollár és 5 dollár. A sodium pentobarbital ideg­nyugtató szemek 1000 kap­szulánként! árai 4,95 (Ron­­dex) és 20,22 (Lilly) közt vál­takoznak. MAGYAR-AMERIKAI KERESKEDELMI KAPCSOLATOK Amerikai hitellel megkezdték Budapesten az uj Duna Continental Szálló építését. A 360 szobás, impozáns hotelt 1969 végén adják át rendeltetésének és üzleti tevékenységé­ben Cyrus Eaton egyik érdekeltsége, valamint a Hotel Cor­poration is résztvesz. Ezt megelőzően az Egyesült Államok 400 cikket törölt a kiviteli tilalmi listáról, s evvel szinte egyidőben — a múlt év őszén — hivatalos amerikai kereske­delmi küldöttség kereste fel Magyarországot, hangsúlyozva, hogy úti célja: a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése. Mégis az az igazság, hogy a két ország közötti keres­kedelem többnyire csak alkalmi jellegű és az Egyesült Álla­mok az egyetlen fejlett tőkés ország, amellyel Magyaror­szágnak ma sincs érvényes államközi szerződése. így ért­hető, hogy a kereskedelem színvonala meglehetősen ala­csony, távolról sem meríti ki a lehetőségeket és rend­kívül ingadozó. A magyar—amerikai kereskedelmi forgalom az elmúlt harminc évben szinte semmit sem változott, s ennek alap­vető oka, hogy Magyarország az Egyesült Államok piacán, immár 15 éve nem élvezi a legnagyobb kedvezmény elvét. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar árukat az USA-ba csak magas vámok lefizetése mellett lehet ex­portálni, s a vámok mértéke a különböző, cikkek értékének 30—35 százalékát jelenti. Az exporthoz hasonlóan az Amerikából származó import is az akadályok egész sorába ütközik. Amerika szocialista országokba irányuló kivitelét szigorúan ellenőrzik. Ezen túl­menően törvény tiltja a hitelnyújtást azoknak az országok, nak, amelyekkel szemben az UISA-nak kiegyenlítetlen köve­telései vannak. Az amerikai hivatalos küldöttség budapesti látogatása és a néhányszáz cikk import-tilalmának feloldása tehát elv­ben előre mutató kezdeményezés, a két ország gazdasági kapcsolatában fennálló alapvető problémákat azonban közel sem oldja meg. A kereskedelem fejlesztésének leglényege­sebb feltétele: a legnagyobb kedvezmény elvének helyre­állítása, amelyet más nyugati országok — igy például Kanada is — biztosítanak Magyarországnak. Magyar részről már többször hangoztatták, hogy a két­oldalú kereskedelmet minden országgal fejleszteni kívánják. Ehhez azonban amerikai részről is meg kell szüntetni a magyar export-cikkeket sújtó diszkriminációkat, amelyek a legtöbb esetben versenyképtelenné teszik a magyar árukat 1 az USA-ban. Ameddig ezek a megkülönböztetések fenn­állnak, a magyar exportot nem lehet számottevően bővíteni, s nyilvánvaló, hogy ez egyúttal erős kihatással van az Ame­rikából származó behozatalra is. SZÜLT ÉS ÖLT CORDOBA, Argentina. — Letartóztattak egy 29 éves nőt, aki megölte nyolc gyer­mekét. Az asszonyról — akinek a nevét nem közölték — a szom­szédok jelentették a hatósá­goknak, hogy szinte állandó­an terhes volt, gyermekeit azonban nem látta senki. A nő a rendőrségen elmon­dotta, hogy 14 éves volt, ami­kor első gyermekét a világra hozta, a nyolcadikat egy he­te; valamennyiüket újszülött korukban megölte. Legutolsó kis áldozatát kihantolták, s a gödörben megtalálták a többi csecsemőkoponyát. A rendőrség letartóztatta a leányanya szüleit és azt az embert, akit a nő nyolcadik gyermeke apjaként nevezett meg; tettestársként helyezik eket vád alá. HALLOTTA . .. . . . hogy Hong Kong kínai név, Illatos Kikötőt jelent. A gyarmat szárazföldi része, Kowloon, Kilenc Sárkány. . . . hogy aki 15 éves korában cigarettázik, az egész életé­ben a cigaretta rabja lesz, ál­lítja a Harvard egyetem jár­vány-szakértője. . .. hogy Amerikában tizenhat Cleveland nevű város van. . . . hogy Sibéria keleti és nyu­gati részei közt 9 óra eltérés van az időben. Everett M. Dirksen szenátor sajtókonferenciát tartott, a szenátus sajtó-karzatán. RÖVID ŰHAZAI HÍREK A Magyar Tudományos Aka­démia május első hetében tar­totta 127. közgyűlését. Erdey- Gruz Tibor főtitkár beszámo­lójában elmondotta, hogy az elmúlt három évben az Aka­démia szervezésében 4709 tu­dós és kutató utazott külföld­re, ugyanakkor közel 5500 kül­földi tudós és kutató járt Ma­gyarországon. A tudományos kutatásokra Magyarországon évente mintegy 3 milliárd fo­rintot fordítanak. Dr. Bognár József profesz­­szor, a Kulturális kapcsola­tok Intézetének elnöke, a skan­dináv egyetemek és tudomá­nyos intézmények meghivásá­­ra április végén és május ele­jén nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott az uj gazda­sági mechanizmus jelentősé­géről és a vele kapcsolatos kérdésekről. A Svéd Királyi Akadémián tett látogatása al­kalmából Rudberg professzor­ral, a svéd Akadémia főtitká­rával megtárgyalta a ma­gyar-svéd tudományos akadé­mia együttműködésének idő­szerű problémáit is, Jánossy Lajos akadémikus, a Royal Society elnökségének meghívására, május elején Angliába utazott. Manchester­ben, ahol évekig volt egyete­mi professzor, részt vett az egyetem uj fizikai intézeté­nek felavatási ünnepségein. :j: :{* o, Erkki Itkonen, a neves finn­ugor nyelvész, a Finn Tudo­mányos Akadémia tagja Deb­recenbe látogatott, ahol a Kos­suth Lajos Tudományegyete­men magyar nyelvű előadást tartott. i\i tje # Salzburgi kereskedők 25 ta­gú csoportja tartózkodott áp­rilis végén néhány napig Bu­dapesten. A delegáció tagjai megbeszéléseket folytattak magyar külkereskedelmi vál­lalatokkal és tájékozódtak azok árukínálatáról. * * * Giovanni Gambella olasz ál­lampolgárt, a budapesti Olasz Intézet volt igazgató helyete­két kémkedésért a budapesti Fővárosi Bíróság öt év és 6 hónapi börtönre ítélte. Gam­­bellát —- kérelmére — a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kegyelemben része­sítette. Az illetékes hatósá­gok szabadlábra helyezték és Gambella május 2-án vissza­utazott hazájába. Budai Ferencet, Magyaror­szág milánói külkereskedelmi kirendeltségének munkatársát az olas? bíróság kémkedésért elitélté. A jogerősen kisza­bott büntetést az olasz köz­társaság elnöke elengedte; Bu­dai Ferenc május 2-án haza­érkezett. PILISI ÉDES ÉLET Kisházi Iván György ur volt a maga portáján, előkelő és nagystílű. Lajosforráson, a Pilis egyik kedvelt kiránduló­­helyén állt a rezidenciája, fenyvesek és tölgyfaerdő között, ahol feleségével együtt egy jólmenő turistaháznak volt a vezetője. Nagy személyzetet tartott és elsőrangú magyar vizslatenyészetet. A kutyákkal, előkelő vendégei társaságá­ban vadászni járt, s barátait bőségesen megvendégelte ilyen­kor. Névnapi, születésnapi dáridókat rendezett tiszteletükre, disznótoros lakomák, farsangi és szilveszteri mulatságok követték egymást. Egy napon aztán kiderült, hogy ezt az édes életet lopott pénz táplálta. Kisházi bűntársaival összejátszva csaknem 160,000 forintot sikkasztott, illetve csak néhány év alatt. A rendőri nyomozás fényt derített tizeiméire, letartóztatták és hamarosan a bíróság ítélkezik fölötte. Kisházi hajósinasként kezdte, később tisztviselő lett, 1944-ben pedig kinevezték a Magyar Vöröskereszt elnökévé. 1948-ban belekeveredett egy sötét politikai ügybe, s fel­jelentési kötelezettség elmulasztásáért internálták. 1953-ban amnesztiát kapott, de még ugyanebben az évben megvádolták kémkedéssel. A Fővárosi Biróság öt és fél évre Ítélte. 1960- ban az Elnöki Tanács kegyelme folytán mentesült a bün­tetés jogi következményei alól. Előbb kisiparra kért engedélyt, majd a Turistaházakat Kezelő Vállalatnál próbálkozott, ahol a lajosforrási turista­­ház vezetésével bízták meg. Lajosforráson gyorsan fellendült a forgalom. Gyakran még holtidényben is tele voltak a. szobák. Kisháziék egyre jobban megtalálták számításukat. De idővel már nem érték be a tisztes jövedelemmel, elkezdtek csalni, sikkasztani. Lajos forráson eközben látszólag minden a legnagyobb rendben ment. A magasabb rangú hivatali vendégek és nő­­ismerŐseik kedvükre fogyaszthattak a legdrágább ételekből, italokból. Amelyik pár aztán meghittebb szórakozásra vá­gyott, annak ott volt a szálló mögötti kis kőház, amelyet Kis­házi legjobb barátainak tartóit fenn. De nem mentek el éhesen a vállalati központból kijött ellenőrök sem, akik természetesen mindig mindent rendben­­levőnek találtak. Kisházi telket vásárolt Szentendrén, ahol megkezdte a régóta áhított családi ház építését. Ekkor csapott le rá, egészen váratlanul a rendőrség. Egy tanú, akitől Kisházi barátai felől érdeklődött a rendőrség, a következőket mondotta: Sokan jártak fel ide potyázni. Gyakran háromszáz forintos vacsorát is feltálaltunk a rangosabb vendégeknek. Ha valaki mégiscsak fizetni akart, azt Kisháziné finoman visszautasította: “Megkínáltam önöket” — mondta ilyen­kor. Ezzel el is volt intézve a dolog. Ronald Williams, Grótón, Conn.-ból gyerekeivel nézi a U.S. pavillonban a Holdkutató gépet, Mont­realban, az Expo 67-en. _____________________.__._L ____ _

Next

/
Thumbnails
Contents