Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-20 / 16. szám

Thursday, April 20, 1967 HI RADÓ 7 OLDAL A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM KIÁLTVÁNYA A Kereszt és Kard Mozga­lom országos konferenciát tar­tott New Jerseyben, amelyen körülbelül húszán jelentek meg az ország minden részé­ből. A konferencia megvitat­ta az Amerikai Magyar Szö­vetség philadelphiai határo­zata által kiváltott széleskö­rű kritikát és egy kiáltványt fogalmaztak meg, amely tel­jes mértékben támogatja a philadelphiai határozatot. A kiáltvány szövegét nem ad­juk le teljes egészében, mert csak olajat'önt a tűzre. Egyéb­ként a lényeget a követke­zőkben foglalhatjuk össze: 1. A Kereszt és Kard Moz­galom elitéi és veszélyesnek nyilvánít minden koexisten­­ciális kísérletet az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zött, vagyis nem helyesli Johnson elnök “hidépitési” tö­rekvését az “east—west” kö­zött. 2. Az Amerikai Magyar Szö­vetség philadelphiai határo­zatát támogatja, amely auto­matikusan kizár a szövetségi bői mindenkit, aki a jonhsoni hídépítés szellemében “bármi­lyen politikai, gazdasági, kuk turális, vagy vallási kapcsolati ban” áll a magyar rendszerrel. A kiáltvány egyik paragrafu­sa azonban viszont homlok­egyenest ellentmond az előbb idézett állásfoglalásnak. Az ellentmondó paragrafus szó­szerinti szövege itt követke­zik : “A magyarság otthoni, ön­magát nem elkötelezett érté­keivel szabad földön találkoz­hatunk, egyetemes magyar sorskérdéseket megbeszélhe­tünk, hogy ezáltal a magyar politikai emigráció elengedhe­tetlen feltételeit az otthon; magyarság sorsának javifásá­ra, tudomásukra hozzuk. 'Gon­dolunk itt elsősorban szellemi emberekre, munkásokra, tudó­sokra, Íróikra, művészekre, or­vosokra, szociológusokra, kü­lönösen az ‘abortusz-kérdés’ ismerőire, mindazokra, kiknek a magyarság pusztulása fáj, s ezt még a mai rendszerben is lehetőség szerint megvallják. • Természetes, hogy ilyen jól előkészitett tárgyaláson nem egyének, hanem csak válasz­tott szervezeti vezetők, szak­értők vehetnek részt közös el­határozás alapján.” A kiáltványt a következők írták alá: Vasvári Zoltán KKM veze­tője; vitéz Serényi István KKM. USA, Kelet kér. v.; Fa­zekas Ferenc KKM. USA, kö­zép kér. v.; I)r. Wáczek Fe­renc KKM. USA, nyugat kér. v.; Szántó János KKM főtit­kár; Andreánszky Károly Ta­nulmányi oszt. v.; Dr. Udvar­­dy Tibor, Erdélyi Biz. v.; Hor­váth Márton int. biz. tag: Dr. Kollarits Béla int. biz. tag; Bagó Gyula int. biz. tag; vi­téz Arady Vigh Mihály szer­­vezetési oszt. v.; Uray Nándor gazdasági munka csop. v.; ^ő.ntik Antal, ifjúság képvi­selője. Newyorki Krónika írja: WEBER TIBOR Mindszenty Ünnepély a Szent István templomban Weber Tibor Április 16-án, vasárnap dél­után Mindszenty József bíbo­ros, hercegprímás hetvenötö­­dik születésnapján a Szent István magyar plébánia temp­lomban ünne­pélyes isten­­tisztelet volt melyet a Most Rev. Terence J. Cooke, D.D., V.G. püspök ce­lebrált angol nyelven, a templomot teljesen betöltő newyorki amerikai­magyar és amerikai közöm ség részvételével. A mise alatt Msgr. Varga Béla pápai prelá­­tus, a Magyar Bizottság el­nöke mondott szentbeszédet. Beszédében először angol, majd magyar nyelven üdvö­zölte a Spellman bíboros kép­viseletében megjelent Cookc püspököt és megkapó szavak­kal jellemezte az önkéntes száműzetésben, hazájában élő főpap küzdelmét és klasszi­kus hazafiul szeretetét. Ma­gyarország első főpapja — mondotta Varga /Béla — a nemzet ezeréves történetében sokszor Istentől adott bátor­sággal és bölcsességgel, szá­zadokkal ezelőtt csapatok élér. hősiesen vezette nemzetét. Mindszenty századunk egyik nagyszerű történelmi alakja, aki hittel, Isten és hazasze­retettel igyekezett ellenállni minden szélsőséges irányzat­nak, mely hazáját fenyegetni látszott. .A szentmise befejezéséül Cooke püspök megható sza­vakkal szólott Mindszenty bí­boros példaadó, bátor szerepé­ről 'és küzdelméről egyháza és hazája érdekében, “ő a pél­daadó Jó Pásztor, aki a viíág-i nézeti küzdelemben történel­mi vezetőszerepet játszik” — mondotta a püspök. Az ünnepélyes szentmise az amerikai, majd a magyar him­nusz hangjaival zárult, me­lyet a közönség az énekkó­russal együtt énekelt. Mise után az Egyházközség Fehér Termében — világi szó­nokokkal és közreműködőkkel művészi emlékmüsor volt. melynek ceremónia-mestere Hankay Róbert rövid beszéd­ben ecsetelte az ünnepély cél­ját és idézett részleteket Mindszenty különböző Írásai­ból, melyek a nemzet létének és megnyilvánulásainak vona­lán ékesen bizonyították az ezidőszerint még mindig né­maságra ítélt egyházfő pél­­dátmutató életfilozófiáját és klasszikus keresztény felfogá­sát. A születésnapi ünnepség vi­lági résziének szónoka dr. Lau­­risin Lajos, a Magyar Opera­ház volt nagyrabecsült tagja, mint szónok ragadta magá­val a termet zsúfolásig meg­töltő közönséget, mely a lé­nyeget hangoztató, v; (Libáit} értékes és élvezetes emlékbe­szédet, többször percekig tar­tó tapssal szakította félbe. Lauráin — többek között •— kiemelte azt a hősiesen ön­zetlen kiállást, melyet Mind­­szenty bíboros tragikusan ne­héz időkben, mint példát mu­tatott minden honfitársának és a világnak. A megható világi ünnepsé­get a “Magyar Miatyánk” Harkányi Róbertné zongora­­kiséretes énekszáma zárt be. mely után felcsendült ott, miégegyszer a magyar Him­nusz. Mire a Mindszenty Ünnep­ség végétért, már alkonyodon az áprilisi hűvös ég York­­ville felett és néhány.száz érző és hűséges magyar távozott a szélrózsa minden irányában gondolataival és egy tiszta ér­zelmektől vezetett történelmi születésnap megható emléké­vel. (1967. április 16. éjjelén) Még kilátszanak a parkoló mérők a vízből Eau Claire, Wis.-ban. A MÁSIK KODÁLY: A VALLÁSOS EMBER (FE) — Akik ismerték, tud­ták róla, hogy hivő, vallásos ember. Abban nem kátéiké? dett, hogy állami temetést fog kapni, de ahhoz ragaszkodott, hogy a katolikus egyház szer­tartásával helyezzék örök nyu­govóra. A hivatalos temetés­ről bőségesen Írtak a lapok, közvetítette a rádió és televí­zió. Az egyházi szertartások­ról az Uj Ember katolikus he­tilap tudósítását közöljük: “Még tartott a főváros népé­nek tisztelgő elvonulása, még nem ért véget a tiszteletadás a magyar tudomány csarno­kában, amikor már gyülekez­ni kezdtek Kodály Zoltán tisz­telői a Szent István baziliká­ban, hogy részt vegyenek azon f, gyászmisén, amelyet a csa­lád kívánt ott elmondatni s nagy halott lelkiüdvéért. A hatalmas templom délután 6 óra felé már gyászoló ezrek­kel telt meg, amikor a' szen­télybe vezették Kodály Zoltán özvegyét és 1 a hozzátartozói­kat. Velük szemben Séhwart- Eggenhofeí’ Artúr esztergomi apostolic kormányzó. Szabó Iní­­ye püspök, ábrpptéy László bu­dapesti általános helytartó, Nádasi Alfonz bencés tanár foglaltak helyét. Tamóczy János plébános a papság kíséretében vonult ki Shvoz Lajos pápai trónálló, székesfehérvári püspök elé. A 89 éves főpásztor, aki a 'Szént Cecilia Egyesület elnökeként a magyar egyházi zene gond­jait is viseli, papi kísérettel vonult be, hogy elmondja a gyászmise imádságait annak a Kodály Zoltánnak üdvére, aki nemcsak a Budavári Te Deum-mal, a Missa brevis-szel, hanem a Magyar Ordinárium megzenésítésével is beírta ne­vét a magyar egyházi zene történetébe és a magyar li­turgia megformálásába. Minden ünnepélyes külső.lát­szat ellenére is megható, ben­sőséges családi gyászünnep­ség volt ez itt a Bazilika ha­talmas kupolája és pillérei alatt: szinte rejtélyes, hogyan vehettek róla ennyien tudo­mást. A kóruson a budapesti énekkarok tagjai jöttek ösz­­sze, hogy megrendüljön a mi­se keretében az ősi gregorián­­ének, amelyet a nagy zene­szerző annyira szeretett. Egy nagy család imádko­zik itt most a felemelő gyász közösségében, és énekli el a miséző püspökkel együtt a Pa­te r-nos tért, nemcsak a nagy embert, a jó magyart siratva el Kodály Zoltánban, hanem a hitéhez és egyházához hli fér­fiút, aki csendes és szilárd példaként állt előtte: a haza­fias kötelességteljesités, a hű­ség, a hitvallás pékiájaként. >*« s*j % A Farkasréti temető 'halot­tasházában Kodály kívánsága szerint a temetési szeifartás georgian-dallamaiba font zsol­tárokat és könyörgéseket énekli az egyetemi templom kórusa. — Adj neki, Uram, örök nyugodalmat . . . Imádkozunk Zoltán testvé­rünkért ! S akkor a koporsót körülál­­lők ajkáról felhangzik a Mi Atyánk . . . Amíg ajkait le nem zárta a halál, együtt mondta ezt az imát velünk, akik most tovább mondjuk he­lyette és érte, testvérünkért.! A sírnál isimét az egyházi szertartás gregorián-énekei és a temetési szertartást végző Nádasi Alfonz imája hang­zott el; “Mindenható, örök Isten, aki nagyoknak és kicsinyeknek egyaránt gondját viseled, kö­szönjük, hogy nyolcvannégy és negyed éven át gondját vi­selted itt pihenő Zoltán test­vérünknek. Az igazság állí­totta az elnyomottak oldalá­ra. Mi adott erőt mindehhez, egész életében? Mindig kevés pihenő idejének állandóan visszatérő társai felelnek er­re, legkedvesebb olvasmányai: -a Szentirás görögül és latin nyelven, Jézus élete, Krisztus követése, Szent Ágoston vallo­másai, Pázmány, Zrínyi és Rá­kóczi imádságos könyve. Minderről á világ semmit sem tudott. De hála legyen az Ur­nák, hogy mint ni XÍ egyszerű szolgája, tanúként most mind­ezt ■ elmondhatom, imádság formájában.” . . . * íjs * A Szondy utcai Szent Csa­lád templom, ahová Kodály Zoltán egyházközségileg tar­tozott, ünnepélyes rékviem­­mel emlékezett meg nagynevű egyházközségi tagjáról ás jó­tevőjéről. Kodály nagy jótevője volt egy h ázközs égének, f élt ii nés nélkül, komoly összeggel já­rult hozzá a Szent Család, templom újjáépítéséhez. Más­felé is ugyanigy adakozott. Patriarkális vallásossággá’ jellemezte, hogy első felesége halálának évfordulóján min­den esztendőben rekviemet mondatott az elhunytért. Va­sárnapi misehallgatási kötele­zettségének mindig eleget tett, nemcsak itthon, hanem utazásai közben is. Gregorián­­énekeskönyvét külföldre is magával hordta, s ha valahol valami uj dallamváltozatot hallott, feljegyezte benne. A kegyelmi élet eszközeivel rendszeresen élt. Megvolt a maga gyóntat ója, aki egyút­tal kiszolgálta lelki olvasmá­nyaiban is. Kodály a Szent­­irásból különösen szerette Szent Pál leveleit. A biblia magyar fordítását mindkét változatban rendszeresen for­gatta: a katolikust és a pro­testánst egyaránt. Jézus éle­tével sokat foglalkozott. Gyak­ran visszatért Kempis Tamás könyvéhez, Krisztus követésé­hez is. A halál nem jelentette szá­mára a mindent megsemmi­sítő véget, hanem átlépést egy másik létszférába, melyre ké­szülni kell. Harminc eszten­dőn át készült rá úgyis, mint magas rendű szellem, úgyis, mint egy Öreg magyar pa­raszt. A koporsóját maga vá­sárolta meg. Megnézte, meg­tapogatta, kifizette és félre­tétette a vállalattal. Első fele­sége sírjához rendszeresen ki­járt imádkozni. A legutolsó rekviemen, amelyet az egyete­mi templomban mondatott el­hunyt feleségéért, a maga csendes szavával így köszönte meg a templom gregorián-kó­rusának énekét: “A következő rekviemet már odaátról hallgatom.” A Farkas Imre jubileum felemelő magyar ünnepély volt Meghalt a rabló — szabad a nem-rabló MOUNT CLEMENTS, Mich. — Lewis Nasiro'f Warrent több mint egy évvel ezelőtt 7—20 évi börtönre Ítélték fegyveres holdup rablótáma­dás miatt. Most kiengedtél’, i a börtönből, mert kiderült hogy azt a rablást más követ­te el, másvalaki, akit már nem lehet az ártatlan ember he­­helyébe zárni a börtönbe, mert időközben meghalt. .NEW YORK. — A Farkas Imre 70 éves írói jubileum: délután olyan nívós volt, hogj akkor is és azóta is sokan a. előadáis megismétlését kérték Merész kísérlet volt Berencs' Nyári Viola részéről egy Far­kas Imre irodalmi bemutatói rendezni, de a siker őt igazol­ta. Scfc akadállyal kellett meg­küzdenie ennek a tehetséges, magyarságát, magyar nyel­vét, a művészeteket fanati­kus rajongással szerető mű­vészieteknek. Az előadás nívójának, sike­rének jelentős része köszön­hető a szereplő illusztris mű­vészeknek. Carelli Gábor, i newyorki Metropolitan Opera tagjának tisztaesemgésü hang­ja betöltötte a termet. Köz­vetlensége meleg kapcsolatot teremtett, mikor mondta; “Hogyha Pestre megyek, fel fogom keresni Mókáéit, akit nagyon szeretek, el fogom mondani neki jubileumi dél­utánjának sikerét.” Tapsor­kán kísérte Carelli énekét. — Rácz Vali, aki mindig tanú­­jelét adja kulturált ehanson­­énekmüvészetének, most is el­ragadó volt, a közönség léleg­zetvisszafojtva hallgatta a még amerikai magyar Színpa­don soha nem hallott Farkas Imre—Szép Ernő Hinta című kompozícióját. S az Espresso, ahova Farxas Imre-Mókuci el­képzelt személyével tért volna be, a közönséget annyira ma­gával ragadta, hogy olyan me­leg kapcsolat keletkezett mű­vész és közönség között, amit csak Rácz Vali tüneményes művészete tud előidézni. E meleg hangulatban “hölgyvá-Beszélgetés Dr. Káldy Zoltán magyar evangélikus püspökkel CLEVELAND, O. — Vasár­nap délelőtt az Istentisztele­ten Dr. Káldy Zoltán, á ma­gyarországi déli kerület evan­gélikus püspöke, budapesti székellyel, beszélt Cleveland­­ban, az Első Magyar Evangé­likus Egyház, Nt. Brachna Gá­bor templomában. Amikor belépünk a rendkí­vül rokonszenves külsejű, lágyhangu, de nyomatékosan prédikáló püspök, már tiul volt a bevezető szavakon. De az ember nyomban bekapcso­­lódbatik beszéde értelmébe, Szent Péter keresztyén egy­házának lényegébe. — A keresztény egyház, le­gyen az bármilyen vallásu. azon a fundamentumon- alap­szik, hogy Isten szivéből épi­­tetto. Valahol, láthatatlanul a templomok falának külső rétege mögött ott feküsznek szépen, rendben egymáson a szivek, melyekből Isten az egyházat a templomokat épí­tette. Ez tartja össze a hívő­ket bárhol legyenek is, s a nagy távolság, a nagy óceán nem akadály — mondotta Káldy püspök. Megemlékezett Nt. Brach­na Gábor édesanyjáról, akit Szarvason látogatott meg, s aki utolsó ölelését küldte fiá­nak Nt. Brachna Gábornak, mert már akkor igen beteg volt és ezelőtt 3 héttel örök álomra hunyta be szemét. Az Istentisztelet után a pa­­róchia irodájában beszélge­tünk Dr. Káldy Zoltánal. A magyar püspök tagja az Evan­­gé fcktus Világszövetség “Sá­fársági Bizottságának” mely­nek az egész világból csak 10 tagja van s mely Springfield, O.-ban tartotta ezévi konfe­renciáját április 9-től április 15-ig, a Wittemberg Univer­­sityn. Ez a “Sáfársági Bizott­ság” foglalkozik az evangé­likus világ-egyház keretében a keresztény ember szolgálati helyével, a modern világban. Dr. Káldy Zoltán püspököt 1963;ban választották a Bizott­ság tagjává, a finnországi Helsinkiben tartott konfe­rencián. A Bizottság 196'5ben Budapesten ülésezett s ez al­kalommal résztvett rajta a Bizottság két amerikai tagja, Frederick Matson, Milwau­kee etvangélikus püspöke és Olson, California püspöke. A bizottságnak még dán, nyu­gatnémet és indiai tagjai van­nak, amely tény Káldy püspö­köt a zelmult évben az in­diai New Delhibe és Nigériá­ba vitte. Még mielőtt terveiről ér­deklődünk, Dr. Káldy püspök elmondja,; hogy 1965ben a budapesti konferencián igen össze'barátkoztafc a madisoni evangélikus lelkésszel, aki ugyancsak tagja a bizottság­nak s most meghívására egy hetet töltöttek nála feleségé­vel, Madisonban. Itt több is­tentiszteleten beszélt Káldv püspkk, angolul is. Tisztele­tére Schumacher madisoni lelkész különböző felekezetek lelkészeit ekomenlkus talál­kozásra hívta össze, melyen élénk eszmecserét folytattak. Dr. Káldy Zoltán április 21-ig marad az Egyesült Álla­mokban. Április 20-án fogad­ja New Yorkban a Lutheran Church in America elnöke, Dr. Franklin Frey, alki egy­ben az Egyházak Világtaná­csa végrehajtó bizottságának is elnöke, {World Council of Churches) New Yorkban. Itt több lelkésszel fog találkozni. Dr. Káldy püspök az Egye­sült Államokból a svájci Genf-be utazik feleségével, ahol a Lutheránus Világszö­vetség vezetőségével folytat eszmecserét. Clevelandi tart ózkodása alatt Káldy püspök feleségé­vel Nt. Bernhardt Béla ven­dége volt házában laktak is. Nt. Bernhardt Béla nemrégen érkezett Ausztráliából és az Első Magyar Evangélikus Egyházban Nt. Brachna Gá­bor helyettese. Hunt Bála ’asz” címen felkérte Farka"* Imre helyett dr. Medriczky Andort, tangót táncoltak, a zönség szűnni nem akaró tap­sa kísérte a táncukat. Ugyan­ilyen lelkesedés kisérte Apa? tini Gyula énekét. Apatini hangja meleg, színes, előadása élettel telt. Zorándy Zoltán zongora 'kí­sérete a tőle megszokott vir­tuozitással egészítette ki a müsorszámok teljes művészi előadását. A képfelvételeket Hajagos Imre (Photo Studio Eaton’s Neck) készítette. Valii Ferenc, a közelmúlt nagy sikereinek babérjain pi­henve, pár percre újra meg­csillogtatta nagy művészi te­hetségét pár perces előadásá­ban. Tóth Ottó színészt és gitár­művészt uj oldaláról ismertük meg a konferanszié szerepé­ben. Dalaival, saját gitárkisé­­retével óriási sikert aratott: Dávid Györgyi a zongora­­művészet nagy ígérete, fiata­lon máris művészetének iga­zi tehetségét csillogtatta meg: Ugyanigy Dávid Ottó, az if­júsági Beatle-band előadásá­ban is. Nagyszerűek voltak Teely Előd és Robert Wilcox, akik Farkas Imre verset mia­gyar és angol nyelven szaval­tak. Teely Előd harmadgené­­rációs magyar, aki a párizsi Sorbonne-on is büszkén vallot­ta magát magyarnak. A Farkas Imre jubileumi előadás koronájaként említem meg Berencsi Nyári Editet, a Farkas Imre nóták 'és mű­­dalok — Farkas Imre tanít­vány — előadóját, aki csak ilyen szerény keretek között valósíthatta meg a 89 éves, rajongva szeretett Farkas Im­re “Mófcuci” tiszteletére a 70 éves jubileumi előadást, hogy Mófcuci szivében boldog öfőr met ébreszthessen a tengeren­túli magyar barátaival egye­temben. Berencsi Nyári Edi kultu­rált, kellemes hangú előadá­sával bebizonyította, hogy az akadémia énekszakát kitűnő eredménnyel végezte, s bogy valóságosan hivatott előadója a magyar daloknak. A közön­ség köréből ott helyben is és azóta is telefonhívásokon, át többszöri szereplését kérik. Újra hallani kívánják, mint a magyar dalok leghűségesebb előadóját. Dr. Medriczky, aki Farkas Imrét helyettesítette, olyan jól töltötte be szerepét, hogy a közönség és előadó között megszűntek a válaszfalak, s mint egy ember állt mellette mindenki, amikor kihirdette, hogy most van alkalom meg­alakítani a Farkas Imre Iro­dalmi Kört. Hogy átfogó, az egész magyar irodalomra ki­terjedő legyen a Kör működé­sé, Apatini Gyulával egyetem­ben ezen a néven alakitunk egy társaságot: “Magyar ze­ne- és irodalombarátok köre”, mely a jövőben hivatott lesz a magyar zene és irodalom gyöngyszemei propagálásával, magyar és angol nyelven való előadásával mindenkor a leg­­jobbaikból a legjobb művészek­kel, a legizM'sesebb kivitelben programokat adni a magyar zene- és irodalombarátokat kedvelő közönségnek. Ilyen telkes, emelkedett han­gulatban játszódott le a Far­kas Imre 70 éves jubileumi előadás New Yorkban, 1967. április 9-én. Riporter JAPÁNOK BANKBETÉTJE WASHINGTON — A US Legfelsőbb Bíróság határoza­ta: azok a japán-amerikaiak, akiktől Pearl Harbor után el­kobozták takarékbetétjüket, visszakaphatják azt az ame­rikai kormánytól. Az elkob­zott takarékbetétek összege körülbelül 10 millió dollár.

Next

/
Thumbnails
Contents