Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-18 / 33. szám

4-ik oldal kisadó Thursday, Aug. 18., 1966 Magyar évfordulók augusztusban Augusztus 1.: 100 éve in- művész, a Magyar Népköztár -Entered as second class mail matter on July 7, 1922, at the Post Offict of Pp^+h Amboy, New Jersey, under the Act of March 3, 1879 Second das» postage paid at Perth Amboy, N. J. and at other offices A KIRÁLYI EMIGRÁNS RÖVID IDŐRE AUSZTRIÁBA MEGY BÉCS, Ausztria. — Negy­venhét évig várt Ausztria leg prominens efo'b ‘1 memeküItj e”, hegy megkapja a beutazási engedélyt abba az országba, ahol elődei 700 éven keresztül uralkodtak s amelyben ő ma­ga 1600-szoros ^díszpolgár. És most mikor megkapta, egy­előre nem használja. Szeptember közepén fog hazája földjére lépni Dr Habsburg Ottó, Ausztria utol­só császárának I. Károlyinak, egyben Magyarország utolsó királyának IV. Károlynalk a - fia, 53 éves korában. Ez egv szigorúan titokban tartott terv szerint fog végbemenni s akkor is csak néhány órára. Poking, Bajorországban le­vő házából, a “Villa Auszitriá­­bői” a Starnbergi tó mellől fog átmenni a nem távoleső Innsbruckéba, hogy nagy­bátyjának, Eugen királyi her­cegnek sírját meglátogassa. Ez a nagybácsi a császárvadá­szok és a bécsi Deutschmeis­ter ezred parancsnoka volt, a Habsburg Ház szeniorja és 1954-ben balt meg. Az osztrák szocialisták út­ját állták eddig a Habsburgok visszatérésének, azután iS) hogy a megszálló hatalmak kivonultak Ausztriáiból. Habs burg Ottó egy nyilatkozatát 1961-ben, mely szerint műi­den uralkodási jogáról és szándékáról lemond, elvetet­tek. A császári és királyi emi­gráns volt az egyedüli oszt­rák, akinek osztrák útlevelé­ben az állt: — Érvénytelen Ausztriára. A Habsburgok hazatérésé­nek lehetősége csak azután nyílt meg, hogy ezen év már­ciuséiban Ausztria úgy neve­idet t fékét©vörös] koc^iiciój a megbukott. Az uralomra ju­tott konzervatív Osztrák Nép­párt, kormányának beiktatása után hat héttel elintézte azt, amiért Otto éveken keresztül pereskedett, hogy ugyanis osztrák útlevelet kapjon, mely Ausztriába is érvényes. Szepterberi utazására Habs burg Otto egyedül megy, fe-. lesége Regina von Sachsen- Meiningen és hét gyerekük, egyelőre Pökingben marad. dúlt meg Pesten az első ló­­vasut a Széna tér (Kálvin tér) — Ország ut (Váci ut) — Új­pest vonalon. Augusztus 3.: 100 esztende­je halt meg Klauzál Gábor (1804—1866), a reformkor­­szak politikusa. Augusztus 4.: 25 éve halt meg Babits Mihály (1883— 1941) költő. Augusztus 5.: 400 esztende­je indította meg az ostromot II. Szolimáin .Szigetvár ellen, amelyet Zrínyi Miklós védett. Augusztus 7.: 45 éve halt meg Riedl Frigyes (1956— 1921) irodalomtörténész. Augusztus 9.: 100 éve nyi­tották meg a .Pesti állatkertet. Auyusztus 11.: 95 éve szü­letett H e kai Jenő (1871— 1957) iró. Augusztus 23.: 135 éve halt meg Kazinczy Ferenc (1750— 1831) iró, nyelvújító. Augusztus 27.: 120 éve kez­dődött meg a Dob-szederkényi átvágással a Tisza szabályo­zása. 60 esztendeje halt meg Thury Zoltán (1870—1906) iró, uj sági ró, a századvég egyik legjelesebb novellistája. 5 éve balt meg Rózsahegyi Kálmán (1873—1961) szín-AKII CSALÁDTAGOT TART EL JÖVEDELMÉBŐL BOMBAY, India. — Neve: A.siaif Djsí iMusaffárul-Múlik Vial-Mumilak Nizamul, Múlik Vizám ul Daula Navab Mir ür Osman Ali Han Bahadur vezérőrnagy, Hyderabad és Berarar nizám ja. Asszonyainak, gyermekei­nek, unokáinak és más közeli eltartottjainak száma; 1800. Vagyona: legalább 100—200 millió angol főnt sterling, de ő som tudja pontosán. Csupán egyik drágakő-gyüjteményé­­nek értéke meghaladja a 40 millió fontot., Vagyonát évti­zedeken át házában rejteget­­e, s tanácsosainak csak az­után sikerült rávennie őt, hogy értékpapírjait bankban helyezze el, amikor rájöttek, hogy papirpénzeinek egy ré­szét összevágták a patkányok. Osman Ali lehajol ... Hyderabad nizámja, Osman Ali, aki egyébként egyben In dia utolsó nizámja, egy ko­pott külsejű palotában él. Az indiai “Blitz” cőmü lap ripor­tere szerint area sovány, fá­radt. Az ember azt hinné róla, hogy már teljesen tehetetlen. A 43 éves James O. Thompson (bal) elmondja Fort Worth repülő­terén, hogyan hozta le épségben 38 utasát az erősen sérült Braniff International Electra-n. (lenn). de a látszat csal. Az öreg ép­pen pénzét számlálta, s keze meg-megremegett, amikor az újságíró felkereste őt. Egy vaspiénz a földre hullt, a nizám lehajolt érte. Annak számára, aki ismeri az ottani háziren­det, ez a látvány szimbólikus­­nak tűnhet. Az öreg hajlon­­gásában nbeigtört egy szent hagyományt, amely már több mint másfél évszázada áll fenn. Osman Ali, a brit kormány egykori hű vazallusa, már 1950 óta nem rendelkezik Hy­derabad régi uralkodóinak — nizáimjainaik — hatalmával. Csokliszok Honnan származik ez a mér­hetetlen gazdagság? A nizám három fő jövedelemforrása India legnagyobb aranybányá­ja, amelynek egykori tulajdo­nosa volt, a parasztokra ki­vetett adó, és az állami nyug­díj. A nizámok ezenkívül éven­te háromszor pénzt fogadtak el Hyderabad lakóitól. Egyszer eigy amerikai nő megkérdezte a nizám1 tói, hogy hány gyermeke van ? A nizám a következőket válaszolta: “Asszonyom, a legutóbbi ösz­­szeirás adatait még nem kap­tam kézhez. Elégedjen meg azzal, ha a múlt heti ered­ményt közlöm.” Valóságban a nizám által eltartott 1800 em­ber között nemcsak feleségei, hanem szolgái is szerepelnek és hivatalosan csak 16 fia és 17 lánya van. Asszonyai közül a legfontosabb szerepet a ni­zám három felesége tölti be, s a ranglétrán utánuk követ­keznek a begumáik, azok az asszonyok, akik a ndzámnak gyermekeit szültek. Utánuk a gyermektelen begumák követ­keznek, az utolsó helyen szere­pelnek az úgynevezett csokli­szok, azok a fiatal lányok, akiknek feladat^,; a nizám fiainaik és unokáinak életét kellemesebbé tenni. Egy beguma ülősztrájkja Nem mondható, hogy Os­man Ali mindem rokona elé­gedett sorsával. Egyszer az egyik beguma ülősztrájkot rendezett a nizám palotája előtt, a nizám többi felesége pedig írásban kérte az indiai kormánytól, hogy több zseb­pénzt folyósitsanak számok­ra. Hyderabad nizámja szigorú katonai fegyelmet tart palotá­jában, s megbünteti azokat, akik megkísérlik fellebbenteni a fátylat a Kínig Kothi palotá­saság kiváló művésze. Augusztus 29.: 425 éve ke­rült Buda török kézre és az ország három részre szakadt. 440 éve zajlott le a Mohá­csi csata — a törökkel vívott háborúnak egyik legnagyobb jelentőségű csatája, amely a magyar seregek súlyos vere­ségével ért véget. 440 éve halt meg Szálkái László humanista főpap, re­neszánsz államférfi. If A M MENTIT Q kávé, kakaó, tea, szövet, vászon VHIfllVltlI I L.Ö GYAPJUFONAL, CIPŐ, AUTOMOBIL, KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató 245 East 80lh Sí. NEW YORK, N.Y. 10021 Bejárat a 2nd Ave.-ről A HATÁR KÉT OLDALÁN Irta: ILLYÉS GYULA A rejtelmes vonal, amelyen túl egy más nép, más esz­mény és más észjárás kezdő­dik, az országhatárok vonala azokat izgatja, akik ritkán ha­ladnak át rajtuk. A valóság egyszerű. A nagy rejtelmet nem harsonaszó jelzi, hanem egy másfoimáju sipka a kala­uz fején. A határokon nem a nmerekéit őrző angyalok, sa­sok, medvék állnak, nem azok a fáklyát vagy sarlót tartó telt idomú nők egy ingben és me­zítláb, akiket a népek jelképül választották még a totemek boldog korában. Pénzügyőrök állnak ott és tanult mozdulat­tal az érkező csomagjába nyúl­nak. Az igazi határ, a népeké, rejtve marad. Eléggé megszoktam a póz­nákat a határokon; tudom, ott az elválasztó vonalon miég vaj­mi kevés változás látható s most mégis meglepődöm. A ársas gépkocsi Géniből Fran­­iaorszóg felé szalad, a tavat már elhagytuk, rögtön a ha­táron leszünk. Már ott is va­gyunk. A jármüvek megtor­lódnak, a gépkocsivezető ciga­rettára gyújt, kihajol az ajtón ás szaporáikat tülköl. Kihajo­lok én is. Tiz méternyire és egy percnyire más nemzet kezdődik. üfi’j Ez itt, ebben á külvárosban szemmel látható. A kép, mint a valóság minden példázata, kísérteties. -melyekben, már megtanultam, kivétel nélkül mindenütt in­gyenes a szabadon kezelhető felvonó; amelyekben a lépcső­ket naponta tán négyszer is lemossák és a kaput sosem zárják be kulccsal. Ez a tisz­taság és önkéntelen rend vé­gül annyit foglalkoztatott, hogy nem egyszer már nyug­talanul fürkésztem szét: lá­tok-e valahol csak egy papír­hulladékot. Itt sem látok. A gépkocsi megindul, átzökke­nünk a határon és a szokásos bizalmaskodó kérdéseken. Itt ráadásul a határ mind­­kiét oldalán métg a nép is ugyanaz. Úgy értve, hogy ugyanazt az anyanyelvet be­széli. Mi teremtette meg még­is ezt a titokzatos elválasz.tó­­diást? Mintha ollóval vágták volna, A zökkenés után egy­szeriben megszűnnek a felvo­nós, tükrös, szőnyeges házak. A levertvakolatu kapukból ré­szeg fa-lépcső tántorog az eme­letre, akár Marseille kikötő­­negyedében ; az ablakiban a trikolor mellett alsónemü le­beg; a vályukeskienységü ut­cában mindenütt a tárgyak leghamisitatlanabb latin fesz­telensége ; a gépkocsivezető, aki eddig presbiteri méltóság­gal tartotta a kormánykere­­ket, most az ablakon át széles Ívben kiköpi a cigarettacsut­kát, s ettől fogva minden falu bisztrójába bemegy egy pohái szeszre. FORRÓ VONAL HELYETT FEHÉR VONAL Ragyogó tisztaságú utcákon jöttünk, azok között a jelleg­zetes svájci bérháziaik között, PÁRIS. — De Gaulle fran­cia elnök legutóbbi moszkvai utján megállapodást létesített az oroszokkal, hogy közvetlen telefonvonalat állítanak fe! Páris és Moszkva között. Ez már a második ilyen össze­köttetés lesZi, mert Washing­tont is közvetlenül köti össze Moszkvával egy telefon vonal. A mienket “hot line”-nék, for­ró vonalnak nevezték el, mert Ekkoriban a hidegháború olyan forróvá vált, hogy ezt a gyors, telefonösszeköttetést szánták a háború esetleges hirtelen ki­törésének megakadályozására. De Gaulle, természetesen, nem akarta ugyanezt az elne­vezést használni, igaz, hogy erre már nincs is szükség. így “fehér vonalnak” nevezte el az uj vonalat. Nagyon érdekes, hogy mind két vonal vezetésének ugyan­azon akadállyal voltak. Ame­rika és Franciaország is ki akarta kerülni Kelet-Nemet országot, igy a legrövidebb összeköttetés helyett mindket­ten a Skandinávián keresztül való utat választották. (***) DOMINICAN MERÉNYLET? SANTO DOMINGO, Domi­nican Köztársaság — Egyre erősebben tartja magát a hir, hogy egy szélsőséges csoport meg akarja gyilkolni Bala­­guer elnököt. Az elnök sze­rint a hír minden alapot nél­külöz. AZ ÉLVEZET KULCSA Emlékszik arra a napra, amikor valamilyen jó frissít tőt keresett, de semmi sem volt kielégítő? Forró, párás nap volt és bármit kóstolt meg, minden oly édes volt, ami csak fo­kozta szomjúságát. De aztán megkóstolt egy je­­gecesedett-ü vég RHEIN GOLD extra “száraz” sört. A legelső izlelés után miár ;udta, hogy megtalálta végre az igazit. És le végig jó hű­vös sör volt az! Ezzel az érzés­sel örökre lehet élni! Igen, végre megtalálta az élvezet kulcsát! Csuda-e hát, hogy a Rhein­­goid sörfőzde valamit egészen biztosan jól csinál? DIAL AGENCY Real Estate Sc Insurance 466 New Brunswick Ave. FORDS, N. J. Tel. HI 2-7890 Házak, telkek vétele és: el­adása. Általános biztosítás a mi specialitásunk SZILLER KÁROLY a cég magyar embere készség­gel áll az önök szolgálatára. EGY BORBÉLY ÖT FELESEGE SAN FRANCISCO. — Ro­bert Schwartz 36 éves oak­­landi borbély, a megyei fog­házban bigámia miatt, arra a kérdésre, hogy miért kellett neki — 17 éves kora óta — öt feleség, ezt felelte: “Mindig arra vágytam, hogy valaki szeressen.” Schwartz ötször fogadott holtomiglant s csak egyik fe­leségétől vált el. Miért hagy­ta el, például Maria Rami­rez 45 éves asszonyt? “Egy­szer, mikor elmentem hazul­ról, utánam kiáltott, hogy ne jöjjek vissza. Nem is jöttem vissza.” És Amadét miért hagyta el? Azért, mert Ama­­da teherbe esett, elment a szü­lei házába. És mert Maria el ment, ő uj feleséget vett ma­gához, Mary Sosot, Renóban. De aztán, egy hónap után, viszament Amandához. PAKISTANI VÁD KARACHI, Pakistan — In­dia terjeszkedni akar és ez­ért Pakistan-nak meg kell tennie a -kellő óvintézkedése­ket, saját védelme érdekében — mondotta Syed Sbarifud­­din Pirzada, pakistani kül­ügyminiszter. ban uralkodó feudális állapo­tokról. Egyes ihirek szerint a palotában körülbelül 300 férfi sok gyerek és kisleány rab­­életet él. De a nizám befolyá­sa és régi nimbusza már a múlté. Amikor a Blitz ripor­tere az utcán megkérdezett eigy gyermeket, hogyan lehet eljutni a nizám palotájába, cá-gr ameredt szemekkel kér­dezte; “Mi.az a nizám?”

Next

/
Thumbnails
Contents