Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-04 / 31. szám

Thursday, August 4, 1966. ÖIRADÓ 7. OLDAL Gyászmise a megölt ápolónők, a 22 éves Valentina Pasion és a 23 éves Merlita Gargullo lelki üdvéért Chicagóban. Kik voltak Amerika első felfedezői? Japánok, eszkimók, etruszkok vagy vikingek? MANCHESTER, Anglia. — Scarborough kikötőjéből kifu­tott a tizenhárom méter hosz­­szuságu, vas szög nélkül ösz­­szeáesolt, belső oldalán bőr­rel bevont, egyvitorlás viking hajó hogy végighaladjon azon a tengeri utón, amelyen a skandináv sagák hősei: Vörös Erik, Bjárni Herjulfsson, Leif Ericsson és a többiek a 10-ik században elérték az amerikai partokat. Az ezeréves elődhöz hason­lóan ezt a most elkészített vi­king vizijármüvet is a szelek­re és a tengeráramlatokra bizzák; a grönlandi partokig az Atlanti-áramlat, onnan pe­dig a Labrador-áramlat sodor­ja az utazás végcélja, a vikin­gek által Vinlandnák nevezett amerikai parti részek felé. Az expedíció vezetője John Anderson, az utazás megszer­vezését és költségeit vállaló “The Guardian” cimü man­chesteri angol lap jaohtsport­­rovatának szerkesztője. Mű­szerek rögzítik a hajósok fizi­kai tevékenységének minden részletét és a lelki élménye­ket is: a Brit Orvosi Kutató Tanács számára a hajó min­den utasa pontosan leírja az álmait is. * * * Az indulás előtti sajtóérte­kezleten John Anderson el­mondotta, hogy utazásuknak nincs meghatározott tudomá­nyos célja, nem szándékoznak felkutatni a még napvilágra nem került hajdani viking-te­lepüléseket; azt akarják csu­pán iga^plni, hogy a vikingek a tengeráramlatok hullámain elérhették az amerikai parto­kat. John Anderson úgy véli, hogy julius végén, esetleg au­gusztus elején kiköthetnek a vikingek által elért északame­rikai partokon, New England­­nak azon a részén, amelyet ma Martha’s Vinelandnak — Martha szőlőjének — nevez­nek. Ez az egykori viking Vin­­land látható a Yale egyetem által nyilvánosságra hozott és nagy vihart kavart, híres Ya­­le-mappán is, mely egy 1440- ben, Svájcban készült könyv­nek a tartozéka volt. — A magam részéről — mondja John Anderson — ren­díthetetlenül hiszek a Yale­­térkép megbízhatóságában. * H« Ezt a megbízhatóságot azon­ban az újabban napvilágra ke­rült tudományos adatok ala­posan kikezdték. Leonard Kir­schen, az Associated Press tu­dósítója Londonból jelentet­te, hogy az angol fővárosban megjelenő Soviet Weekly ci­mü lapban Vlagyimir Nevsz­­kij szovjet tudós, a leningrá­­di egyetem földrajzi előadója, hosszabb cikkben fejtette ki azt az álláspontját, hogy a Yale egyetem hires térképe rendkívül ügyes hamisítás. Nem hamisítvány; a két szó között nagy a különbség. A hamisítás századokkal ezelőtt készült, minden adat azt iga­zolja, hogy valóban a 15-i'k század közepetáján, amikor a királyi udvarok, kereskedelmi társaságok, egyházi szerveze­tek és egymással versengő is­kolák tudatosan meghamisí­tották a birtokukba került adatokat, a lerajzolt térképe­ken, hogy így félrevezessék az “aranyföldeket” áhítozó uralkodókat és kalandor ha­jósokat, ha ezek történetesen az ellentábor hívei voltak. A Yale-mappa — írja Nevszkij — Grönlandot szigetként tün­teti fel, pedig még a későbbi, 17—18-ik századbeli térképek is az amerikai kontinens ré­szeként ábrázolják. Hatalmas Szigetként jelenik meg a tér­képen Amerika is. mely a Vin­ton d nevet viseli. Melyik részen kell tehát ke­resni a “Szőlőföldet?” — Er­re vonatkozóan nem ad tám­pontot a Yale-téikép. A Szőlőföld nem is szőlő­föld, tehát nem is ott fek­szik, amit ma Martha Szőlőjé­nek neveznek — mondja Hel-PEKING. — A Guangming Ribao cimü lapban, mely a ki­­nai kommunista kulturális kö­rök sajtóorgánuma, a követ­kező cikket irta “Beszéljünk a. nagyvárosi dinnyeárusitás filozófiai kérdésiéiről” címmel Csu Szin-li, a sangháji gyü­mölcs és zöldségkereskedelmi vállalat csapéji részlegének vezetője. Komoly, tanulságos cikk ez, komolyan kell végig­olvasni s csak olvasás után szabad nevetni. * * * A sangháji városi gyümölcs­ás zöldsiégkeresikedielmi válla­lat csapeji részlege 1933-ban dmyeárusitási ügyekkel fog­lalkozott. Bár a kiszolgálás minősége az előző évekhez ké­pest javult, és a selejt aránya csökkent, még mindig elma­radtunk más vállalatok mö­gött. Továbbra is megtörtént, hogy sóik dinnye, mely a mi kezünkön ment keresztül, megromlott, a költségek pe­dig magasak voltak. A párt helyes politikájának eredményeként 1964-ben je­lentősen fokozódott paraszt testvéreink termelési erőfeszí­tése, úgyhogy gazdag dinnye­­termést sikerült betakarita­­nunk. Felmerült vállalatunk előtt a nagy kérdés: sikerül-e a nagyarányú dinnyefelhoza­tal mellett jelentősen csökken­­tenünk a veszteséget és a költ­ge Ingstad norvég régészpro­fesszor. Vinland nem szőlőföl­det jelent: a “vin” szó az ősi északi nyelvben füvet, lege­lőt, jelöl. A Vinland tehát a Füvek Földje, a Legelők Föld­je. * * * Az uj adatok szerint John Anderson hajójának Mew­­íouindlandban kell kikötnie, ha a szelek szárnyán, s a tenger­áramlatok hátán valóiban Vin­­landra akar megérkezni, ahol ötszáz évvel ezelőtt Columbus előtt a vikingek kikötöttek. Az utazásuk körüli vita — amely a múlt év őszén, mint emlékezetes, rendkívüli mó­don felkavarta az olaszok és a spanyolok Columbus iránt táp­lált nemzeti büszkeségét — nem ült még el. A tudomá­nyos világ régen elfogadta már, hogy az északi hősi éne­kek valóban lezajlott tengeri utakat öltöztetnek legendás formákba; ha tehát a vikin­gek felfedező útja letagadha­tatlan, akkor más irányban kell megkezdeni a kutatást. Az uj téma: kik jártak a vi­kingek előtt Amerikában? íjí Hí H* Dr. Mario Gattoni Celli olasz nyelvész, egyetemi ta­ségefcet ? * * * Korábban is tanulmányoz­tam ugyan Mao elnök “Az el­lentmondásról” cimü munká­ját, de ez a tanulmányozás igen felületes volt. Most újra áttanulmányoztam azzal a cél­lal, hogy megoldjuk a dinnye­árusitás kérdését. Felismer­tem, hogy ha jól akarjuk in­tézni a dinnyeárusitást, meg kell ismernünk a munka el­lentmondásait, fel kell tár­nunk és, meg kell oldanunk ezeket az el len t mondások at. Mivel szembekerültem a diny­­nye romlandóságának problé­májával és a feladat komoly­ságával, elmentem a tömegek közé, hogy kiderítsem: milyen ellentmondások rejlenek a d innyekereskedelembein. A dolgok vizsgálata és ta­nulmányozása után erre a kö­vetkeztetésre jutottam: a dinnyeárusitásban a fő ellent­mondás abban rejlik, hogy a szezon elején nagyon sok a dinnye és kevés az árusítással foglalkozó munkaerő, vagyis a kínálat és kereslet közötti ellentmondás. De az ellentmondások kide­rítése távolról sem jelenti azok megoldását. Ha meg akarjuk oldani az ellentmondást, ami abban rejlik, hogy meg kell akadályozni a dinnye romlá­sát, — ehhez mindenekelőtt nár szerint Amerikát az et­ruszkok fedezték fel- A dél­amerikai Guayana mintegy 3 ezer éves Akawayo kultúrája, az írásjelek és a rituális szo­kások vonalán rendkívül nagy hasonlatosságot mutat az ős­­krétai és az etruszk kultúrá­val — írja Celli professzor. Az etruszkok az időszámitá­­sunk előtti század táján át­hajóztak Amerikába. Tenger­járó vitorláshajóik semmivel sem voltak rosszabbak, mint Columbus hajói. Az olasz sajtó örömmel ál­lapította meg; ha a teória igaznak bizonyul, akkor kide­rül, hogy a földközi-tengeri etruszk nép már 20 évszázad­dal a vikingek előtt felfedez­te Amerikát. Az etruszkok pe­dig Itália lakói voltak... * * * Ekkor Ottawából dr. Wil­liam Taylor régész, a kana­dai nemzeti muzeum főarche­ológusa jelentkezett. A múlt nyáron folytatott kutatásának eredményeit most dolgozta fel s közzétette a kanadai nemze­ti muzeum archeológiái érte­sítőjében. Megállapítja, hogy a Vic­­toria-sziget ősidőkben lesüly­­lyedt parti részén, a viz alatt, vastagon lerakódott réteggel fedetten, négyezer éves eszki­mó szerszámokat talált. Az eszkimók észak-Ázsiából ér­keztek Alaskába s első hullá­muk Kr. e. 3000 körül indult dél felé s mintegy ezer év­ßlNGAPCflE. - Egy uj tömegsír felfedezése Singa­pore közelében, a második vi­lágháborús tömegmiészárlás idejéből, ismét felújította Singapore követelésiét Japán ellenében, 17 millió dolláros “vérdijért”. Az összeg Japán által való kifizetését leginkább a Singa­pore! Kínai Kereskedelmi Ka­mara követeli, amely meg­szervezte a polgári háborús ál­dozatok tetemeinek, vagy azok m a ra dván y a inak k iásását. A Kereskedelmi Kamara vezetői azt állítják, hogy a 17 millió dolláros összeg ponto­az szükséges, hogy a vállalat valamennyi dolgozóját eltölt­­se az ellentmondás megoldásá­ba vetett bizonyosság. Az elv­társak többségében élt ez a meggyőződés, ám egyes elvtár­saik féltek a nehézségektől. * * * Nóhányan azt mondták: “Nem lenne jobb, ha kevesebb dinnyét hoznának fel?” mások pedig ezt állították: “A diny­­nye gyorsan romlik, nem lehet tárolni, pedig jó lenne, ha el­kerülhetnénk a veszteséget”. Ez azt mutatta, hogy a dinnye­árusitás jó lebonyolítása érde­kében meg kell oldani a nehéz­ségektől való félelem és a tel­jes magabiztosság közötti el­lentmondást. Mivel Mao elnök müveinek tanulmányozása eredményeként a dolgok meg­világosodtak előttem és sike­rült megtalálni a dinnyeárusi­tás ellentmondásait, ezért a dinnyeárusitási munkában rejlő eszmei ellentmondások leküzdésiéhez is Mao elnök mü­veiből kellett meríteni az erőt. * Hí * De a munkamódszerekben is tényleges ellentmondások voltak a feladatok nehézsége és az erők gyengesége kö­zött. Hogy honnan vettük a módszereket? Azokat is Mao nünk. Ezért áttanulmányoz­tuk Mao elnök “Vonjunk ösz­­sze túlerőt és részenként sem­vel később elérte Grönlandot is. Ez volt az úgynevezett pre­­dorset-kultura népe. A predor­­set-kultúra népének vándorlá­sa — jegyzi meg W. Ta’ylor — jóval az etruszkok feltétele­zett útja előtt zajlott le . .. * * ❖ A sort Clifford Evans és Betty Meggers régész zárta le — egyelőre. A Scientific Ame­rican ben beszámolnak arról, hogy Ecuadorban olyan cse­répedény-töredékeket ástak ki, amelyek a Kr. e. 4-ik ez­redből származnak s tökéle­tesen megegyeznek az akkor készített japán edényekkel. Ez lehetőséget nyújt annak felté­telezésére, hogy a Csendes Óceánon át, a 13 ezer kilomé­teres utón, japán halászok már jó korán megjelentek a halban bő partok előtt — odacsalogatta őket a tenger­áram. Ez pedig sok idővel az eszkimók, az etruszkok, a vi­kingek és Columbus előtt zaj­­’ott le. A leletek, adatok egyre gyorsabb iramban tűnnek fel, ez'ért a tudományos fejlődést kutató angol intézmény, a British Association for the Advancement of Science, azt javasolta — és javaslatát a nemzetközi tudományos in­tézmények elfogadták, hogy ebben az évben tartsanak nemzetközi értekezletet az angliai Nottinghamben, ahol megvitatnák: ki fedezte fel Amerikát ? san megfelel annak a pénz­mennyiségnek, melyet Singa­pore elfoglalása után a japán, második viláigháborus főpa­rancsnok, Tomoyuki Yamashi­­ta tábornok, “Malaya Tigrise”, hadisarcként kivetett a város polgárságára. C. M. Wong, a Kínai Ke­reskedelmi Kamara titkára, aki személyes barátja a jelen­legi japán nagykövetnek, Tsu­­neraki Ueda-nak, a követke­zőket mondotta: — Mi igen jó viszonyt tar­tunk fenn a japánokkal, de úgy hisszük, hogy meg kell fizetniük ezt a vér-adósságot, misitsük meg az ellenfelet” cimü cikkét. Mao elnök ebben a következőket mondja : “Szóljunk a hadműveleti erő­­csoportositásról. Ha az ellen­fél sok egységet, ezredet vet be csapataink ellen több irányból indított támadásba, akkor csapatainknak az ellen­fél egy v. több ezrede ellen hat­szoros, ötszörös, négyszeres, de legalábbis háromszoros túl­erőt kell összevonnia és alkal­mas időpontban be kell ke­rítenie és meg kell semmisí­tenie az ellenfélnek ezt az ez­redét.” Mao elnök szavai azt mond­ják nekünk, hogy az ellenfél legyőzéséhez abszolút túlerőt kell összevonni, mert csak igy lehet megsemmisiteni az ellen­séget és győzelmet aratni. Bár ezek a szavak katonai kér­désekre vonatkoznak, hátha alkalmasak az olyan kérdés megoldására is, mint a diny­­nyeárusitás. A tények igazol­ták, hogy csakugyan erre is alkalmasak. Vállalatunk diny­­nyón kívül más gyümölcsök­kel, élelmiszerekkel, dohány­nyal, cukrászipari készitmé­­nyekkel és egyéb árukkal is kereskedik. Ha az erők egyen­lő elosztásának régi módsze­rével éltünk volna, akkor nem semiMthettüik volna meg el­lenségünket — a dinnye rom­lását. Hí Hí H« Mao elnök útmutatásait kö­vetve, túlerőt kellett összevon­nunk és jól meg kellett szer­veznünk a dinnyecsatát. Eziért átrendeztük a pult mögött fo­lyó munkát, a többi fronton A dinnyeárusítás társadalmi, politikai filozófiai, taktikai és stratégiai problémái Tizenkétmillió dolláros vérdijat követel Singapore a japánoktól Tony Leh a golf baj nők és felesége meghaltak, amint magánrepülő­­gépjük lezuhant Munster, Ind. mellett. mégpedig most. Már igen rég­óta várunk rá. A hullaásók, akiket a Ke­reskedelmi Kamara alkalma­zott, megkezdték munkájukat Singapore egy csendes, elővá­rosának a szélén levő, fákkal árnyékolt mocsárban, Singa­pore belvárosának központjá­tól 7 mérföldnyire. A Kamara vezetői úgy hi­­izik, hogy a japánok egy tel­jes napig tartó vérengzése, mintegy 3000 áldozatot köve­telt, a város elfoglalása után 1942 februárjában. Mintegy 10,000 holttest maradványait már előzőleg kiásták 30 tö­megsírból, Singapore külön­böző pontjain, mióta a kor-’ kedelmi kamara megkezdte a sírok feltárását 1962-ben. Ez utóbbiak között feltehetőleg harci elesettek is voltak nagy számban. Ami a 3000 polgári személy '«lövését illeti, egy kinai is­kolaigazgató, akiről azt hiszik, hogy a kiszemeltek közül egye­dül maradt életben, elmondot­ta, hogy az áldozatokat tíze­sével összekötözték a japán katonák. — Nekem az volt a szeren tsém — mondotta az igazga­tó, hogy a megkötözött sor végén voltam. — Teherautókra raktak ben­nünket és a kivégzés helyére vittek, amit még akkor nem tudtunk.' Amint megérkez­esökkentettük az eladók és a munkahelyek számát. így a harci erőket sikerült a dinnyeárusitásra összponto­sítani, ami kedvező feltétele­ket teremtett az eredményes dinnyekereskedéshez. A vezetés stílusa terén is javulás történt. A vállalat i gazigatóságánál csökkentett ük az értekezletek számát és ide­jében olyan intézkedéseket hoztunk, amelyeket az időjá­rás változása és a dolgozók ideológiai állapota szükséges­sé tettek. Ezek az intézkedé­sek megteremtették a feltété leket az ellentmondás átala­kulásához, ahhoz, hogy a ne­héz körülmények kedvező kö­tünk, valami azt súgta ne­kem, hogy valami baljós do-', log van készülőben. Ezért bal-'.” kezemről lassan leoldottam a kötelékeket és amint leparan­­tsoltak bennünket a teherau­tóról, a közeli “lallang”-ba (nagy fűbe) ugrottam. — Két japán őr, akik a te­herautó előtt állottak, géppus­­katüzet nyitott abban az irányban, melyben a fűben eltűntem és megsebesítettek i lábamon. De fiatal voltam és jó atléta. Egy darabig ro­hantam, aztán sebesülésem 1 következtében ös sz,erogy tani. V japán katonák többé nem törődtek velem. A kínai iskola-igazgató, aki :sak Mr. Nai-nak nevezi ma­gát, elmondotta, hogy rejtek­helyéről egész nap kénytelen volt hallgatni a lelőtt áldoza­tok halálhörgését és kiáltá­sait. Hasonló vallomásokat tet­tek egyéb kínaiak és malájok is, akik a környékien laktak. Elmondották, hogy a félelem ás a borzalmas hullaszag, mely a temetetlen hol testek­ből származott, menekülésre késztették őket otthonukból. Később néhány an visszatér­tek és igyekeztek földdel bo­rítani a halottakat. Az áldozatok közül sokan a közeli tavakba zuhantak, amint a japán géppuskások lekaszálták őket. rülményekké változhassanak. Teljes mértékben felismer­tem, hogy a forradalmi ká­dermunkásnak alaposan tanul­mányoznia kell azokat tárgy­szerűen, miniden kérdósisel ' kapcsolatban, s Mao elnök müveiből kell erőt meríteni. Ez — a szubjektív és az ob­jektív világ átalakításának u nagy erejű, ideológiai fegy-. vere. HAJÓK ÖSSZEÜTKÖZÉSE TÓKIO — A sűrű ködben két panamai tehergőzös ösz­­szeütközött. Mindkét hajó le­génysége sértetlen maradt. Melvin Marvin és felesége, lótenyésztőknek Eaton Rapids, Mich.­­ben sikerült kitermelni lü év alatt a leopárd szőrözetü lovakat.

Next

/
Thumbnails
Contents