Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-21 / 29. szám

8-IK OLDAL HÍRADÓ Thursday, July 21, 1966 BUDAI ÉZSAIÁS Kétszáz éve született a ma­gyar művelődés egyik nagy­szerű egyénisége: Budai Ézsaiás. Történetíró, filogó­­guis, pedagógus és prédikátor volt. Ifjúságát a szüntelen ta­nulás, érett koráit a szüntelen tanítás jellemezte. Tizenöt­éves korában jutott árvaság­ra, ettől kezdve a maga ere­jéből kellett élnie, tanulnia. Amikor a hazai tudományo­kat már mind magába szedte, gyalogszerrel Göttingába ván­dorolt. Nem is annyira Göt­­tingában lakott, mint inkább a hires göttingái könyvtár­ban telepedett be, és itt, a német egyetemen kapta meg a tiszteletreméltó “doctor phi­­losophiae” címet. Ellátogatott még Hollandiába és Angliába is, ezekben az országokban is sokat tanult, hogy aztán 28 éves korában visszatérjen szükebb pátriájába, Debrecen­be. Otthon könyvtárigazgató­ként rendezte a kollégiumi nagykönyvtárat és becses ér­tékedről elsőnek készített szakszerű katalógust. Külföl­di összeköttetéseivel sok uj ritka könyvet szerzett, beve­zette külföldi könyvtárakkal a cserét, ő vezette be a pedá­­gógiai oktatását Magyaror­szágon és Debrecenben ő állí­totta fel Európa első kifeje­zetten pedagógiai tanszékét. Szívósan harcolt, hogy a latin nyelvű oktatás helyébe a ma­gyar nyelvű lépjen. Egymás után irta pedagó­giai segédkönyveit, tanköny­veit, majd tudományos mun­káit, amelyek közül a “Ma­gyarország históriája” emel­kedett ki. Ezt a müvét a meg­jelenéséig közreadott forrá­sok feldolgozására épülő gaz­dag tényanyaga,, valamint szabatos világos előadásmód­ja az első tudományos értékű magyar történelmi kézi­könyvvé avatta. A pedagógia tanszékének ellátásán kívül a teológia professzora is lett, majd 1821-ben Debrecen el­ső prédikátorává, 1822-ben pedig püspökké választották. 1841-ben hetvenöt éves ko­rában halt meg. Utolsó évei­ben a betegség ágyhoz szegez­te, de még igy is nagy aka­raterővel, beteg testtel, de vi­lágos elmével diktálta hü di­ákjainak írásait, amelyekkel hazája művelődését oly szen­vedéllyel és oly alázattal szol­gálta. Természetes gyógymód VANCOUVER, British Co­lumbia, Kanada. — Szomorú és érdekes ügy tárgyalása kezdődött meg az itteni bíró­ság előtt. Dr. E. E. Rogers na­turopath (természetes gyógy­módot alkalmazó orvos) ellen az a vád, hogy a hústalan dié­ta, amelyet egy ritka bőrbe­tegségben szenvedő gyermek­nek előirt, a beteg időelőtti halálát okozta. Dr. Rogersneik orvosi diplomája van, de az csakis naturopath gyógymód alk a Im azásár a jogos i t j a. A 22 éves kisfiú apja, Har­ry Dimosten halász, elmondta, hogy hét héten állt a fia ter­mészetes diéta kezelés alatt. Zöldség, grape fruit és kevés tej — mindössze ezt volt sza­bad a fiúnak enni. Azért, mondta Dr. Rogers, hogy a szervezete megszabaduljon a rengeteg méregtől, amivel tele van. A gyermek állapota egy­re rosszabbodott, mégis az or­vos megnyugtatta az apát: ne hallgasson a tudatlan* orvo­sokra, akik mást mondanak; gondoljon arra, hogy a tehe­nek, melyeik csak füvet esz­nek, kövérre híznak és az af­rikai gorillák is mogyorón él­nék. Hiába könyörgött a gyerek húsért, tejért, az apa — ahogy a tárgyaláson kifejezte, ma­gát —• 100 percentesen követ­te Dr. Rogers előírását. És hozzátette, ugyancsak a tár­gyaláson: “Magának kívánok ilyen tehén- és gorilla-diétát!” A kis holttest felboncolása arra a megállapításra veze­tett, (hogy — léhenJhalt. A tár­gyaláson ki fognak hallgatni kórbonctani, orvosi, gyermek­­orvosi szakértőket a természe­tes gyógymódról általában és erről a kezelésről különösen. FOGKOPTATÓ FOGKRÉM LONDON — A fogak épsé­ge megóvásának máig is leg­hatásosabb módszere a na­ponta többszöri fogmosás, a rendszeres fogápolás. Csak­hogy a fogkrémek koptató anyagokat tartalmaznak, és így elképzelhető, hogy a rend­szeres fogmosás esetleg jóvá­tehetetlen kárt okoz a fogak­ban. Ezért az angol szabvány­­ügyi intézet megbízta az egyik angol tudományos inté­zetet, vizsgálja meg a forga­lomban levő fogkrémiek fog­­koptató hatását, hogy ezen a módon, az eredmények fel­­használásával elkészíthessék az angol fogkrém-szabványt. Az angol laboratóriumban először megfelélő anyagot ke­restek, amellyel utánozhat­nák az emberi fog anyagát. Elefántcsontot, üveget, kü­lönböző fémeket próbáltak ki, de végül is frissen kihúzott fogakat használtaik fel a vizs­gálathoz, mert semmilyen más anyag nem bizonyult megfe­lelőnek a vizsgálatok elvég­zéséhez. A próbafogakat erős neutronsugárzással besugá­rozták, majd gépi utón moz­gatott fogkefével és fogkrém­mel mosták, és a fogakról le­koptatott anyag mennyiségét radioaktiv utón megmérték. A vizsgálatok során kitűnt, 100 tagú énekkar fog énekelni és 700 vendeg lesz meghiva a Shrine of the Immaculate Conception templomába Washingtonban Luci Johnson és Patrick Nugent esküvőjére. 185 éve esett el Kováts ezredes, a függetlenségi háború magyar hőse Bordeaux francia városban Kováts Mihály, a tengerjáró vitorlásra váró magyar emig­­árns, türelmetlenül várta Franklin Benjámin párisi amerikai követ válaszát. Fel­ajánlotta kardját Ameriká­nak a brit gyarmatosítók el­len vívott háborúban: “Haj­landó vagyok magamat hűsé­gesen feláldozni, miiként a be­csületes katonától várható!” A válasz késett, vagy a türel­me fogyott el? Ki tudja? Az 1777. január 13-án kelt levél megírása után nem sokkal Bordeauxban hajóra szállt Ko­váts Mihály és a Catharina Froam Barmouth fedélzetén átvitorlázott az Újvilágba. hogy az olyan kemény kop­tatóanyagok, mint például az aluminiumoxid is sóikkal elő­nyösebben használhatók fel fogkrémek készítéséhez, mint amilyeneket Angliában jelen­leg használnak. Kitűnt, hogy az aluminiumoxid nem kop­tatja gyorsan a fogak zomán­cát, ami különösen öregkor­ban nagyon jelentős, mert az idős emberek rogainak zo­mánca rendszerint már na­gyon kopott. A kísérletek eredményeit az angol sziab­­vánügyi hivatal rövidesen az uj fogkrém-szabványban te­szi közé. NEVESSÜNK Az anya leküldi a zöldséges­hez a kisfiát, hogy hozzon két narancsot. A gyerek elmegy, vesz két narancsot, de nem állja meg, hogy az egyiket ne egye meg. Mikor megérkezik, kérdi tő­le az anyja; —- Hát nem kettőt vettél ? — De. — És hol a másik? A gyerek felmutatja a ke­zében lévőt: — Ez a másik. Dr. Maurice Helliman egy mumpsz elleni szérumot talált fel, mely 98 százalékban gyógyítja a beteg­séget. Dr, Robert Weibel a Pennsylvania egyete men beoltja vele Dr. Hilleman 15 hónapos kislányát. Karcagon született 1724- ben a régi kálvinista Fabrizy- Kováts családban. Ifjúságáról nem sokat tudunk, de a máso­dik sziléziai háborúiban (1744- 45) már ott találjuk az alig húsz éves kométást (zászlóst) Mária Terézia magyar ihu szárjai között. Az ifjú király­nő trónrakerülése után (1740) azonnal kirobbant az osztrák rööikösödési háború a két né­met állam között. Poroszor­szág magához ragadta Szilé­ziát, a vitatott területet. A harc európai háborúvá széle­sedett, amikor az egymással vetélkedő nagyhatalmak, — Anglia és Franciaország —- is szövetségest talált Ausztriá­ban, illetve Poroszországban. Kováts ezredét a drezdai bé­ke után feloszlatták. Nagy Frigyes azonban felismerte a gyorsan -mozgó, mianőverezés­­re kitünően alkalmas magyar huszárság jelentőségét és ma­gyar tisztekből, magyar le­génységből szervezte meg I. porosz huszárezredét, amely­nek parancsnoka Székely Mi­hály ezredes lett. Könyü volt a katonafogás, jelentkeztek a szélnek eresztett magyar hu­szárok. Ebben az ezredben szolgált hat esztendeig, le­génységi sorban Kováts Mi­hály. A béke nem sokáig tartott. Megkezdődött a harmadik szi­léziai hadjárat, a hétéves há­ború (1756—63), melyet szin­tién a két német állam vívott egymással. De a szövetségesek most megcserélődtek. Miután Franciaország Ausztriáit tá­mogatta, Anglia Poroszország mellé állt. Véres harcok dúl­tak és ezekben Kováts most porosz tisztként vett részt. A háború kitörése után egy esz­tendővel már másodhadnagy­­gyá, 1759-ben pedig századpa­rancsnokká éis 1760-ban kapi­tánnyá nevezte ki Nagy Fri­gyes. * * * Szomorúan mutatja a füg­getlenségét, vesztett Magyar­­ország tragédiáját idegen zsoldba menekült fiaink sor­sa. Hadik András 5000 hu­szárja élén — osztrák kötelék­ben — sarcolta meg Berlint 1757-ben, kihasználva a Ná­­dasdy-huszárok győzelmét. De velük szemben Ziethen porosz lovasságnak is magyarok ad­ták a 70 százalékát. Jobb ügy­höz méltó buzgalommal on­tották egymás vérét. Ennél már csak az szomorúbb, hogy a 18-ik században a francia lovasság alapja és zöme is ma­gyarokból, résziben száműzött kurucokból rekrutálódott. — Ezek voltak a francia Bercsé­nyi-huszárok. Hontalanná váltak a hónuk­ban helyüket nem találó, több­re vágyó ifjak. Ezek közié tartozott Kováts Mihály is. Hősök voltaik, vagy kalando­rok? Esetleg csak maguknak teret kereső katonai “mester­emberek” ? Kováts Mihály — kalandos életutján — a harciban helyét lelő mesteremberből vált való­di szabadságihőissé. Tudta és leírta: “Az arany szabadság nem vásárolható meg sárga aranyért.” Nem kötötte életét végleg Nagy Frigyes szekeréhez, — Hiába vett részt a hétéves háborúnak majdnem minden fontos csatájában, amely né­met és cseh földön esaik lezaj­lott, nem ragadta meg az sem, hogy alakulatáról már csak “ Ko wat s ” schesCorps ’ ’ -ként emlékeztek meg. A gersdórfi szabadhuszárok kapitánya­ként vált meg (1761) a po­rosz hadseregtől, amikor az ellenséges erők üldözése he­lyett a megszállt területek fé­­kentartása, a lakosság sanyar­gatására osztották be alaku­latát. Sjc :je sfc Lengyelországba ment, és ott kapcsolatba került külön­féle lengyel politikai körök­kel. A lengyel nemesi köztár­saság utolsó óráit élte: a tel­jes széthúzás és a külföldi be­avatkozás örvényébe került országot már csak egy évtized választotta el az első felosz­tástól. Sternberg gróf osztrák követ Kováts kiadatását kér­te, ezt azonban a lengyelek el­utasították. Kováts. viszont bízott Mária Terézia amnesz­tiájában, és mégis hazatért. Csalódott, Késmárkon mint katonaszökevényt letartóztat­ták és Bécsibe szállították. A legfelső osztrák katonai bíró­ságon ikivül az államtanács is foglalkozott vele. Több minit egy esztendei vizsgálati fog­ság után — Kaunitz kancellár élőterjesztésére — Mária Te­rézia 1762 jun. 13-án szaba­dom bocsáttatta és elkobzott vagyonát is visszaadta, íSőt, még egyetlen év sem telt be­le, és kineveztette huszár őr­naggyá. Békés hétköznapokat Ígért a jövő. Feleslégül vette Szinyei MEGÉPÍTIK az alagutat AZ ANGOL CSATORNA ALATT LONDON, Anglia. — Az an­gol és francia kormány vég­re megadta régvárt végső be­leegyezését abba, hogy meg­építsék a tengeralatti alag­utat, az Angol Csatorna alatt Dover és Galais között. A döntés, hogy megkezdjék a terv keresztülvitelét, mely­ről évtizedeik óta tárgyaltak, most történt az utolsóján an­nak a három napnak, melyet Georges Pompidou Franciaor­szág miniszterelnöke különbö­ző tárgyalások lefolytatása vé­gett Londonban töltött. Egy közös nyilatkozatban a két kormány megállapitotta, hogy most, hogy a végső dön­tés megtörtént, megkezdődik a két kormány tárgyalása a kivitelezési tervek feltételeit illetően. Ezek a tárgyalások két problémát fognak felvetni: Hogyan szervezzék meg és finanszírozzák az építkezési munkát és hegy szervezzék meg az alagút ellenőrzését a két ország között. A franciáik általában azt az elgondolást támogatták, hogy az alagutat, magánvállalkozás­ként építsék, míg az angolok elképzelése, hogy a kormány nagyobb, mértékben vegyen benne részt. Hivatalos körök kihangsú­lyozták, hogy a két kormány között, nem voltaik elvi jelen­tőségű különbségeik és a kő1 zöis nyilatkozat kimondta: — Meg fogjuk építeni az alagutat és legyőzünk minden nehézséget, ami az építkezés útjába kerülhet. Az alagutat vasút számára, építik és jármüveket is lapos teherkocsikon fognak szállíta­ni az .amerikai “piiggyback”­­elv alapján. A francia és an­gol kormányok számításai sze­rint az alagút megépítése va­lamivel 200 millió angol font alatt lesz, ami 560 millió dol­lárnak felel meg. A 11 éves ikerlányok közül Janet (bal) 71 font súlyú és Joyce 48 font. Dallas, Tex. egyik kórházában vizsgálják őket, hogy át lehet-e helyezni Janet egyik veséjét Joyce testébe, akinek vesebántalmai vannak. Merse Zsigmond alispánnak és Függetlenségi Nyilatkozat-Hedry Zsuzsannának leányát, Franciskát, Házasságuk azon­ban zátonyra futott, amikor 3 éves kisfiúk meghalt. Helyét többé nem találta meg.' Szinye, Gyöngyös, Eper­jes és Eger között válogatta lakását. Gyakran látogatott Budára, hogy gyógyfürdőku­­rával gyógyittassa magát. De az osztrák hatóságok nem fe­ledkeztek meg róla. Állandó megfigyelés alatt állott. Már alig rontott helyzetén, ami­kor gróf Migazzi Kristóf bé­csi bíboros érsek, váci püspöki helytartó ellen használt sér­tő szavai miatt felelősségre vonták. :«s * * Az amerikai függetlenségi háború hírére felébredt benne a küzdelem vágya, és az öt­venkét esztendős veterán — hogy elkerülje Bécset — Ve­lencén és Genováin át Francia­­országba távozott. Hallotta-e hirét az 1776, julius 4-én kiadott amerikai nak, amely a későbbi francia Emberi Jo-golk Deklarációjá­nak is előfutára lett, nem tud­juk. De a budai katonai pa­rancsnok jelentette a bécsi udvari hatóságnak: “Kováts őrnagy 1776 augusztusában hagyta el Budát és innen in­formációm szerint Bordeaux­­ba ment, mely kikötő Fran­ciaországban, onnan Ameriká­ba távozott és az Egyesült Gyarmatok hadseregénél je­lentkezett.” Jelöntését megerősíti Ko­­vátsnafc Franklin Benjámin­hoz irt és az Amerikai Filozó­fiai Társaság philadelphiai könyvtárában őrzött, Bordea­­uxban kelt levele. * * * Az amerikai függetlenségi háború első fordulópontja és egyik döntő csatája 1777 őszién zajlott le Saratogánál. Az an­golok Burgoyne tábornok pa­rancsnoksága alatt súlyos ve­reséget szenvedtek. A Hud­son Vidék Washington esapa-Egy a több mint egy tucat tomádo közül, melyek 24 óra alatt átvonultak az ország középső része fö­­ött, de kevés kárt okoztak. Viharfelhő Minneapolistól északra.

Next

/
Thumbnails
Contents