Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-29 / 52. szám

Thursday, Dec. 29, 1966 HIB Ä Ö Ó 7. OLDAL :------------ssáafc A dollár harmadik oldala orosz iró görbe tükrében MOSZKVA. — Alig egy hét­tel megjelenése után az orosz­­országi bestseller lista élér< került Albert Laurinesukaf eddig ismeretlen iró könyve az amerikai emberről és a: amerikai életről. A szerző négy évig tartózkodott Ameriká­ban, mint egy orosz újság tu­dósítója, és négy év alatt ala­posan megismerte az ameri kaiakat. Bizonyítéka ennek sok egyéb mellett, az a tapasz­talás, hogy itt az emberei reggeltől estig kávét isznak Oroszok milliói hinni fogják ezt, mint minden más badar­ságot, ami ebben a könyvben nyüzsög. Hinni fogják, mert ezt az amerikai bibliát a (Szov­jetunió egyedüli könyvkiadó­ja, a magas és csalhatatlan kormány adta ki. Olvasgassunk, moszkvai tu­dósítás alapján, a könyv fe­jezeteiben. És miközben ol vasgatunk ne nevessünk mert nem nevetnivaló, hogy a több mint 200 miliós ori>32 népet ilyen nadragulyával táp­lálják. Az amerikaiak — olvassuk — álmatlanságban szenved nek. Este rettegve fekiisznek az ágyba,, mert nem tudhat­ják, hogy mi vár rájuk más­nap reggel. Mi lesz másnap? Vagy egy millió dollárral gaz­dagabbak lesznek, vagy mun kanélküliek lesznek. Rettegé; fog el minden amerikait, ami­kor az újságban azt olvassa, hogy atomvédelmi óvóhelye­ket építenek. Alfred Hitehock, mint film komédiák Írója kezdte karri­erjét, de rájött arra, hogy Amerikában több pénzt lehet csinálni rémhistóriákkal. Az amerikai kapitalizmus és imperializmus termőtalaján fasizmus nő. Az amerikai, ha nem kap minden órában kávét,, izgalom­ba jön, bizonytalanság érze­te vesz erőt rajta, képtelen dolgozni. A kávé a mankó amelyre az amerikai rendszer támaszkodik. Az amerikaiak tiltakoznak az ellen, hogy á szovjet egyes Űrrepüléseknél kutyákat kül­dött fel a magasba, holott Mississippiben van elég néger, akiket fel lehetett volna lőni az égbe. (Ezt a viccet Albert Larincsukas a “Krokodiléból vette át, amely nem amerikai, hanem orosz vicclap.) Négy év alatt a nagy Ame­rika minden részébe ellátoga­tott az orosz riporter, minde­nütt nyitott szemmel nézelő­dött, nyitott füllel hallgató­zott és időnk int rémlátásai ér lidércnyomásai voltak. Egy cifra példa a sok közül: “Ellátogattam egy indiai re­­zervációra, beszéltem sok in­diánnal. Esküszöm, hogy North öarolinában (ahol nincs indián rezerváció, —• A szerk. megjegyzése) egy indián igy szólt hozzám • ‘Igaz-e az, hogy Moszkvában nincs indián re­zerváció és ott nem akaszt­ják fel a négereket- Igaz-e hogy a jó szellemek a kommu­nistáknak odaadták a menny­ország kulcsát? Igaz-e, hogy az oroszok találták fel az ato­mos tomahawkot, de azt el­temették a fold mélyébe ?’(Ér­dekes, és el is hisszük, el kell hinnünk, mert Albert Láurin­­csukas megesküszik, hogy ezt mondta, illetőleg ezeket kér­dezte tőle egy indián egy nem­­létező north-carolinai rezer­­váción.) Köztudomású (?), hogy az amerikai nép a világ legrosz­­szabbul táplált népe. “Igaz ugyan — irja a moszkovita ri­porter —, hogy még sohasem adtak el nékem egy záptojást vagy egy férges almát, de igaz az is, hogy én sehol az országban nem ettem egy jó­ízű tojást vagy egy ízletes al­mát”. Amerika szive: a bank. És Amerika aranya: a vér, ame­­yet más országok népeinek ereiből pumpálnak és kisziv­­.íak, úgy hogy sok idegen or­szág népei teljes szegénység ben sínylődnek. (Ki táplálja India szegény millióit? Ame­­•ika vagy a Szovjet?) Amerikában vannak speciá­lis iskolák, ahol a mosolyt és a nevetést tanítják, de a leg­több amerikai sohasem nevet a humort és a vidámságot már régen kitörölték az éle­bükből, amelyet örökös nyo­morúságban és kétségbeesés­ben töltenek. Következik az amerikai po­litikai és társadalmi rend ma­gasabb szempontból való föl< vázolása. íme: “Az amerikai demokrácia lényege az, hogy a szegényé­re! nem óvják meg a szegény­­végtől és az éhezőket nem óv­ják meg az óhenhalástó! . . . Az amerikaiaknak az ország belsejében való utazásra nincs szükségük belső útlevélre, de kell nékik hajtási engedély,; miég halász engedély is, ame­lyek a. rendőrségnek lehető­vé teszik, hogy szemmel ki­lök más írásbeli szerződésnek fontos,- lé/nyeges rende lkezé­sei azok, amelyek nagy bé­rükkel vannak nyomtatva, de sokszor éppen olyan fontosak és lényegesek azok a pontok amelyeket “valami okból” egé­szen kis betűkkel nyomtat­nak, — állapította meg a New Jersey állami Legfelsőbb Bi­­i-óság. Könnyen kár éri azt aki a nagybetűs részt több­­kevesebb figyelemmel olvassa de a parányi betűkhöz érve már belefárad az olvasásba s gondolja: ejb, itt már csak i'ényegtelen apróságok követ­keznek ... A per tárgya ez volt: Lan­­donia Blanton mosónő meg­csúszott a lépcsőn és lábát törté a munkahelyén, egy ta­nítónő házában. Kára és költ­sége megtéritéséért a Conti­nental Insurance Oompanyhoz fordult, amely azonban eluta­sította, mert a biztosítási szer­ződés apróbetüs részében mun­kabaleset ki volt zárva a biz­­tositásból. Minthogy' ilykápi a biztosító társaság baleseti kockázata nem állt fenn, a törvényszék és a fellebbezési bíróság elutasította a kerese­tet. A Legfelsőbb Bíróság ezt’ az Ítélet j. megs eimm isii tette SAN JUAN, Puerto Rico — Most, hogy a délészaki szige­ték és üdülőhelyek szezonja megkezdődött, az amerikai újságok nem tartják érdek­telennek, hogy például a puérto ricoi turista helyzettel foglalkozzanak, ahová az ame­rikaiak ■ ezrével látogatnak el a tél folyamán, már csak azért is, mert amerikai terü­let. San Jüanban, a fővárosban a turista szezon ugyan csak most kezdődik, de már kora ősz óta özönlenek oda a turis­ták és szállodák tömve van­nak. Mégis innen-onnan, csak­nem kizárólag puerto ricoi részről, felhangzik az aggály szava. Régi gyakorlat ugyanis, hogy a puerto ricoi üzletem­berek állandó oldaipillantáso­­kat vetnek a szomszédos szi­sérhes-sék és ellenőrizhessék t népet ...” Ennyi árnyék és semmi fény? Nincs a dollárnak fé­nyes oldala is ? Dehogy nincs' Albert Laurincsukas (tárgyi­lagos riporter és bíró egy sze­mélyben. — A szerk.) jót is tud mondani az amerikaiak­ról. “Eszesek, dolgosak, pro duktivak és udvariasok, d( csak azért, mert attól félnek, hogy máskülönben állásukból elbocsátanák őket. Az ame­rikai munkások impozáns fel­hőkarcolókat építenek, az üz­letekben tökéletes a kiszolgá­lás, a munkások tüntetnek a békéért . . .” A 494 oldalas könyv 494, oldalán a szerző New York kikötőjében búcsúzik Ameri­kától, imigyen: “Ott áll a kikötőben a Sza­badságszobor, örökre odalán­colva a kő talapzathoz, ma­gasba emeli a karját és , há­tat fordítva az amerikai part riaik, reménykedve tekint Ke­let felé.” (A kommunista or­szágok felé, amelyekből szö­ges drótkerítésen át, magas falon át, tűzön, vizen ás szö­kik, akj szökni tud. A szerk­­végszava.! litottról mindig fel lehet té­telezni, hogy végigolvassa a biztosítási szerződést, csak nagyon gondos ember vergő­­ük át az apróbetüs sorokon, hogy teljességében megértse r szerződés sok rendelkezését ks feltételét. Mégis, a főbíró ság úgy véli, hogy ilyen fel­tevés nem jogosítja fel a biz­tositó társaságokat, hogy ‘lyukakat” rejtsenek a kisbe­tűk közé.” A főbiróság 2900 dollár fi­zetésére kötelezte a biztositó társaságot. Néhány órával ennek a dön­tésnek kihirdetése után Ho­race J. Bryant, az állami biz­tosítási hivatal helyettes igaz­gatója kijelentette, hogy a fő­­biróság egyhangú döntése tör­vény erejével bír. Az állami hivatal ezentúl követelni fog­ja, hogy minden biztosítási szerződést ennek a főbirósági döntésnek szellemében meg­változtassanak a biztositó tár­saságok. Á hivatal ilyen ér­telmű törvényalkotást fog ja­vasolni az állami törvényhozó testületnek. A jelen esetben háztulaj­donos szavatossági (homeow­ner’s liability) biztosításról volt szó. Ezt a biztosítást a mosónő alkalmazója 1963-ban vette ki és fizetett három év­re $368,50 biztosítási dijat. getekre és Floridára és fi­gyelik, hogy áraik nem múl­ják e felül azökét, ami köny­­nyen a turista-forgalom le­morzsolódására v e zethetne. Ezen a télen ezek a pillantá­sok még aggályosabbak let­tek, mivel a szállodák árai néhány dollárral magasabbak, mint az elmúlt évben voltak. Egy házaspár, mely San Juan Condado részének egy nagy szállodájában lakik, na­pi 60 dollárt költ szállásra, étkezésre és valami kicsiség­re mellékesen. Hivatalos tu­rista közegek nem szűnnek meg hangoztatni, hogy kisebb és egyszerűbb hotelekre is szükség volna, olyanok szá­mára, aki nem akarnak na­ponta ennyit elkölteni. Egy­néhányat már építettek, de Puerto Rico igy sem olcsó hely. Mi rejtőzik a biztosítási szerződés apró betűi közt? TRENTON, N. J. - A biz­tosítási szerződéseknek, mint és kimondta: “Bár a bizto-PUERTO RICOI ELMÉLKEDÉSEK A TÉLI TURISTA FORGALOMRÓL DONÓ ANDRÁS SZAPPANOS FERENC a WDOK rádióállomás népszerű magyar bemondója, immár nyol­cadszor vezet évenként Magyar­­országra induló csoportot. JACK P. RUSSELL elnöke az öregamerikásoknak és az Egyesült Magyar Egyleteknek, a WJMO rádióállomás magyar bemondója, számos magyarorszá­gi csoportos utazás vezetője. Cle­veland város commissionerje. Cttp of Clebelanb aki Cleveland hatalmas városá­nak 24 éve tanácsosa, az Ameíl kaszerte hires “Night In Buda­pest” estek rendezője, 8 éve veze­ti a csoportos hazalátogatókat. RÉSZLETES INFORMÁCIÓÉRT KÜLDJE AZ ALANTI SZELVÉNYT A KÖVETKEZŐ CÍMRE: MR. ANDREW DONO 2781 East 127ih Street, Cleveland, Ohio 44120 Kérek részletes felvilágosítást az Kárpátaljára indítandó csoportos | | Junius 8 Szappanos | | Julius 13 Russell I I Augusztus 3 Donó 1967-ben Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába és a utazásairól. (Kérjük kereszttel megjelölni azt a tú­rát, amely önt első­sorban érdekli) Város, állam LÁTOGASSA MEG MAGYARORSZÁGOT REPÜLJÖN AIRLINES LEGMODERNEBB JET GÉPEIVEL Csatlakozás Romániába, Csehszlovákiába és a Kárpátaljára UTAZZÉK TAPASZTALT CSOPORTVEZETŐKKEL: Az első számú csoport A második számú csoport A hármas számú csoport 1967 jun. 8-án indul 1967 jul. 13-án indul 1967 aug. 3-án indul VEZETI: VEZETI: VEZETI: DIÁK TRAGÉDIA A képet még jobban elho­mályosítja, a sok panasz, hogy a kiszogálás hiányos és ud­variatlan, vagy mind a kettő. A szállodák azzal védekes­­nek, hogy igen nehéz képzett személyzete kapni, elegendő számban. Néhány nappal ezelőtt a puerto ricoi kereskedelmi ka­mara jelentést bocsátott ki, mely mélyebbre ment, mint pusztán dollárok és centek. Elmondja a jelentés, hogy a turizmus és utazás alkalmat ad arra, hogy különböző kul­túrák találkozzanak és gazda­gítsák egymást. Azonban —­­mondja szomorú a jelentés — sem a puerto ricoiak, sem pe­dig látogatóik, nem lesznek gazdagabbak kultúrában. A kereskedelmi kamara gyakran panaszkodik San Juan “miamizálása” miatt. San Juan legszebb és legfor­galmasabb útvonalán, az Ash­ford Ave.-n felállított virsli­­bódékat, a kereskedelmi ka­mara kulturális sülyedésnek nevezi. Ezzel szemben az állandó védekezés az, hogy a turistá­nak azt kell adni, amit akár. így a nagyszállodák a száraz­földről szállított divat és egyéb bemutatókat tartanak és a corned beef és pastrami uralja a vendéglőket. Továb­bá igen nagy azon turisták száma, akik nem “szippanta­nak fel” egyebet az uj kör­nyezetben, mint a helyi ru­mot. — Ha a turisták száma, a jó szolgálat és atrakciók mi­nősége nem marad egyen­súlyban — figyelmeztet a san juani kereskedelmi kamara — úgy később ezt meg fogja sinyleni úgy a turisták szá­ma, mint minősége, ami vi­szont gazdasági és kulturális veszteségekhez fog vezetni. Csek egy feleség NEW DELHI, India — Az indiai parlament egy tör­vényt fogalmazott meg, mely megtiltja a többnej Őségét In­diában. A törvényjavaslatot D. L. Sen Gupta, pártonfcivüld kép­viselő Bengália államból mu­tatta be a parlamentben és kijelentette, hogy a többnejü­­ség, “társadalmi csapás, me­lyet könyörtelenül ki kell ir­tani.” BROOKLYN, N. Y. - Ki lene évvel ezelőtt történt, i John Marshall junior high schoolban. A tanító leküldött egy 13 éves leányt a pincébe hozzon fel egy kvart tejet Az a diáklány félig vak volt lebotorkált a pincébe, ott egy diák késsel támadt rá és erő­szakot követett el rajta. A lány nem tudott személy le­írást adni merénylőjéről, mert nem látta jól. A bűnös diák büntetlen maradt. Éppen akkor történt ez amikor a newyorki nyilvános, iskolákban vizsgálat folyt az iskolai bűnözés és problémák felderítéséről és az orvoslás módjáról. A vádzsüri elé ke­rült a John Marshall iskola ügye is. Az iskola igazgatójá­nak szemére hányták, hogy a felügyelet az iskolában laza volt, azt is kifogásolták, hogy a nyolcadik osztály tanítója olyan diáklányt küldött le a pincébe, akinek látóképessége korlátozott volt. Egy héttői t pincében történt merénylet után az iskola igazgatója, az 55 éves ’George Goldfarb, ön­gyilkosságot követett el, lakó­háza tetejéről levetette magát tz utca kövezetére. A leány szülei kártérítési pert indítot­tak a Board of Education el­len, azon a címen, hogy a ta­nítói felügyelet helytelen al­kalmazása tette lehetővé a me­rényletet, melynek következ­tében a kislány egész életére kiható lelki károsodást (psy­chic trauma) szenvedett,­A kártérítési per tárgyalá­sát hosszantartó vizsgálat előzte meg, a per előkészítése kilenc évig tartott, közben a kislány teljesen elvesztette szemevilágát. Most végre megtartoták az esküdtbirósá­­gi tárgyalást. Egy héten át folytak a tanítók, diákok, or­­vos'szakértők kihallgatása, vé­gül az esküdtek kimondták az iskolaszék felelősségét és Her­man B. Glaser bíró 66,000 dol­lár kártérítés fizetésére kö­telezte az iskolaszéket, illető­leg a várost. Brooklyn utcáit járja égy fiatalember, akinek lelki isme­retét ez a tragédia terheli .:. .

Next

/
Thumbnails
Contents