Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-29 / 52. szám
Thursday, Dec. 29, 1966 HIB Ä Ö Ó 7. OLDAL :------------ssáafc A dollár harmadik oldala orosz iró görbe tükrében MOSZKVA. — Alig egy héttel megjelenése után az oroszországi bestseller lista élér< került Albert Laurinesukaf eddig ismeretlen iró könyve az amerikai emberről és a: amerikai életről. A szerző négy évig tartózkodott Amerikában, mint egy orosz újság tudósítója, és négy év alatt alaposan megismerte az ameri kaiakat. Bizonyítéka ennek sok egyéb mellett, az a tapasztalás, hogy itt az emberei reggeltől estig kávét isznak Oroszok milliói hinni fogják ezt, mint minden más badarságot, ami ebben a könyvben nyüzsög. Hinni fogják, mert ezt az amerikai bibliát a (Szovjetunió egyedüli könyvkiadója, a magas és csalhatatlan kormány adta ki. Olvasgassunk, moszkvai tudósítás alapján, a könyv fejezeteiben. És miközben ol vasgatunk ne nevessünk mert nem nevetnivaló, hogy a több mint 200 miliós ori>32 népet ilyen nadragulyával táplálják. Az amerikaiak — olvassuk — álmatlanságban szenved nek. Este rettegve fekiisznek az ágyba,, mert nem tudhatják, hogy mi vár rájuk másnap reggel. Mi lesz másnap? Vagy egy millió dollárral gazdagabbak lesznek, vagy mun kanélküliek lesznek. Rettegé; fog el minden amerikait, amikor az újságban azt olvassa, hogy atomvédelmi óvóhelyeket építenek. Alfred Hitehock, mint film komédiák Írója kezdte karrierjét, de rájött arra, hogy Amerikában több pénzt lehet csinálni rémhistóriákkal. Az amerikai kapitalizmus és imperializmus termőtalaján fasizmus nő. Az amerikai, ha nem kap minden órában kávét,, izgalomba jön, bizonytalanság érzete vesz erőt rajta, képtelen dolgozni. A kávé a mankó amelyre az amerikai rendszer támaszkodik. Az amerikaiak tiltakoznak az ellen, hogy á szovjet egyes Űrrepüléseknél kutyákat küldött fel a magasba, holott Mississippiben van elég néger, akiket fel lehetett volna lőni az égbe. (Ezt a viccet Albert Larincsukas a “Krokodiléból vette át, amely nem amerikai, hanem orosz vicclap.) Négy év alatt a nagy Amerika minden részébe ellátogatott az orosz riporter, mindenütt nyitott szemmel nézelődött, nyitott füllel hallgatózott és időnk int rémlátásai ér lidércnyomásai voltak. Egy cifra példa a sok közül: “Ellátogattam egy indiai rezervációra, beszéltem sok indiánnal. Esküszöm, hogy North öarolinában (ahol nincs indián rezerváció, —• A szerk. megjegyzése) egy indián igy szólt hozzám • ‘Igaz-e az, hogy Moszkvában nincs indián rezerváció és ott nem akasztják fel a négereket- Igaz-e hogy a jó szellemek a kommunistáknak odaadták a mennyország kulcsát? Igaz-e, hogy az oroszok találták fel az atomos tomahawkot, de azt eltemették a fold mélyébe ?’(Érdekes, és el is hisszük, el kell hinnünk, mert Albert Láurincsukas megesküszik, hogy ezt mondta, illetőleg ezeket kérdezte tőle egy indián egy nemlétező north-carolinai rezerváción.) Köztudomású (?), hogy az amerikai nép a világ legroszszabbul táplált népe. “Igaz ugyan — irja a moszkovita riporter —, hogy még sohasem adtak el nékem egy záptojást vagy egy férges almát, de igaz az is, hogy én sehol az országban nem ettem egy jóízű tojást vagy egy ízletes almát”. Amerika szive: a bank. És Amerika aranya: a vér, ameyet más országok népeinek ereiből pumpálnak és kisziv.íak, úgy hogy sok idegen ország népei teljes szegénység ben sínylődnek. (Ki táplálja India szegény millióit? Ame•ika vagy a Szovjet?) Amerikában vannak speciális iskolák, ahol a mosolyt és a nevetést tanítják, de a legtöbb amerikai sohasem nevet a humort és a vidámságot már régen kitörölték az élebükből, amelyet örökös nyomorúságban és kétségbeesésben töltenek. Következik az amerikai politikai és társadalmi rend magasabb szempontból való föl< vázolása. íme: “Az amerikai demokrácia lényege az, hogy a szegényére! nem óvják meg a szegényvégtől és az éhezőket nem óvják meg az óhenhalástó! . . . Az amerikaiaknak az ország belsejében való utazásra nincs szükségük belső útlevélre, de kell nékik hajtási engedély,; miég halász engedély is, amelyek a. rendőrségnek lehetővé teszik, hogy szemmel kilök más írásbeli szerződésnek fontos,- lé/nyeges rende lkezései azok, amelyek nagy bérükkel vannak nyomtatva, de sokszor éppen olyan fontosak és lényegesek azok a pontok amelyeket “valami okból” egészen kis betűkkel nyomtatnak, — állapította meg a New Jersey állami Legfelsőbb Bii-óság. Könnyen kár éri azt aki a nagybetűs részt többkevesebb figyelemmel olvassa de a parányi betűkhöz érve már belefárad az olvasásba s gondolja: ejb, itt már csak i'ényegtelen apróságok következnek ... A per tárgya ez volt: Landonia Blanton mosónő megcsúszott a lépcsőn és lábát törté a munkahelyén, egy tanítónő házában. Kára és költsége megtéritéséért a Continental Insurance Oompanyhoz fordult, amely azonban elutasította, mert a biztosítási szerződés apróbetüs részében munkabaleset ki volt zárva a biztositásból. Minthogy' ilykápi a biztosító társaság baleseti kockázata nem állt fenn, a törvényszék és a fellebbezési bíróság elutasította a keresetet. A Legfelsőbb Bíróság ezt’ az Ítélet j. megs eimm isii tette SAN JUAN, Puerto Rico — Most, hogy a délészaki szigeték és üdülőhelyek szezonja megkezdődött, az amerikai újságok nem tartják érdektelennek, hogy például a puérto ricoi turista helyzettel foglalkozzanak, ahová az amerikaiak ■ ezrével látogatnak el a tél folyamán, már csak azért is, mert amerikai terület. San Jüanban, a fővárosban a turista szezon ugyan csak most kezdődik, de már kora ősz óta özönlenek oda a turisták és szállodák tömve vannak. Mégis innen-onnan, csaknem kizárólag puerto ricoi részről, felhangzik az aggály szava. Régi gyakorlat ugyanis, hogy a puerto ricoi üzletemberek állandó oldaipillantásokat vetnek a szomszédos szisérhes-sék és ellenőrizhessék t népet ...” Ennyi árnyék és semmi fény? Nincs a dollárnak fényes oldala is ? Dehogy nincs' Albert Laurincsukas (tárgyilagos riporter és bíró egy személyben. — A szerk.) jót is tud mondani az amerikaiakról. “Eszesek, dolgosak, pro duktivak és udvariasok, d( csak azért, mert attól félnek, hogy máskülönben állásukból elbocsátanák őket. Az amerikai munkások impozáns felhőkarcolókat építenek, az üzletekben tökéletes a kiszolgálás, a munkások tüntetnek a békéért . . .” A 494 oldalas könyv 494, oldalán a szerző New York kikötőjében búcsúzik Amerikától, imigyen: “Ott áll a kikötőben a Szabadságszobor, örökre odaláncolva a kő talapzathoz, magasba emeli a karját és , hátat fordítva az amerikai part riaik, reménykedve tekint Kelet felé.” (A kommunista országok felé, amelyekből szöges drótkerítésen át, magas falon át, tűzön, vizen ás szökik, akj szökni tud. A szerkvégszava.! litottról mindig fel lehet tételezni, hogy végigolvassa a biztosítási szerződést, csak nagyon gondos ember vergőük át az apróbetüs sorokon, hogy teljességében megértse r szerződés sok rendelkezését ks feltételét. Mégis, a főbíró ság úgy véli, hogy ilyen feltevés nem jogosítja fel a biztositó társaságokat, hogy ‘lyukakat” rejtsenek a kisbetűk közé.” A főbiróság 2900 dollár fizetésére kötelezte a biztositó társaságot. Néhány órával ennek a döntésnek kihirdetése után Horace J. Bryant, az állami biztosítási hivatal helyettes igazgatója kijelentette, hogy a főbiróság egyhangú döntése törvény erejével bír. Az állami hivatal ezentúl követelni fogja, hogy minden biztosítási szerződést ennek a főbirósági döntésnek szellemében megváltoztassanak a biztositó társaságok. Á hivatal ilyen értelmű törvényalkotást fog javasolni az állami törvényhozó testületnek. A jelen esetben háztulajdonos szavatossági (homeowner’s liability) biztosításról volt szó. Ezt a biztosítást a mosónő alkalmazója 1963-ban vette ki és fizetett három évre $368,50 biztosítási dijat. getekre és Floridára és figyelik, hogy áraik nem múlják e felül azökét, ami könynyen a turista-forgalom lemorzsolódására v e zethetne. Ezen a télen ezek a pillantások még aggályosabbak lettek, mivel a szállodák árai néhány dollárral magasabbak, mint az elmúlt évben voltak. Egy házaspár, mely San Juan Condado részének egy nagy szállodájában lakik, napi 60 dollárt költ szállásra, étkezésre és valami kicsiségre mellékesen. Hivatalos turista közegek nem szűnnek meg hangoztatni, hogy kisebb és egyszerűbb hotelekre is szükség volna, olyanok számára, aki nem akarnak naponta ennyit elkölteni. Egynéhányat már építettek, de Puerto Rico igy sem olcsó hely. Mi rejtőzik a biztosítási szerződés apró betűi közt? TRENTON, N. J. - A biztosítási szerződéseknek, mint és kimondta: “Bár a bizto-PUERTO RICOI ELMÉLKEDÉSEK A TÉLI TURISTA FORGALOMRÓL DONÓ ANDRÁS SZAPPANOS FERENC a WDOK rádióállomás népszerű magyar bemondója, immár nyolcadszor vezet évenként Magyarországra induló csoportot. JACK P. RUSSELL elnöke az öregamerikásoknak és az Egyesült Magyar Egyleteknek, a WJMO rádióállomás magyar bemondója, számos magyarországi csoportos utazás vezetője. Cleveland város commissionerje. Cttp of Clebelanb aki Cleveland hatalmas városának 24 éve tanácsosa, az Ameíl kaszerte hires “Night In Budapest” estek rendezője, 8 éve vezeti a csoportos hazalátogatókat. RÉSZLETES INFORMÁCIÓÉRT KÜLDJE AZ ALANTI SZELVÉNYT A KÖVETKEZŐ CÍMRE: MR. ANDREW DONO 2781 East 127ih Street, Cleveland, Ohio 44120 Kérek részletes felvilágosítást az Kárpátaljára indítandó csoportos | | Junius 8 Szappanos | | Julius 13 Russell I I Augusztus 3 Donó 1967-ben Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába és a utazásairól. (Kérjük kereszttel megjelölni azt a túrát, amely önt elsősorban érdekli) Város, állam LÁTOGASSA MEG MAGYARORSZÁGOT REPÜLJÖN AIRLINES LEGMODERNEBB JET GÉPEIVEL Csatlakozás Romániába, Csehszlovákiába és a Kárpátaljára UTAZZÉK TAPASZTALT CSOPORTVEZETŐKKEL: Az első számú csoport A második számú csoport A hármas számú csoport 1967 jun. 8-án indul 1967 jul. 13-án indul 1967 aug. 3-án indul VEZETI: VEZETI: VEZETI: DIÁK TRAGÉDIA A képet még jobban elhomályosítja, a sok panasz, hogy a kiszogálás hiányos és udvariatlan, vagy mind a kettő. A szállodák azzal védekesnek, hogy igen nehéz képzett személyzete kapni, elegendő számban. Néhány nappal ezelőtt a puerto ricoi kereskedelmi kamara jelentést bocsátott ki, mely mélyebbre ment, mint pusztán dollárok és centek. Elmondja a jelentés, hogy a turizmus és utazás alkalmat ad arra, hogy különböző kultúrák találkozzanak és gazdagítsák egymást. Azonban —mondja szomorú a jelentés — sem a puerto ricoiak, sem pedig látogatóik, nem lesznek gazdagabbak kultúrában. A kereskedelmi kamara gyakran panaszkodik San Juan “miamizálása” miatt. San Juan legszebb és legforgalmasabb útvonalán, az Ashford Ave.-n felállított virslibódékat, a kereskedelmi kamara kulturális sülyedésnek nevezi. Ezzel szemben az állandó védekezés az, hogy a turistának azt kell adni, amit akár. így a nagyszállodák a szárazföldről szállított divat és egyéb bemutatókat tartanak és a corned beef és pastrami uralja a vendéglőket. Továbbá igen nagy azon turisták száma, akik nem “szippantanak fel” egyebet az uj környezetben, mint a helyi rumot. — Ha a turisták száma, a jó szolgálat és atrakciók minősége nem marad egyensúlyban — figyelmeztet a san juani kereskedelmi kamara — úgy később ezt meg fogja sinyleni úgy a turisták száma, mint minősége, ami viszont gazdasági és kulturális veszteségekhez fog vezetni. Csek egy feleség NEW DELHI, India — Az indiai parlament egy törvényt fogalmazott meg, mely megtiltja a többnej Őségét Indiában. A törvényjavaslatot D. L. Sen Gupta, pártonfcivüld képviselő Bengália államból mutatta be a parlamentben és kijelentette, hogy a többnejüség, “társadalmi csapás, melyet könyörtelenül ki kell irtani.” BROOKLYN, N. Y. - Ki lene évvel ezelőtt történt, i John Marshall junior high schoolban. A tanító leküldött egy 13 éves leányt a pincébe hozzon fel egy kvart tejet Az a diáklány félig vak volt lebotorkált a pincébe, ott egy diák késsel támadt rá és erőszakot követett el rajta. A lány nem tudott személy leírást adni merénylőjéről, mert nem látta jól. A bűnös diák büntetlen maradt. Éppen akkor történt ez amikor a newyorki nyilvános, iskolákban vizsgálat folyt az iskolai bűnözés és problémák felderítéséről és az orvoslás módjáról. A vádzsüri elé került a John Marshall iskola ügye is. Az iskola igazgatójának szemére hányták, hogy a felügyelet az iskolában laza volt, azt is kifogásolták, hogy a nyolcadik osztály tanítója olyan diáklányt küldött le a pincébe, akinek látóképessége korlátozott volt. Egy héttői t pincében történt merénylet után az iskola igazgatója, az 55 éves ’George Goldfarb, öngyilkosságot követett el, lakóháza tetejéről levetette magát tz utca kövezetére. A leány szülei kártérítési pert indítottak a Board of Education ellen, azon a címen, hogy a tanítói felügyelet helytelen alkalmazása tette lehetővé a merényletet, melynek következtében a kislány egész életére kiható lelki károsodást (psychic trauma) szenvedett,A kártérítési per tárgyalását hosszantartó vizsgálat előzte meg, a per előkészítése kilenc évig tartott, közben a kislány teljesen elvesztette szemevilágát. Most végre megtartoták az esküdtbirósági tárgyalást. Egy héten át folytak a tanítók, diákok, orvos'szakértők kihallgatása, végül az esküdtek kimondták az iskolaszék felelősségét és Herman B. Glaser bíró 66,000 dollár kártérítés fizetésére kötelezte az iskolaszéket, illetőleg a várost. Brooklyn utcáit járja égy fiatalember, akinek lelki ismeretét ez a tragédia terheli .:. .
