Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-17 / 46. szám

6. OLDAL BIKküő Thursday, Nov. 17. 1966 A Nimbus 2 időjárás csatlós készítette a képet a US keleti részéről és Kanadáról. Imagyar nemzet Állapota 18 ÉVVEL A FORRADALOM UTÁN NEW YC'RK. — A Magyar WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR Tito, Jugoszlávia elnöke, Mrs. Indira Gandhi, India miniszterelnöke és Nasser, Egyiptom elnöke feszülten figyelnek egy újságíró kér­déseire, egy sajtókonferencián, New Delhi, Indiában. PENICILLIN 10 HA VAN - DE NÉHA I0BB, HA NINCS Bizottság november negyedi­kén, a szabadságharc leveré­sének tizedik évfordulóján sajtófogadást rendezett new­­yorki székházában. A megje­lent újságírók előtt Varga Béla prelátus, a Bizottság el­nöke mondott rövid összefog­lalót egyrészt az évforduló külföldi visszhangjáról, más­részt a magyar nemzet mai állapotáról. Mindenekelőtt az angol nyel­vű lapok tudósításaival pole­mizált, főleg a New York Ti­mes és a Look magazin ismert és a magyarság körében nagy felháborodást keltett cikkei­vel, amelyek úgy állítják be a helyzetet, mintha a magyar­ság ma osztatlan megelégedés­ben élne és mintha a forrada­lom minden követelése telje­sült volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy az 56-os kö­vetelések kétharmada nemzeti f üggetl en s éget, t öibbpárt-rend­­szert és parlamenti demokrá­ciát követelt, amiknek éppen úgy nincs nyoma ma sem mint ahogy 56 előtt sem volt. Varga Béla ezután azokat MOSZKVA. — Változnak az idők s velük változnak az em­berek. Ezt a régi római mon­dást készpénznek veszik a szovjet urai és ennek megfe­lelően írnak időnként törté­nelmet. Nagyon érdekes vál tozásokat jegyez fel az orosz történetírás, például, Charles de Gaulle tábornokról, a fran cia köztársaság elnökéről. A Nagy Szovjet Lexikon ezt je gyezte fel a nagy Charlesról: De Gaulle, Charles (szül 1890). Reakciós francia poli ti kai figura, tábornok, a fa siszta RFP párt feje. Monar chista, a klerikálisok barátja. Szoros kapcsolatot tart fenn r francia pénzügyi nagyságok kai. Azok nevében beszélt akik Anglia és az Egyesült Államok felé hajlottak. Ami kor a hitleri Németország 1939-ben a háborút elindítót ta, De Gaulle, mint minder angol—francia imperialista in­kább a Szovjetunió ellen akart harcolni, mint Németország ellen. A Nagy Szovjet Lexikon újabb, 1963. évi kiadásában olvashatják azok, akik azt megőrizték: De Gaulle hatalomrajutása a mulasztásokat boncolgatta amelyeket öS-ban a Nyugat elkövetett, holott az az idő­pont nemcsak Magyarorszá­gon, hanem a vasfüggöny min­den országában megérlelte a történelmi változásokat, ame­lyeket a lekgisebb kockázat­tal meg lehetett volna valósi­­tani a Nyugat segítségével. Egyes nyugati újságírók legnagyobb hibája, hogy - a mai állapotokaat a Rákosi-ura­­lom idejének állapotaival- ha­sonlítják össze, ahelyett, hogy azt vizsgálnák, milyen lenne a helyzet akkor, ha a magyar nép éppen olyan szabadon él­hetne és alkothatna, mint nyu­gati szomszédai. Varga Béla végül szétosz­totta a megjelentek között a Bizottság kiadványát, a kor­szerű adatokkal kibővített “Facts about Hungary” cimii értékes müvet, amely kitűnő szerzők tollából tudományos igénnyel tárgyalja a magyar­ság történelmi útját és az or­szág mai valóságot helyzetét; szigorúan ellenőrzött pontos adatok tükrében. megteremtette Franciaország­ján az egy-ember-kormányza­­;ot. Módosította az alkot­mányt, megerősítette szemé­­yes hatalmát és a kapitalista monopolisták hatalmát. Ez az egyeduralom nagy mértékben ■korlátozta -a francia nép de­mokratikus jogait és fokozta i fasiszta veszedelmet. Külpo­­itikai téren De Gaulle ? \ÍATO agiessziv politikáját támogatja. 1966 évi kiadás? Még nem jelent meg, most dolgoznak izon az oknyomozó történelem zovjet szakemberei. Könnyű elképzelni, mi lesz ebben a leg­újabb Nagy Szovjet Lexikon­ban: De Gaulle hadat üzent a dollárnak, a NATO felbomlá­sán dolgozik, a francia—szov­jet viszony javítására törek­szik, élesen elitéli az amerikai mperialisták vietnami agresz­­szióját... A VESSZŐ EREDETE Nem sokan tudják, hogy a vessző, mint írásjel a 15.—16. században jött divatba; Aldo Mamuzzi velencei könyvkiadó alkalmazta először. Addig csak a pontot és a kettőspontot is­merték és használták. Johnson elnök újra meg új­ra, minden alkalmas és nem alkalmas időpontban kihirde­ti az amerikai nép akaratát hogy hajlandók vagyunk bár­milyen alkalmas vagy alkal­matlan helyen és időben a viet nami kérdésben érdekelt bár mely kormánnyal a tárgyaló­asztalhoz leülni. Kommunis­tákkal tárgyalni, alkudozni... iemmi kétség, Johnson a nem­zet nagy többségének, akara­tát fejezi ki az ilyen bejelen­tésekben. Minden nap ameri­kai fiatalok halálhozója a vietnami dzsungelekben és rizstelepitvényeken, minden nap, mely közelebb hoz en­nek a csúnya háborúnak vé­géhez, kívánatos és örvende­tes lenne. Kommunistákkal tárgyal­ni .. . Igen, ezt akarják so­kan, de sokan vannak olya­nok is, akik nem tudják, hogy mit jelent ez: kommunisták­kal tárgyalni. Korea senkiföldjén kommu­­. aistákkal fegyverszünetről tárgyaltunk. Az amerikai dele­gáció vezetője Arthur H. Dean nagykövet volt. Most a fegy­verszünet 15. évfordulója al­kalmából, Dean közli emléke­zéseit a tárgyalásokra. Az al­kudozás minden hétköznapon MONTEVIDEO. — Uruguay \ délamerikai paradicsom. A ’egkisebb délamerikai ország, mindössze két és fél millió la­­cosa van, kevesebb, mint eg' is más délamerikai nagyvJ­­•osnak. Az uruguayiak szép kis országukat “amerikai svájc” néven becézgetik. Hogy fest egy ilyen földi paradicsom? Milyen az élet az amerikai (pontosabban dél­­amerikai) Svájcban? Itt egy kis idegenvezető: A telefon süket és néma mert a központban dolgozó arak, hölgyek elvtársak és zlvtársnők nem dolgoznak, sztrájkban vannak. Az autó­busz nem viszi el utasát a cél­hoz, megáll útközben és sen­­kisem tudja, mikor fog megint megindulni. A bankok csukva vannak, hol két hétig, hol egy egész hónapon át. A vendéglő­ben a jámbor turista steaket rendel spanyolrizzsel és vár, amig idejéből telik, aztán éhe­sen távozik. Mit jelent ez ? — kérdi a kül­földi látogató. A felelet: nép­jóléti állam. Körülbelül 20 év­vel ezelőtt indult el Uruguay i nemzeti jólétihez vezető út­ra. Rengeteg uj hivatal szü­­'etett meg, mind tele hivatal­nokokkal, akiknek legfőbb gondjuk a maguk jóléte volt. Minthogy a kommunistákon kívül minden más párt is to­­ögatta a népjóléti szekeret, a fizetések egyre emelkedtek És egyre emelkedtek a szük­ségleti cikkek árai is. Akik­nek — soffőröknek, banktiszt-i viselőknek, pincéreknek — a négy, öt, hat óra hosszat tar­tott. Nem volt sem kávé, sem tea, harapnivaló. A szemben­álló felek a legcsekélyebb sze­mélyes beszélgetéstől is tar­tózkodtak. Nem volt good mór­­íing és nem volt goodbye. A túloldalon a kínaiak vitték a szót, az észak-koreai kommu­nistákat másodhegedűs sze­­epre szorították. Huang Hua /olt a kinaiak fő szószólója. Adjuk át a szót Dean nagy­­cövetnek: “Huang Hua elnevezett en­gem mindennek: kapitalista szélhámos, nők megerőszako­­ója, zsivány, megrabol özve­­pyeket, penniket lop ki a ha lottak szeméből, zabigyerek. ti tudja, ki csinálta ... Ha Huang Hua egy komisz szi­dalmat harsogott volna, én ta < án elvesztettem volna önural­mamat. De ha az ember 50-' szer, 60-szor hallja az ilyen ronda szavakat, azok inkább nevetségesen hatnak. Egyik napon megint elneve­zett mindennek, gyilkosnak stb. nemcsak engem, hanem Syngman Rhee köztársasági elnököt, Eisenhowert, Dullest 's, de fő gazembere mégis én voltam. Nekem mondta a sze­membe, hogy vértől csepeg­nek a kezeim, gyilkos vagyok, ’egujabb fizetésemelések nem tetszettek, azok bejelentés nél­kül sztrájkba léptek. Sztrájk­­paradicsom lett Uruguay. Az árak egyre “javulnak”, n pénz egyre romlik. A meg­élhetési index I960, januárjá­ban 100 volt. Attól a naptól kezdve mérik a drágulás mér­tékét. Ma már 350 körül van z index-szám, vagyis minden több, mint háromszor olyan Jrága, mint volt még hat év alőtt. És az államot csőd fe­nyegeti. A papirpénz-nyomda éjjel-nappal gyártja a nagy jsszegü, kis értékű bankókat aki a csatornában fetreng rot­hadt szemét iközt és vájkál a szennyben, és hogy van egy kínai közmondás, amely sze­rint az embert a barátairól lehet megismerni és ennek a pazembernek (már tudniillik nekem) a délkoreaiak a bará­tai, ronda disznók, szennye­sek, véresek, stb. Ez már sok volt Pu-nak, a kommunisták tolmácsának is; ő megtagadta a piszkos szóözönök lefordítá­sát angolra. Huang Hua arca vérvörösre vált, a nyakán ki­­lagadtak az erek, ráparancsolt Pu-ra, hogy fordítsa le, amit mondott. Parázs vita támadt i kommunisták közt, hogy le­fordítsa vagy ne fordítsa le, végül Pu megoldotta a prob­lémát, fordított, illetőleg fer­dített ilyenképpen: “Ha az ember ürüpecsenyét eszik, a lehelletének birkaszaga van.” Ez volt az első eset, hogy el­röhögték magukat a kommu­nisták. Pu — mellesleg meg­jegyezve — a Harvard Egye­temre járt . . . Kommunistákkal tárgyal­ni? Igen, ez elkerülhetetlen. De már most fel kell készliini arra, hogy az amerikai dele­gáció vezetői és tagjai meg tanulják a kommunisták nyel­vét és a kommunisták nyelvér. beszéljenek a kommunisták­kal. $ % Johnson elnöknek és Mr. Charles L. Schulze-nak egy­hangú véleménye az, hogy aki­iek vadonatúj Cadillacra visz­ketnek az ujjai, az vegyen va­donatúj Cadillacot, -Gzesse an­nak árát saját zsebéből vagy bankszámlájáról. És ha az a nagyigényü ur valamelyik kor­mányhivatalnak tisztviselő e ne fizettesse meg azt a jám­bor adófizetővel. Ha közpén­zekből fedeznék hivatalnoki 'uxus költségeit, ez nemcsak pazarlás lenne, hanem az in­fláció malmára hajtaná a vi zet. Ezért szerepel e kis feje­zetnek elején Mr. Schultze neve. ő ugyanis a Bureau of the Budget igazgatója, az or­szágos “háztartás” éber sze­mű figyelője és ellenőrzője. A B. of the B. utasításán az országos bevásárló hivatal (General Services Administ ration) elrendelte, hogy min­den kormányhivatalban a szol­gálati célra szolgáló (és pri­vát célokra is használt...) au­tókat egy évvel tovább hasz­nálják, mint használni szok­ták; ezáltal feleslegessé válik legalább 1000 uj Chevrolet és Cadillac beszerzése. Uj szabályok határozzák meg a szolgálati autók hasz­nálhatóságának fokát. Kise­lejtezésre csak akkor kerül sor, ha az autó 6 évig szol­gált és 60,000 mérföldet fu­tott, nem úgy, mint eddig amikor a használhatóság mér-OKLAHOMA CITY. — Dr. Albert B. Sabin, a világhírű orvostudós, itt rendezett kon ferencián valóságos tudcmá nyos szenzációval szolgált a? ország minden részéből egy begyült tudósoknak, kutatók­nak, egészségügyi hivatali szakértőknek. Arról beszélt hogy a világszerte elterjedi súlyos szembetegség, tracho ma, elleni világháborúban i kutató tudósok sok-sok éven át nem tudták megteremten' a védőoltást, mig végül egy oekingi laboratóriumban a vé etlen szerencse sikerre veze tett. Az volt a kinai laborató •iumi kutatók nagy Szerencsé ;e, hogy — nem volt penicil injük. Mielőtt erre a szerencsét xozó véletlenre áttérnénk, tud íi kell, hogy a trachoma az : szembetegség, amely Kinába: ás a világ sok más részóber 100 millió embert sújt, egyi eggyakoribb oka a megvaku ásnak. Sokáig kén-orvosság pal és egyes antibiotik orvos .ágokkal kezelték, de gyakrai x gyógyulás csak időleges volt i baj kiújult. A sikerrel ke zsegtető védőoltásnak előfel tétele, hogy a trachoma kór .éke 7- év és 72,000 mértük . /olt. * * í A republikánusok győzel nei nem aggasztják Johnson elnököt, de túlzás lenne azt ülitani, hogy Nixonnal együtt jrvendez. Nem Nixonnal ör­vendez együtt, hanem három :saláddal, amelyek az ameri­kai Samoa déltengeri sziget övárosában, Pago Pago-bar. élnek. Ott októberben, amikoi jöhnson elnök é3 felesége el­átogatott oda, három család-: ián örvendetes esemény tör­­ént és mind a három ujszü­­cttet az amerikai Első Csa­lád tagjairól nevezték el. Ok­tóber 21-én született Johnsor Iageleaoo, október 26-án szü­­'etett Lady Bird Kailikaau, és jktóber 27-én születettt John­son Liulage. Idővel Samoa ön­­•endelkezési jogot fog nyer­­íi és ott politikai pártok fog­jak alakulni. Akkor a helyi fohnsonok és Lady Bird a de­­nokrata jelöltekre fognak sza rázni. okozóját ki tudják tenyészte­ni az émberi szervezeten ki­­vül. Egy úgy történt, hogy x kórokozót (amely egy spe­­iiális szervezet, átmenet a ba­­úllus és a virus közt) leka­parják a betegszemről és ki­­enyésztik. A tenyészetnek ab­szolút tisztának kell lennie, el sell távolítani minden más jaktériumot, amely abba be­­’érkőzhet. Sterilizálni kell a enyészetet. A tudósok min­­lenütt a világon penicillinnel /égeztek ezt a sterilizálást. De ez nem bizonyult jónak, a trachoma-kórokozók legna­gyobb része elpusztult. Most következik a pekin- 1 szerencse. A kinai labora-. óriumi kutatóknak nem volt lég penicillinjük, igy hát ahe­­yett streptomicynnel próbál­­ák a tenyészetet fertötleni­­eni. És ekkor csoda történt: gazdag brktérium-fculturát ikerü’t tenyészteni. Mig te­át a penicillin ezeket a bak­éri umckat elpusztította, a treptomyrin épségben hagy­­a azokat. Megoldódott a tra­­homa elleni védőoltás prob­­mája hála a penicillin­­tiánynak a pekingi laborató- i nmban! A kinaiak 1957 óta ezt a 'aC tórium, kitenyésztést vé­gezték, áz ő módszerük (peni­­illin helyett streptomycin) •amarosan ismertté lett az igész világon a szakemberek őzt. De azt, hogy a kinaiak iyen véletlen szerencse foly­­án jöttek rá a helyes tenyész­­ési módszerre, csak most tud­ta meg a világ — és erről szá­nolt be Dr. Sabin. Egy Dr. ’ierre Lepine nevű francia fcakteorológus Kinában volt, ott tudta meg ezt a szerencse­históriát és Franciaországba ’isszatérve közölte a tudomá­­íyos világgal. Dr. Sabin meg­egyezte, hogy ilyesmi nem is itka eset: a tudomány sok /ivmányát véletlen felfedezés­nek lehet köszönni. Említette Dr. Sabin azt is, togy a baktérium-tenyésztés nélkül oltószert megteremteni 'ehetetlenség, és példaképpen felhozta, hogy a hepatitis ne­­/ü máj betegség elleni védőok tás mindmáig azért lehetetlen, mert még nem sikerült hepa­titis-vírust kitenyészteni. A football játékosok drága felszerelése Történelem - folytonos változás A két versenygő episzkopális püspök, Henry I. Louttit (bal) és James Pike, a Wheeling, W. V.-i konferencián. Délamerikai földi paradicsom

Next

/
Thumbnails
Contents