Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-03 / 44. szám

Thursday, Nov. 3, 1966 A C9lumbus Day vacsorán a Waldorf-Astoriában, New Yorkban. Balról, Nelson Rockefeller kormányzó, a felesége és Kennedy sze­nátor. Erdei vadak — égi madarak: A MAGYAR VADÁLLOMÁNY A második világháborúban elputsztult a magyar vadállomány jó része, és a tenyésztést elölről kellett kezdeni. Azóta a legtöbb vadféleségnél, mindenekelőtt a nagyvadaknál már elérték a kivánatos mennyisé­gi szintet, úgyhogy a figyelmet a minőségre fordít­hatták. S hogy ez milyen eredménnyel járt, arra elég egy példa: az utóbbi három évben egyetlen őszi va­dászidényben sem lőttek a magyar erdőkből húsznál kevesebb aranyérmes agancsu szarvasbikát. Ha a magyar vadállományt érték szerint rang­soroljuk, első helyre 31,000e-s létszámmal a szarvas­állományt kell helyezni. A gímszarvasok nagyszerű életfeltételeket találnak a Dráva és az Alduna tájé­kán, továbbá Zala megye szelid lankáin és az Északi hegyvidéken. Évek hosszú scrán kiváló törzsek neme­sedtek ki ezen a tájakon, erőteljes, súlyos agancsu bi­kák örvendeztetik meg minden ősszel a magyar és a külföldi vadászokat. A dámszarvasok világhírű erdeje a dunántúli Gyulaj. Az Állami Vadgazdaság 32,000 holdas terüle­tén körülbelül 700 dámvad él, és fejlődésüknek nagy­szerűen megfelel a dús növényzetű erdő, a kövér lege­lőket nyújtó erdei tisztások sora. Innen kerülnek ki minden évben az aranyérmes dárrflapátok, köztük vi­lágrekordokat döntő trófeák. Szépen gyarapodik az őzállomány: számuk körülbelül 89,000, és ezen kívül évről-évre szebb trófeák kerülnek a vadászok birto­kába. Az őzek egyébként az ország egész területén meg­találhatók, a legkiválóbb példányok a mezőgazdasá­gi, úgynevezett aprón adas területeken, ahol igen jók a táplálkozási lehetőségek. Az értékrangsorban egy betelepített vad, a muflon következik. Meghonosí­tása nem várt eredménnyel járt, néhány évtizede ez a kecses, szép formájú állat állandó lakója a Bükknek, a Mátrának és a Pilisnek. Számuk hozzávetőleg 1,200. A vaddisznó a legtöbb erdőben megtalálható, de a legjobb disznós területnek a Börzsöny, a Bakony és a somogyi dombvidék számit. Mezőgazdasági kár­tétele miatt évente átlag 3,000 vaddisznót lőnek ki, de az állomány így is szépen gyarapodik, jelenleg körülbelül 9,400-ra tehető. A nagyvadak sorában kell megemlítenünk speciális vadunkat, a “magyar struc­­cot.” A túzok kiveszőben volt Magyarországon, de az utóbbi évek gondoskodása és védelme következtében — dacára a mezőgazdaság belterjességének — ismét 3,500—4,000 túzok borarászik az alföldi legelőkön, mindenekelőtt Békés, Hajdú, Csongrád, és Bács-Kis­­kun megyék területén. A nagyvadakkal ellentétben a nyúlnál, fácánnál, fogolynál még nem érték el a kivánatos szintet. A leg­utóbbi vadszámlálás adatai szerint körülbelül 1,200,000 nyúl, 730,000 fácán, hozzávetőleg ugyanennyi fogoly képezi az apróvadállományt. Ezer holdra számítva, 79 nyúl, 50 fácán és 51 fogoly él a mezőkön, ligetekben, elsősorban az alföldi sík területeken. A vakon született, 25 éves Rudy Salazar autójavító specialista, An­tioch, Calif.-ban. fííR ht) 7. OLDAL Zrínyi Miklós leszármazottja volt Madách Imre Ezekben a hetekben, hóna­ikban sűrűn szerepel a hazai 'apók hasábjain a magyar múlt két dicső személyiségé­­íek, Zrínyi Miklósnak és Ma­­lách Imrének a neve. Zrínyi 100 évvel ezelőtt halt hősi ha ált Szivetvár védelmében. Vi­tézi tetteiről Szigetváron ez év szeptemberében országos ün­nepségeken emlékeztek meg. Madách Imre költészete pe­­lig most éli reneszánszát az országban. Az Ember tragé­­liája nemcsak a Szegedi Sza­badtéri Játékok állandó nagy­sikerű müsordarabja, hanem tjszerű rendezésiben átütő si­­ter a Nemzeti Színházban is, Ugyanakkor felújították Ma­­iách Imrének már-már elfe­­ej tett másik nagy müvét, í> Mózest is, amely váratlant nagy sikert aratott a magyai színpadokon. A lapok most nemcsak fcü­­löm-külön irhák Madáchról és Zrínyiről, hanem össze is kap­csolják a nevüket egy olyai okból, amely ugyan a szakem­berek előtt ismeretes volt, de i nagyközönségnek meglepe tés. Budán él Balogh Károlyné, akinek a lakása valóságos Ma­dách muzeum. Nem is csoda, hiszen ő Madách Mária unó kajának az özvegye, Madách Mária pedig Madách Imre nő­vére volt. Baloghné néhai fér­je több mint harminc évvel ezelőtt megírta a Madách-csa­­lád történetét és ebben utal arra, hogy Madách Imre dől gozószobájának a főhelyén, a kandalló fölött Zrínyi Miklós fehérmentés, kócsagtollas kép­mása függött. Jelenleg a Nem­zeti Muzeum őrzi ezt a ké­pet, amelyet a nem kis te­­retséggel festegető költő al­kotott és amely talán a leg­jobb Madách Imre festményei közül. Miért éppen Zrínyi Miklós képét festette meg a költő: erre ad választ Balogh Károlynak a családi okiratok dapján megirt története. Idéz­zünk a műből: “Madách Já­nos (meghalt 1768) édesanyja Ujfalussy Zsuzsanna. Érde­kes, hogy az Ujfalussy csa­­, Iádból származó Zsuzsanna ^ szigetvári hős, Zrínyi Miklós j vér-szerinti leszármazottja. Nagyatyja, János ugyanis a? Ujfalussy János unokája, ki [ Bánffy Katát, Bánffy Miklós főpohárnak és Zrínyi Orsolya leányát bírta nőül. Ez utóbbi a szigetvári hős és Frangepán Katalin leánya. Eszerint te­hát Madách Imre ereiben a szigetvári hős vére is csörge­­. iezett, ez az oka annak, hogy . megfestette nagynevű őse, 1 Zrínyi Miklós mellképét s azt 1 dolgozóiszobájának főhelyére i helyezte . ..” Hatalmas tömeg veszi körül Johnson elnököt New Yorkban CLEVELANDI ZENfiSZ ÉS FESTŐMŰVÉSZ AMERIKAI KULTURPROPAGANDÄJA Krausz László, a neves ma­gyar származású zenész és festőművész, zenetanár és rajztanár, a Cleveland Or­­chestrával öt heti oroszorszá­gi turnén volt, hat városban, r zenekarban muzsikált és szabad idejében rajzolt, 77 rajzzal jött vissza Cleveland­­ba. Az oroszországi rajzok hi-Mikrofonba suttogták szerelmüket LONDON — Mrs. Gretta Trehearne, aki két év óta fér­jétől különváltan él, a szoká­sos ’’kegyetlenségen” kívül még súlyosabb válóokot ter­jesztett a biró elé: házasság­törést. Az történt, mondta, hogy a férje John, amikor a gyermekeit látogatóba vitte a lakásába, a gyerekekkel együtt elvitte azoknak tizen­éves nevelőnőjét is és ezzel a fiatal leánnyal a hálószobá­ban szerelmeskedett. — Bizonyíték? — kérdezte a biró. 7— Itt a bizonyíték, — mondta a hölgy. És letett a biró asztalára egy tape recor­ded; és a tape recorder tanú­vallomást tett. Halkan, de tisztán hallhatóan szerelmes szavakat suttogtak egymás fülébe Mr. John és Miss X (akinek nevét a lapok nem kö­­zölretik, mert kiskorú). Elcsodálkozott a biró. Ilyes­mi még nem fordult elő bírói gyakorlatában. Házasságtörő szerelmesek mikrofon előtt vallanak egymásnak szerei­met? Megmagarázta Mrs. Gretta: — Felfogadtam egy privát detektívet, az mikrofont he­lyezett el a férjem hálószobá­jában, az ágy felett. A biró a tape recorder fül­­tanú-vallomását elfogadta bi­zonyítéknak, de megjegyezte, hogy a nyomozásnak ez a módja módfelett ízléstelen. HIMNUSZ KERESTETIK KINGSTOWN, St. Vincent. — St. Vincent szigete 1967 februárjában nyeri el függet­lenségét Angliától. A sziget most pályázatot hirdetett: nemzeti himnuszra és nemzeti zászlóra van szüksége. Bárki pályázhat az angol Common­wealth országokból. re eljutott a U. S. külügymi­nisztériumába, Krausz Lász­lót meghívták Washingtonba, megtekintették a rajzokat és úgy találták, hogy propagan­da-értéke lenne annak, ha ezeket az orosz közönségnek bemutatnák. Úgy is lett Krausz László rajzai megje­lentek az “Amerika” című ké­pes folyóiratban, amelyet az amerikai és a szovjet kor­mány megállapodása alapján kulturális csereakcióiként a Szovjetunióban 100,000 pél­dányban terjesztenek. A Cleveland Orchestra oroszországi körútja előtt Eu­rópa több városában vendég­szerepeit, mindenütt nagy si­kerrel. Ennek az európai kör­útnak előkészítése során £ U. S. Information Agency, a kormány külföldi propaganda Intézete megbízásából Krausz László másfél tucat grafikai müvét — amelyek New York­ban, a Carnegie Hallban völ tak kiállítva — bemutatták Londonban, az amerikai nagy­­követségen, majd több európai városban. Ily módon Krausz László a vasfüggöny mindkét oldalán nívós zenei és művészeti pro- Dagandával szolgálhatta Ame­rikát. Védekezés a földrengés ellen ü A földrengés olyan természeti katasztrófa, amely ellen még nem sikerült megtalálnunk a védekezés mód­ját. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a feladat nem megoldható. Hiszen már csupán bizonyos építke­zési eljárások bevezetésével is nagymértékben csökken­teni lehet a rengéskárt. Ilyen módszereket alkalmaz­nak évtizedek óta az Egyesült Államok californiai part­szakaszán és a rengésektől gyakran sújtott Japánban. Újabban az UNESCO bizottságokat hozott létre, amelyek a rengések előrejelzésének kérdésével foglal­koznak, nemzetközi együttműködés keretében. E bi­zottságok szakemberei már két világkongresszust tar­tottak: az első 1956-ban Californiában, a másodikat 1960-ban Tokióban. A kongresszusok anyagát négy vas­kos kötetben adták ki. A földrengés-előrejelzés megvalósítása roppant bo­nyolult feladat. Körültekintő elméleti vizsgálatokra, rendkívül pontos műszerekre és mérési eljárásokra van szükség hozzá. Nyilvánvaló, hogy a probléma meg­oldása nem egyetlen ember müve lesz, hanem számos kutatócsoport és tudományos intézet együttes, közös terv szerint irányított munkájának eredménye. (Ma még se szeri, se száma az amatőr “földrengésjósoknak”, akik médiumok nyilatkozataira hivatkoznak, asztroló­giai alapon “néznek a jövőbe”, látomásokra és álmokra alapítanak; ez a terület a babonának, a misztikának, a tudatlanságnak valóságos tele vénye még napjaink­ban is. Chui Tsuboi japán egyetemi tanárnak, az Earth­quake Prediction Group vezetőjének véleménye sze­rint 1972-re fejeződik be az előrejelzéshez szükséges tu­dományos mérési adatok összegyűjtése és feldolgozása. A szeizmológusok megegyeznek abban, hogy a földrengések túlnyomó részét olyan jelenségek előzik meg, amelyeket a korszerű geofizikai és geodéziai mű­szerekkel már észlelni lehet. A Szovjetunióban, Chilé­ben, Japánban, Californiában és a föld számos más terü­letén végzett vizsgálatokból kitűnt, hogy a földkéreg legkülső rétegeiben a szerkezeti rengéseket hetekkel, hónapokkal, sőt néha már évekkel mgelőzően is alak­­változások jelentkeznek. Helyenként süllyedések, má­sutt emelkedések vagy hosszirányi változások mennek végbe. Ezek eleinte kismérvüek és lassúak, később mind gyorsabbakká és erőteljesebbekké válnak. Végül bekövetkezik az a kritikus állapot, amikor a mélyben uralkodó mechanikai feszültségek már annyira felerő­södtek, hogy a rengés kipattanásának veszélye közvet­lenül fennáll. A szóbanforgó talajdeformációkat különleges mű­szerekkel jól nyomon lehet követni. A földmágneses tér helyi változásai, a mesterségesen keltett rugalmas hullámok terjedési sebességének változásai a talajban, valamint a Föld belsejéből érkező hőmennyiség rend­ellenes változásai is utalnak arra, hogy a mélyben fel­gyülemlőben vannak a mechanikai feszültségek. Dolgos és jókedvű a magyar ember BUDAPEST. — Három ma­gyar faluban végzett hoszabb. érdekes kutatómunkát két szo­ciológus. Arra voltaik kiván­csiak, hogyan vélekednek az emberek saját nemzetükről, a magyarságról ? Hatszáz pa­raszt-családot kérdeztek meg, majd később kontroll vizsgá­így kezdődött Gina Lollobrigida mesélte, hogyan került kapcsolatba a filmmel. Egyszer a Via Vene­­ton sétált, amikor hozzálépett egy férfi és udvariasan meg­kérdezte tőle, volna-e kedve íilmszerepet elvállalni. Meg volt róla győződve, hogy asz­faltbetyárral van dolga és igy felelt az idegennek: “menjen i pokolba”. De az idegen nem ment, legalábbis addig nem. rmig oda nem adta neki a név­kártyáját és csak azután ka­lapot emelve lépett tovább. A névkártyán ez állt: Henry Kosta, producer és filmren­dező. Az Amerikában élő oszt­rák zsidó Kosta (Kosterlitz) adta át névjegyét a gyönyörű lánynak, aki meg is találta azután őt és az utat a film világába. Hedy Lamarrt több mint harminc évvel ezelőtt a salz­burgi fesztiválon, ahol édes­anyja társaságában nézőként volt jelen, észrevette Rein­hardt, hozzálépett és igy ki­áltott fel; “Maga a legszebb nő a világon. Akar színésznő lenni? — Akart. latokat is végeztek budapesti munkások és diákok között. Ennek során kiderült, hogy i falusi és a városi nemzeti önjellemzés között lényegében nincs különbség. Mindhárom falu lakossága, a munkások és túlnyomórészt a diákok is azt tartották a magyarságra elsősorban jel­lemzőnek, hogy munkászere­­tő. 185 parasztember kezdte igy válaszát: “A magyarok dolgosak és szorgalmasak.” Csupán ketten akadtak, akik az ellenkezőjét állították. Falun és városon a követ­kező erények kapták a legtöbb szavazatot: becsületes, barát­ságos, békés, szókimondó, sza­badságszerető, hazaszerető jószívű, segítőkész, jellemes. Ha kisebb számmal is, de ne gativ erkölcsi tulajdonságok is szerepeltek a jellemzések­ben. így: irigy, befolyásolha­tó és — amit kizárólag a diá­kok jegyeztek meg — vannak képmutatók, bőbeszédűek, kar­rieristák, önteltek is. A diákok néhány olyan jótulajdonságot is felsoroltak, ami másutt nem szerepelt: megértő, embersze rető, igazságos. A magyar ember természe­tére vonatkozó válaszokban minden rétegnél álvtalánosar előfordult >a “jókedvű” meg jelölés, valamint, hogy a ma gyarok evősek, ivósak, szeret nék jól élni, öltözködni, szó­rakozni, vendégeskedni s ven­déget fogadni. Válj! WORTHING, Anglia. — Charles L. Jonlhson végrende­­’etében 1750 dollárnyi vagyont hagyott örökségül a leányára, azzal a feltétellel, hogy azt csak akkor kaphatja meg, ha elválik a férjétől. Ezt a végrendeletet a bíró­dig érvénytelennek nyilvání­totta azzal az indokolással, hogy erkölcstelen. A - leány megkapja azt az örökséget, !melyet apja neki szánt egy corábbi végrendeletében vagy­­’s: a korábbi végrendeletet is­merte el a biró érvényesnek, dz azért is érdekes, mert ál­talában az a jogszokás, hogy egy uj végrendelet automati­kusan érvénytelenné tesz ko­rábbi végrendeleteket. Egy szinhegy csuszamlása több mint 100 iskolás gyereket megölt, Aberfan, Walesben. Még keresik a holttesteket.

Next

/
Thumbnails
Contents