Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-27 / 43. szám
Thursday, October 27, 19S6 HÍRADÓ 7. OLDAL ’■ Washingtonba látogattak el a testileg akadályozott gyerekek Springville, N. Y.-ban levő intézetükből és Humphrey alelnök felesége fogadta őket. Ä MATEMATIKUS KÉRDEZ - A MAGYAR POSTA FELEL Csak rajta ne csípjenek! BUDAPEST, — A “Magyarország” című politikai hetilapban Bárdos Attila matematika tanár, a lapban megjelent cikkhez hozzászóló levelében azt kérdezte, hogy miért nem lelhet 5 grammnál nehezebb légiposta küldeményt feladni Magyarországon? Levelére ezt a választ (kapta: Lehet. Tiz grammig minden további nélkül felveszik, sőt tiz grammnál nehezebb levelet is feladhat, ha a légipostái pótdíjat válaszdijszelvénnyé fizeti. Ebben persze van egy kis huncutság, mert attól az országtól, ahol a válaszdij szelvényt vásárolták, valutát kapunk. A dolog pénzügyi része í egészen tiszta: minél sulyo■ sabb légipostái levelek érkeznek hozzánk és minél könynyebb leveleik mennek tőlünk, annál kedvezőbb a fizetési mérlegünk. Ezért jöhetnek és jövögetnek is külföldről nehezebb légiposta levelek és ezért korlátozták 100 grammban az innen küldendő légipostái levelek súlyát. Ezt a módszert nem a posta találta ki. A külföldre küldhető portékák szigorú megrostálását nem a posta vezette be, hanem a Magyar Nemzeti Bank. A postának kötelessége megvizsgálni, hogy a feladó a Magyar Nemzeti Bank engedélyét megkapta-e? Nem tehetünk róla, hogy az engedély megszerzése körülményes. oc már magam is boszankodtam bogy amikor a kijelölt boltból könyvet küldtem ismerősemnek, a könyv belföldi árának kétszeresét kellett leszurkolnom. Ezt az árdrágítást nem a feladó bosszantására találták ki, hanem gazdaságpolitikai háttere van.. Mindenesetre dicséretes, hogy a magyar posta őszintén megvallja azt a huncutságot, hogy a 10 grammnál nehezebb leveleket csak úgy veszik fel, ha a portót a címzett fizeti. Úgy látszik, nem becsülik nagyra a forintot, a portót centekben akarják megkapni — az: amerikai nagybácsiktól és , másoktól, akik keményvalutás országokban lakiak. Az is kedves népidemokratikus üzleti szokás, hogy a külföldre küldött könyvekért iuipla árat számitanaik fel. Nyilván úgy okoskodnak az alvtársak, hogy a külföldön ílő magyar, aki magyar kultúrára szomjazik, vagy fizessen dupla árat, vagy térjen haza, nem lesz bántódása. \ HALHATATLAN TÉMA: “ÁTKOS CIGARETTA!” DALLAS, Tex. — Megalakulóban van a Texasi Dohányrák iSzövetsége. W. T. Donawh-o, az alapitó, elnök, azt állítja, hogy már több mint 2000 tagja van a megszületendő szövetségnek. A szövetség első feladata a magas cigarettaadó elleni tiltakozás lesz. “Mi nem hagyhatjuk magunkat halálra adóztatni csak azért mert dohányosok vagyunk”, mondta a szövetség George Washingtonja. ÁLOMKÓR NAIROBI, Kenya, Afrika. —■ Tizennyolc afrikai ország egészségügyi szakértői itt kon i’erenciát tartottak az álom cór ellep- védekezés lehetőségeiről és módozatairól. Az álomkor szörnyű betegség százezreket pusztít el és min lenütt nagy nyomorúságot okoz, NEW YORK. — Ohad Gór ion, a Harvard Egyetem tár sadalomtudomány tanára azt az elméletet állította fel, hogy mindenki ösztönösen kis rossz ra hajlik, mig öntudata vissza riadna bármi törvénysértés tői. Példaképpen hivatkozik az alkalmazottak apró vétkeire, amelyek arra a tudat alatti meggondolásra vezethetek vissza, hogy a munkaadó nekik “valamivel adósuk”. Minden egyes esetben irány adó az elv: mégis jobb, hr •ajta nem csípnek. A Time magazin, amelyet ? világ minden részében olvas uak, tovább megy. Mérlegre eszi az amerikai ember ét íz amerikai család erkölcsi su 'yát és könnyűnek találja. A világ sok részében sziveser olvassák ezt, mert a gazdag ás hatalmas Amerikát inkább irigylik és gyűlölik a népek mintsem szeretni tudnák. De olvasás után elgondolkodnod §s kívánnák, ha náluk az általános erkölcsi nivó oly ma gas lenne, mint Amerikában... Világviszonylatban megállapitható, hogy az emberek mindenütt okosnak, ha nem is jogosnak tekintik az államnál szemben elkövetett csalást. Az államnak olyan sok pénze van, kibírja a kis veszteséget .. . Amerikában az adótörvény paragrafusai közt mutatkozó lyukak felkutatása tekintélyes irodalommá fejlőlőtt. Könyvek tucatjai, szakmai magazinok és újságok százai útmutatást adnak az embereknek, elsősorban az üzletembereknek, ipari és üzleti vállalatoknak, hogy miképpen lehet a törvényiben mutatkozó hiányosságokat “adó -rö-vidi Lésre” kihasználni. Sok ilyei felvilágosítás nem állja ki a szigorú erkölcsi bírálatot, dt — ez a fődolog — nem tör vénysértés. Az ilyen adó-rö vidités vígan és bátran folyik annak ellenére, hogy az* adóhivatalnak már majdnem tö kötetes computer eszes gépei vannak, amelyek a legkisebt vétket is felfedezik. És mégis: i múlt évben az adóhivatalok hevesebb, mint 2000 adócsalási vádat emeltek jövedelem eltitkolok ellen. 102 és fél mii lió adófizető közül 2000 adó nsaló — ez a tiszteletet parancsoló számarány. Ha az adóhivatal legsötétebb becslését fogadjuk el, azt, hogy évente 26 billió jövedelem kisiklik az adószedő ujjal közül, ez még mindig aránylag csekély mé retü csalás, mert azt jelenti hogy az amerikai adófizető polgársáig az adóknak 95 szá zalékát igenis megfizeti. Adó erkölcs szempontjából az első között vagyunk mi ameri kaiak. Az adócsalás mellett máso fik helyen a hitelcsalás áll, a mindennapi életben. A hitel kártya kísértésének sokai1 nem tudnak ellenállni. Könnyű ma költekezni, aranyéletet élni és holnap — nem fizetni. Szinte ellenállhatatlan a csábítás. Szinte hihetetlen, miyen ravasz csalásokra vezet íz a kis hitelkártya. Volt már lset, hogy egy “hitelkártyás” többször befeküdt kórházak ba talált (vagy lopott) Blue Dross kártyával. Nagyobb üz etekben kis hitelkártyát vesz íek ki némelyek azzal az el határozással, hogy egy napon beszüntetik a fizetést. Mégis a department store kártyáknak alig 1—2 százaléka marad riegyenlitetlen. A biztosítási kis csalás (el tekintve a gyujtogatási és ha íonló bűntettektől) ugyszól ván velejárója a biztosítási Ügyletnek. Áradás vagy szél vihar után egyszerre felfede ik az emberek a háztető régi -zakadozottságait és bejelen tik, mint viharkárt. A meg ongált autót egy mechani tus szívességből ügyesen to vábbrongálja, hogy nagyobb 'egyen a biztosítási profit. Az American Insurance Associaion túloz, mégis talán közel jár az igazsághoz, amikor azt Állítja, hogy a kárbejelentéseknek és kárbecsléseknek 75 százaléka erkölcsi defektusban szenved. Az apró vétkek lexikonjában egész oldalakat tölt be az emléktárgy-gyüjtés. Eltűnnek h hitelvendég kezén törülközők, amelyekbe egy nagy, elegáns hotel neve van beszőve. Eltűnnek az étterem vendégeinek zsebében vagy kézitáskájában evőeszközök, nem okvetlenül és nem minden esetben ezüstkanalak. A newyorki Americana Hotel az első tiz hónapban leirt, mint vesztesé-Az elnök biztonságán őrköiö Secret Service szigorú utasítást adott ki: az újság- é? TV-fotografuscknak nem szabad megengedni, hogy jobbjelöl fény képizzék le az elnököt. Mert a balfele a rossz óllal . • - Hogy ezt hogyan kel érteni, az Mr. Johnson titka. Egy hollywoodi állásnélküli szinész jó foglalkozást talált: éltáblákat készít, amelyeken filmigazgatók a célpontok. * * * Miss Christine Jorgensen megírta önéletrajzát. Már ka pott szerződést papirfedelü kiadásra, a kiadó garantál neki 200,000 dollárt. Keményköté$ü kiadásra még nincs szerzőlése, de lesz az is. Miért oly érdekes Miss Jorgensen élettörténete ? Azért nert ő azelőtt Mr. Jorgensen volt. Szerencsésen sikerült operáció nőt csinált a férfiből. * * * De Gaulle teremről teremre jár a Louvre múzeumban. Megáll egy festmény előtt amely szép fiatal nőt ábrázol. “Ez egy Renoir” — mondezer törülközőt, 355 kis ezüst kávéskannát. És — 100 Bib !iát! Csak elmaradt haszon a te lefontársasáigoknak a long dis táncé üzenetváltás, amelyért nem fizetnek. így történik ez: A miszter üzleti vagy családi ügyben Los Angelesbe utazik. Pár órával elutazása után & newyorki lakásban háromszor cseng a telefon, a misszisí nem veszi fel a kagylót, mi íek is venné fel, a három csen gés azt jelenti, hogy “szeren csérjén megérkeztem”. Kapcsolás nem jön létre, a hivő ti izám “nem jelentkezett”, a hívónak nem kell fizetnie. És i telefontársaság nem csiphe i el a csaló misztert, nem tud ja bizonyítani, hogy a misz- 5ZÍSZ igenis megkapta a tele Ion-üzenetet... Nemsokára eljön a nagy ka ■ácsony előtti bevásárlások fergetege. És karácsony után a nagy üzleteknek fel kell ké szülni a nagy return forga ómra. Vevők ezrei visszavi szik a department store-ba a vásárolt holmit, használatiam állapotban. Például visszahoz egy és más és száz hölgy olyan ruhát, amelyet csak felpróbált és — mint divathölgy -csak egyszer viselt, szó ■ szerint. A nagy visszahozási forgatagban a salesgirl nem veszi észre, hogy azon a “nem viselt” ruhán apró lipstick vagy kávé folt van. Ekkor már késő, a névtelen hölgyet nem lehet a kis turpisságor -ajtacsipni. És, ismételjük r Harvard professzor megálla pitását: ez a fődolog, szabad ha és smig rajta nem csip nek... ja. Eltalálta, “Ez egy Gézán tie.” Stimmel. “Ez egy absz trakt portré, Picasso.” Nem, tábornok ur, szól a kísérője ez egy tükör. Most már biztos: George lessel, a 68 éves komikus, megesküdhet a 25 éves Audrie Magee-vel, mert legkésőbb júniusig meglesz az Audié válása. Meglesz, mert az i hires ügyvéd, Melvin Belli képviseli, aki maga is most vált és jobban is tudja, mint valaha tudta, hogy miképper kell egy válópert lefolytatni. (Mr. Belli azt is tudta, hogy hogyan nem kell a Kennedygyilkos gyilkosát a bíróság előtt képviselni...) KÉZ KEZET GYŐ2 CHESTER, Anglia. — Ki oályvitát rendezett a high school tanára. Kinek van jobb dolga: Erzsébet királynőnek. • kinek legutóbb is, ehester! átogatása alatt, 1000 ember•el kellett kezet szorítani, vagy közönséges halandóknak, őfelsége alattvalóinak. Egy 15 éves fiú hozzászólt a vitáihoz: “Ez lehetetlen, sen kisem tud együltében vagy cgyálltában ezer emberrel ke zet fogni.” Felszólalt Peter Vickers, ugyancsak 15 éves fiú: “Én elhiszem, hogy igenis lehet. Ki fogad velem 15 shillingbe?” Csak kevesen merték megkockáztat ni egy havi zsebpénzüket. get, 38,000 kávéskanalat, 18 A PLETYKAFÉSZEKBŐL Dr. Carl Coppolino és felesége Freehold, N. J.-ben, ahová Florida állam kiadta, hogy lefolytassák ellene a tárgyalást egy nyugalmazott ezredes meggyilkolása miatt. A TV-csövek veszélyes kisugárzása LOS ANGELES. — A Film is Televízió Mérnökök Sző vétségének 10ö-ik gyűlésén Dr. John N. Ott floridai fény íépész feltűnést keltő előadást ártott a TV-csövek kisugár tásánák ártalmairól. Dr. Ott L5 éven át tanulmányozta lát ható és nemlátható fények ha ását növényekre és állatok *á és arra a megismerésre ju ott, hogy elektromagnetikus risugárzásök kihatással van iák növények, állatok és em>erek magatartására és egészségére. Megfigyelhető, hogy gyerekek, akik órákhosszat ilnek a TV előtt, elernyedaek. Ennek oka — Dr. Ott véleménye szerint — a pic ure tube kisugárzása. Dr. Ott visérletei arra vallanak, hogy i kisugárzás, ha az ember sokáig ki van annak téve, hogy íz agy bizonyos fokú károsifására vezethet. Ez még csak komoly feltevés, de bizonyítva nincsen. Mégis, fe szült érdeklődéssel hallgatták i fényképező mérnökök Dr. Ott beszámolóját állatkisér’ étéiről. Egyik kísérlet: Háromhónapos patkányokat elhelyezett .tét ketrecben egy színes TV előtt. A TV csak képet vetített, a hang ki volt kapcsolva. Az egyik ketrecben elhelyezett patkányokat a TV-kisu járzás ellen vastag fekete parirral védte meg, a másik ketrecben. a védelmet egynyoícad ncs vastagságú ólomlap nyuj bottá. A patkányok a színes TV kisugárzásának hatása daft különbözeképpen viselkedtek. Azok, amelyeket csak a fekete papír védett, 10 nap után szokatlanul viselkedtek 30 nap után annyira elernyedtek, hogy lökdösni kellett őket, másképp nem mozdultak el a helyükről. A fekete papinál védett patkányoknál a későbbi boncolás súlyos agysérülést mutatott ki, mig az Álomlappal védett patkányok agysérülése sokkal enyhébb volt. Semmi kétség, a TV csövek kisugárzása a patkányok agyát kisebb-nagyobb mértékben megtámadta. Másik kísérlet: A színes te eviziót anyapatkányok szobájában helyezte el, 15 láb tá volságra, védőfallal a televízió előtt. Nemsokára megmutatkozott a TV kisugárzás hatása: Azok a nőstények, amelyeknek azelőtt mindig 8—12 kicsinyük volt, most csak kettőt szültök, és a kicsinyek közül néhány an -halva jöttek vi lágra. Itt is világosan megnyilatkozott az elektromagneöikuis kisugárzások ártalmas sága. Ezek és hasonló állatki sőrétek megerősítették a filmfényképész mérnökök korábbi feltevését, hogy a TV né díket védeni kell -az ártalmas kisugárzások ellen. A gyúró sok már Uégebbóta ólmozott üveggel vonják be a csöveket. Köztudott dolog — -'a - szakértők körében —, hogy a fekete-fehér TV csöveinek kisugárzása kevésbé ártalmas, mint a színes TV csöveié. Dr. Ott megemlítette egy nemzetközi kisugárzási bizottság ajánlatát, hogy a televiiót legalább hat láb távolságról nézzük, nem tovább, mint ívi 2000 órán át, ami napi i és fél órának felel meg. Nagyonis kérdéses, mondta Dr. Ott, hogy a jelenleg alkalmazott védelmi berendezés kielégítő te; miégiinkább kérdéses, hogy a TV nézőközönsége egyáltalán tudatában lenne a TV-nézéssel járó esetleges ártalmaknak. Lehet-e szerelem fertőző csők nélkül? CLEVELAND, O. — Az egyik itteni napilap Lelki Klinika rovatának vezetőjéhez, Abigail Van Burenhez, egyik olvasónője, a következő levelet intézte a minap: Kedves Abby: Nem régiben megismerkedtem egy nagyszerű férfivel, akibe beleszerettem. Ő is megszeretett engem, azonban nem hajlandó csókolózni, mert véleménye szerint a csókolózás fertőz és tisztátlan. Nem értem, miképpen tud egy normális férfi ellentállani annak, hogy megcsókolja azt a nőt, akit szeret? Valamiféle kiséretésnek csak kell lennie! Vagy pedig, lehetséges, hogy az én szerelmem egy csodálatosan erős jellem és voltaképpen csodálatot érdemel önmegtartóztatásáért? —Én magam, annyira szeretem őt, hogy nyugodtan megkockáztatnék néhány csók-bacillust is, csak megcsókolna. Mit tegyek? Abby válasza: , Csóknélküli románc nem létezik. Javaslatom: csókolja meg ezt a csóknélküli Rómeót és mondjon örök búcsút neki. Vigyázzon azonban, hogy a bucsucsók közben — ne leheljen reá. Magyar közlés Hanoiról BUDAPEST A Magyar Távirati Iroda közölte: Észak- Vietnam készen áll arra, hogy külön, politikailag semleges, koalíciós kormányt elfogadjon Dél-Vietnamban ^menynyiben Amerika megszünteti Észak-Vietnam bombázását. KATONÁK SZAVAZATA SAIGON, Dél-Vietnam. — A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai katonák 60 százaléka jogosult szavazásra. A katonák azonban általában nem érdeklődnek a novemberi választások iránt. Indokolásuk: túlságosan messze vannak Amerikától.
