Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-13 / 41. szám

8. OLDAL biradc Thursday, October 13, 1966 A karácsonyi lKKA-csomagokat 7 november 29-ig kell megreidelni Brack Miklós, a newyodd U. S. Relief Parcel Service igazgatója ezúton közli olva­sóinkkal, hogy karácsony előtt csakis azok az IiKKA-megren­­deliések kerülnek kiértékelés­re, amelyek legkésőbb novem­ber 29-ig beérkeznek a new­­yorki 245 East 80. utcai fő­irodába. Akik a vidéki ügy­nökségeknél adják fel rende­léseiket, azoknak november 2i6-ig kell ezt megtenni, hogy az ügynökségek a rendelése két kellő időben a newyorki főirodába eljuttathassák. A budapesti IKRA a kará­csonyi idényben nem fogja a kábelrendeléseket előnyben ré­szesíteni, mert ha ezt meg­tenné, úgy jóval korábban fel adott légiposta rendelések ki­osztásában torlódás és kése­delem állna be. Igyekezzék te­hát mindenki karácsonyra szánt küldeményét mielőbb megrendelni. Főleg azok te gy-ék ezt meg, akiknek ma­gyarországi hozzátartozói vi déken laknak, ahová a ren­delések kiküldése — különösen karácsony táján — tovább tart. Az ünnepekre az IKK A négy különböző tartalmú karáeso nyi csomagot állított össze. Árjegyzékkel a vidéki fiók állomások szívesen szolgálnak, vagy pedig Írjanak a newyor­­ki főirodába, melynek címe: U. S. Relief Parcel Service, 245 East 80. Street, New York, N. Y. 10021. Karácsony a szeretetnek és megemlékezésnek az ünnepe, igy hát senki se feledkezzen meg az óhazában élő szerettei­ről, akiknek egy-egy IKKA- csomag olyan sokat jelent. 370,1 férfi és nő ingyen kap Social Security nyugdijat WASHINGTON. - A So­cial Security törvénynek már­cius 15-én történt pótlása alapján október 1, szombat óta nyugdíjra jogosultak oly 72 éves és idősebb amerikaiak, akik sohasem fizettek be 'So­cial Security adót. Minthogy a biztosítási alapba nem fi­zettek be, a nyugdijat nem abból kapják, hanem a kor­mány általános adóbevételei­ből. Egyedülálló öregek havi 35 dollár nyugdijat kapnak, há­zaspárok 52 dollár 50 centet, tehát valamivel kevesebbet, mint azoknak 44 dollár mini­mális nyugdija, akik Social Security járulékot befizettek. Erre az ingyenes Social Se­curity biztosításra jelenleg kö­rülbelül 370,000 férfi és nő tarthat igényt, de a nyugdij­­jogosultakszáma a jövő év vé­géig emelkedni fog, mert so­kan addig elérik 72-ik élet­évüket. A program — egyelő­re — 19-67 végéig tart. Akik más részről, például kormány-nyugdíj alapból, nép­jóléti intézményétől, nyugdi­jat, illetőleg- szegénysegélyt kapnak, azokat nem illeti meg a 35, illetőleg 52,60, de a So­cial Security hivatal a más oldalról kapott összeget ezek­re az összegekre kiegészíti. Az uj, ingyenes nyugdijbiz­­tositásért általában jelentkez­ni kell, de nem kell jelentkez­ni azoknak, akik a Medicare biztosításban benne vannak; ez utóbiakat a Social Security hivatal értesíteni fogja, hogy nyugdíjra van igényük. BALTIMORE. — A Social Security országos hivatal fő­nöke, Robert M. Ball, közli, hgoy október végén 22 millió személy volt a nyugdíjasok listáján — 100,000-rel töb­ben, mint akik október elején (3-án) kaptak csekkeket. Az október 3-án szétküldött szep­temberi csekkek összege 1600 millió dollár volt. NEM ELE6 NEW DELHI, India. — A közélelmezési minisztérium közli, hogy India kormánya újabb öt millió tonna kenyér­mag szállítását kiéri Ameriká­tól, mert az eddig kapott szál­lítmányok: nem elegendők. A búzáért, rozsért, stb. India rú­piákban fizeti meg az árat és — ezeknek a rúpiáknak legna­gyobb részét visszaszolgáltat­ja Indiának, mezőgazdasági és ipari fejlesztési célokra. A rúpiák kisebb részét az ame­rikai követség rendelkezésére bocsátják, és ebből a pénzből fedezik az Indiába ellátogató amerikai képviselők és szená­torok költségeit. Vérbő miniszter SYDNEY, Ausztrália. — Arthur D. Bridges népjóléti minisztert a Vörös Kereszt értesítette, hogy mivel elérte 65-ik évét, véradást tőle a jö­vőben nem fogadnak el. Leg­főbb ideje volt. Bridges 1941- ben, amikor -a Vörös Kereszt a vérbankot megalapította, az első véradó volt s azóta össze­sen 114 pint vért adott a Vö­rös Keresztnek. Chicago pénzügyi negyede viz alá került, amint egy főcső meg­repedt. A 18 éves Barbara Reddin az első és egyedüli lány hallgató a 700 diák közül a Parks College of Aeronautical Technology-nak, Caho­­kia, Ill.ban. AHÁNY KÉRDÉS, ANNYIFÉLÉIÉT Vannak még tüzimádók? Vannak, nem sokan, de akik vannak, azok nagyonis élnek, virágzanak. Indiában 100,000 tüzimádó él s ezek közül sokan vezető pozícióba emelkedtek a közélet és a gazdasági élet több terén. Bombay nagyvá­rosban ők az uralkodó elemet képviselik. Tata a neve annak a tüzimádónak, aki India leg­nagyobb privát acélöntödéjé­nek elnöke. Manekshawa tá­bornok az indiai hadsereg egyik legmagasabb rangú ge nerálisa. Az utóbbi három év indiai szépségkirálynői tüz­imádók voltak. És Zubin Meh­ta, a tüzimádó, a Los Angeles Philharmonie Orchestre kar­mestere. Indiában a lakosság 75 százaléka Írástudatlan, a tüzimádók közül alig 10 tar­tozik az analfabéták táborá oa. Bombayban vannak persze szegény tüzimádók is, és ezek nek lakást, megélhetést a vá ros gazdag tüzimádói biztosit ják, ezek nem szorulnak ál lami segélyre. Mert tudni kell, hogy a tüzimádók fő életelvei: mindenki segítsen magán, de aki n'em tud magán segíteni és nyomorba jut, azt a szekta módosabb tagjai támogatják. Zoroaster (Zarathustra) a tüzimádók szektájának meg alapitója és prófétája. Krisz­tus szüeltése előtt 600 évvel, vagy 6000 évvel azelőtt élt — a tudósak számításai nagyon ellentmondók. Perzsiában hir dette tanait a Kr. e. 6. szá­zadban. Az a vallás történelmi érdeme, hogy a sok-isten-hitet elvetette és megalapította Ahura Mazda egyetlen igaz isten hitét. Ez az egyisten örökös harcban áll a gonosz­ság istenével. Minden ember mindenkor vessen számot ma­gával: miben követte az igaz istennek, miben a gonoszság istenének sugallatát; a földi élet végeztével tetteit mérleg­re teszik s úgy dől el, hogy a pokolba vagy a mennyor­szágba jut. Zoroaster prófétát egy hi­tetlen a tüztemplomban meg­gyilkolta 77 éves korában. Templomaikban — amelyek­be csak ihivp léphet be — a tüzet imádják, amely az iste­ni mindenhatóság jelképe. A tüzimádók vallási előírásai: Marhahúst, sertéshúst nem szabad enni. Az esküvők ce­remóniái közé tartozik, hogy úgy a vőlegény, mint a meny­asszony bika vizeletét isszák, mert ez megtisztítja a lelket és a testet. Halottaikat a tüz­imádók nem temetik el, nem égetik el, hanem meztelenül kiteszik a “Csend Tornyára” és a holttest addig marad ott, amig húsát teljesen felfalták a keselyük. Bombayban ma is van még négy Csend Tornya. Miféle háború volt a Ró­zsák Háborúja? Az a háború, amely Angliá­ban 1455-től 1485-íg tartott, a Lancaster és York hercegi házak privát háborúja volt. A Lancaster család címerében piros rózsa volt, a York her­cegség címerében fehér rózsa — ezért nevezte el ezt a hábo­rút Sir Walter Scott skóciai regényíró a Rózsák Háború­jának. Ebben a háborúban a fehérek és pirosak zsoldosai 14 csatát vivtaik és a háború sem az egyik, sem a másik hercegi családnak nem hozott győzelmet. A lancasteri ház feje, aki a történelemben mint Henry VII. szerepel, egyesi tette a két rózsaházat: felesé gül vette York Elizabethet. Tulajdonképpen nem is há­ború, hanem sportmébkőtzé­­sek sorozata volt ez, az akko­ri idők divatja szerint, helye­sebben az akkori nagyurak divatja szerint. Mert mialatt a különböző arénákon a fe hér—piros viadalok lejátszód­tak, az angol nép prosperált, íz emberek ügyet sem vetet­tek a sporthadjáratra. A ró­­ísaháboru legérdekesebb epi­zódja a bosworthi csata volt. Ez mindössze bét óráig tar­tott. Richard, Y/ork hercege és III. Rich'néven király, módfelett meg haragudott, mi­kor látta, hogy a katonái kö­­ml mind többen ellógtak a csatatérről. Látva, hogy ez az 5 vereségére fog vezetni, hir télén határozott, hogy meg vivja ő egymaga a csatát. Egy pár lovasa élén nekirontott az ellenkirály, Tudor Henry csa patának, leszúrta Henry zász lótartóját, aztán leszúrták őt. Anglia történetének leg­szebb fejezetei közé tartozik az á kor, -amelyben York és Lancaster háborúsdit játszot­tak. Világkereskedelemmé fejlődött a gyapjúszövet ke i-'eskedés, csodaszép -épületek, katedrálisok épültek, a hires Caxton bevezette Angliába a könyvnyomtatást. És eközben a fehér és piros zsoldosok hol egyik, hol másik mezőkön öl dösték egymást és ölték, ki­fosztották a szomszédos fal­vak népét.. . Milyen korban lehet a kü­lönböző államokban hajtási engedélyt kapni? Már 13 éves korban is. 41 államban és Washington D.C.­­ben ideiglenes hajtási enge­délyt kaphatnak 13—16 éves fiuk és leányok. Első helyen áll North Dakota, ahol 13 éve­sek kaphatnak engedélyt. 12 államban a 14-ik életév az alsó korhatár. 10 államban 15 a “kritikus kor”, 17 államban már 16 születésnapot követel nek meg. Utah cifra különb séggel szerepel a listán, ott a 15. és 16. életév közepén, 15 és fél éves korban adnak ki dri ver license-t. Állandó hajtási engedélyt 16 éven alul sehol sem adnak. Csak 16 és 21 év közti kiskorúak kapnak en­gedélyt a legtöbb államban. Kilenc államban az állandó hajtási engedély tényleg ál landó: az egyszer kibocsátott engedély érvényes addig, mig valami okból be nem vonták. Ezek az államok: Alabama California, Delaware, Louisia na, iMssissippi, Nevada, Ok lahoma, Washington és West Virginia. ÚLOMMÉRGEZES OKOZTA A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSÁT CHICAGO. — Az öröklés­tan tudósainak harmadik nem­zetközi kongresszusán Seabu­­ry C. Gilfillan szociológus ér­dekes, azt ken mondani: a tu­dósokat, történetírókat is el­­ámitó előadást tartott a római világbirodalom felbomlásáról, a melynek okául az ólom mérge­zést tartja. Első tekintetre bolond beszédnek tetszik. De tudjuk a történelemből, hogy a birodalom legyengülésének és végső soron összeomlásá­nak a barbárok szakadatlan betörései mellett erkölcsi Okai voltak, a közerkölcsök és a fegyelem lazulása. Nos, 'Gil­fillan profeszor elmélete ez­zel nem áll ellentétben. Ólom­­mérgezés volt az oka a római szellemi arisztokrácia és a po­litikai vezető réteg sorai meg­­ritkulásának és megfelelő ve­zetés hijján a nép fejnélküli tömeggé sorvadt. Hogyan történt az, hogy az ólommérgezés nemzetsorvasz­tó betegséggé lett? Először is tudni kell, hogy ha az ember naponta egy mil­ligrammnál több ólmot vesz be szervezetébe a szájon vagy a tüdőn keresztül, az ólom sú­lyos székrekedésre, a vörös vérsejtek megritkulására, kó­ros lesoványodásra, étvágy­­csökkenésre, a -kezek és lábak lassú sorvadására, végül ha­lálra vezet. Ólom lehet az oka férfiaknál a férfierő gyengü­lésének, nőknől koraszülésnek. A rómaiak, különösen a fel­sőbb -társadalmi osztályok tagjai, nagyon keveset tud­tak az ólomnak ilyen ártaí­­masságáról és a még türhetö­­nél nagyobb mennyiségű ólommal terhelték meg szer­vezetüket. Ólomból készítet­ték edényeiket, a vízvezeték csöveket, a serlegeket, a szű­rőket, a szépségápolási szere­ket, a festékeket és — a ko porsókat. A legkiadósabb ólomforrás a bor volt, a mus­tot ólam-bevonatú hordókban érlelték borrá s a bor ólom tartalmú lett. A lakosság nagy tömegeit a veszedelem nem környé­kezte -meg; az egyszerű nép­nek nem sok jutott a borból, a szegényebbek olcsó agyag edényeket használtak, szép­ségápolási szerek fényűzését nem engedhették meg maguk­nak. így az ólommérgezés a római arisztokrácia “előjogai­nak” egyike lett. Hiteles fel­jegyzésekből tudjuk, hogy az arisztokrácia körében a halá­lozási arány magas, a szüle­tési arány alacsony volt. Ez, Gilfillan profeszor meggyőző­dése szerint, az ólommérgezés re vezethető vissza. Kiásott csontok erre mutatnak. É-s a sírkövek tanúsága szerint az átlagos élettartam az arisz­tokráciánál 22—25 év volt; irodalmi, történelmi és nép­számlálási adatok tanúsága szerint a születési arány kö­rülbelül egynegyede volt an­nak, ami szükséges lett vol­na, hogy a vezető társadalmi réteg ne zsugorodjék. Egy másután következő generá­cióknál ez az “arisztokrácia­irtás” a nemzet szellemi és erkölcsi elfajulására vezetett. MA VAJAT LEHET KAPNI! A keletnémet szovjetzóna egyik városkájában a férj ha­marabb jött haza, mint ahogy a felesége gondolta és kínos helyzetben érte tetten egy idegen férfivel a díványon. — Te szerencsétlen, mit csinálsz itt? Hát nem tudoa, hogy ma vajat osztanak? Czetz János utca Budapesten 1904 őszén halt meg Buenos Airesben, 82 éves korában Czetz János, akit két nemzet magáiénak vall: szülőhazája Magyarország és a messzi Argen­tina. Az 1848/49-es szabadságharcban hazája füg­getlenségéért, szabadságáért harcolt, később, ami­kor Argentínába emigrált, a fiatal ország építésé­ben szerzett érdemeket. Czetz János Bem József táborkari főnöke volt és sokan a szabadságharc legjobb stratégájának tar­tották. Része volt az erdélyi hadjárat sikeréiben, sőt ennek egyik legfontosabb ütközetét, az 1849 febru­ár 9-én lezajlott piski csatát személyes bátorsága és leleményessége döntötte el. A jutalom nem maradt el: Bem tábornokká léptette elő. A szabadságharc bukása után előbb Olaszor­szágba emigrált, ahol résztvett az olasz független­ségért harcoló magyar légió szervezésében, majd Hamburgban telepedett le. Itt jelentette meg néme­tül a Bem erdélyi hadjáratáról szóló emlékiratát. Utána egyideig technikai pályán dolgozott és részt­vett a Mont Cenis vasút építésében, majd ennek be­fejezése után Argentínában telepedett le. A délame­rikai ország lett második hazája. Argentina köztársasági elnöke rábízta az or­szág déli határainak védelmét, azután Czetz Buenos Airesben megszervezte Argentina első katonai is­koláját, amelynek hosszú ideig igazgatója is volt. Ugyancsak elgondolása szerint hivták életre a Bue­nos Aires-i katonai földrajzi intézetet. Nagy érde­mei voltak más területen is, igy Argentina határai­nak kijelölésében, az ország feltérképezésében és kü­lönböző geodéziai munkákban. Czetz János halála 62-ik évfordulóján Buda­pest III. kerületében, Csillaghegyen utcát neveztek róla. Az utca első házának falán elhelyezett emlék­tábla megkoszorúzása után megható jelenet volt, amikor Czetz János Magyarországon élő két leszár­mazottja; Dr. Czetz Emil és Bécs Lászlóné helyez­ték el a kegyelet virágait. ZRÍNYI MIKLÓS. A SZIGETVÁRI HÓS NEM AKART MAGYAR KIRÁLY LENNI BUDAPEST — Dr. Tayyib Gökbilgin, az isz­tambuli egyetem történész professzora — aki részt vett a szigetvári jubileumi emlékülésen —, eredeti török források alapján adott képet arról, hogy az ozmán birodalom historikusai milyen szemmel lát­ták Zrínyit és Szigetvár ostromát. — A törökök minden korábbi várostromnál na­gyobb küzdelemre kényszerültek Sziget várának fa­lai alatt és addig még egyetlen erődítményre sem zúdítottak akkora mennyiségű lövedéket, mint Szi­getvárra — számolt be kutatásairól a professzor. — Zrínyi neve fogalom volt az ozmán birodalomban és a török historikusok feljegyzései is azt tanúsítják, hogy Zrínyi Miklós felülemelkedett mind rendi, mind családi korlátain. Amikor például Csáktornyán el­fogott fia nevében Zrínyinek hamis levelet Írtak és ebben — Zrínyi Habsburg-ellenességére apellálva — a vár feladására szólították fel, a magyar királysá­got ígérvén neki, Zrínyi a levél hátlapjára irt, fiához intézett alábbi soraival küldte vissza a levelet: “Meg­értem, fiam, hogy mit állhattál ki. De ilyen élet, ilyen királyság nekem nem kell. Amig élek, a várat nem kapják meg tőlünk.” Egy másik dokumentum rról számol be, hogy amikor a vár eleste után Zrínyi kincstárnokát elfogták, ő azt vallotta, hogy Zrínyi százezer nemes pénzt és számtalan ezüst serlegét kevés híján mind szétosztotta már korábban a kato­nái között. Pete, a pelikán, Miami, Fla.-ban a tengeri aquáriumban kis időre felhagyott az örökös élelem hajhászattal és játszik egy keveset.

Next

/
Thumbnails
Contents