Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-06 / 40. szám
6. OLDAL EGY GYÁR, AHOL A MUNKÁSOK KORLÁTLAN IDEIG TEÁZHATNAK DURHAM, Anglia. — A United Press International nevű amerikai hirügynökség jelentette: Angliában, minden gyárban s minden irodában a dolgozók minden nap jogosultak tea-szünetre. A tea az angoloknak olyan hagyományos, mindennapi üditő itala, mely nélkül az élet nem képzelhető el. A szakszervezeti kollektiv szerződéseknek — éppen ezért — egyik leglényegesebb paragrafusa a gyár, üzem, vagy iroda által fizetett tea-szünet. % A teaszünet egyes helyéken > húsz percig tart, egyes helyezi ken azonban félóráig. Egy itteni müszövőgyár igazgatója, legutóbb, teljesen önkéntesen, minden kényszer nélkül, forradalmi újítást vezetett be. Ez az újítás a következő: a munkásoknak nem kell lebélyegezniük időjelző kártyájukat a tea-szünet előtt :; és a tea-szünet után. Ennek a gyárnak a munká- sai ékkor tartanak tea-szünetet, amikor akarnak, olyanhosszú ideig tartják a tea-szünetet, amilyen hosszú ideig az jólesik nekik, bármikor elelhagyhatják a gyárat, kimehetnek friss levegőt szippan tani, vagy elszívni egy ciga, rettát. Idejüket senki sem ellenőrzi. Ezekután, a gyár igazga-Ne emeljünk fel cápát a farkánál! KEY WEST, Fia. — Az Associated Press nevű hirügynökség közölte: Egy David Redmond nevű. 14 esztendős kisfiú, a parton horgászott, amikor a partmenti vizekben, a közelben, hirtelen egy pihenő cápát pillantott meg. David közelebb men, megragadta a cápa farkát és felemelte az állatot, a farkánál fogva. A cápa erre indulatosan hátrafordult, fejével döngetni kezdte a gyerek hasát és többizben beleharapott az alhasi részbe. A gyerek kiabálni kezdett és ekkor már elengedte volna a megdühödött cápát, ekkor már azonban a cápa nem tágított. Végül is, egy Enrique Rodriguez nevű, közelben tartózkodó halász, odaugrott és kimentette szorult helyzetéből a kisfiút. David Redmondot kórházba kellett szállítani, ahol nyomban elsősegélyben részesítették. David már jól érzi magát 1 —- az orvosi jelentések sze'rint. tója, Kenneth Thomson, az időjelző kártyákat is teljes egészében megszüntette és a gyár munkásai akkor jönnek be a gyárba és kezdik el munkájukat, amikor kedvük tartja és akkor mennek haza, amikor éppen kedvük tartja. Mr. Thomson azonban cserében teljes és kielégítő 8 órai munkát követel munkásaitól, nyolc órai munkának megfelelő teljesítménnyel. A dolog különleges érdekessége: amióta három héttel ezelőtt az igazgató az uj rendszert életbe léptette, a munkások egy személyre eső termelékenysége átlagosan 15- 20 százalékkal emelkedett. A munkások imádják az uj rendszert, a szabadságot, az igazgató pedig elégedett a termelékenység növekedésével — igy tehát, munkaadó és munkavállaló, egyaránt megtalálta boldogságát a mindenképpen merész, azonban rendkívül emberies intézkedésben. Idomított kutyákkal a kapcabetyárok ellen DEWSBURY, Anglia. — A United Press International nevű hirügynökség itteni munkatársa jelentette: Egy Shirley Sands nevű kutyatenyésztő és idomító, a napokban, érdekes módon hirdette az egyik helyi újságban idomított farkaskutya-kölykeit. íme, a nem mindennapi hirdetés szövege: — Hölgyeim: van-e közöttünk olyan, akit még nem próbáltak megkörnyekezni az utcai kapcabetyárok? Nekem olyan különlegesen idomított fiatal farkaskutyáim vannak, amelyek nyomban megtámadják a kapcabetyárt és mindaddig fogva tartják, amig a rendőr megérkezik. — Harcoljunk idomított kutyákkal női tisztességünkért, a kapcabetyárok ellen! A különös hirdetés következménye: Shirley, aki maga is rendkívül csinos fiatal nő, két nap alatt 12 kutyakölyköt adott el. A kutyák mindegyikét — nő vásárolta meg. Félnek a fiatalságtól AMSTERDAM, Hollandia. — A város lelkészei szószékükről hívták fel Amsterdam hivő és templomjáró lakosságát, hogy adjanak lakást egyetemi hallgatóknak. Az ok: mintegy 10,000 diák keres lakást, az egyetemi tanítás megkezdésével és nehezen tudnak rá szert tenni, mert a szolid lakosság fél a diákok “modern kilengéseitől.” A “rövidszoknyások” részére kis festő-szerelvényt tervezett Fauberge New Yorkban, a megfelelő használati utasítással. A színek a körömlakk színével egyeznek. híbadó Thursday. October 6, 1966 Mindennapi vajaskenyerünk WASHINGTON. — Gazdag szegényekkel és szegény gaz dagofckal van tele ez az ország. Az elválasztóvonal köztük: évi 7000 dollár családi jőve jelem, minusz adó. Ez az úgy nevezett median. Ami azt je lenti, hogy az amerikai csalá dóknak egyik fele 7000 dől 'árnál többet keres, másik fe le kevesebbet. 48,300,000 ame rikai családnak van távi 7000 dollár vagy több jövedelmeköztük akadnak ritka fehér IRKA-FIRKA — Mit csinálnál, ha nyernél egymilliót ? — Szépen megkérném a fe leségemet, hogy adjon belőle egy húszast. ❖ ❖ ❖ Z. bácsi olyan öreg, hogy már a Hamupipőkét is Marnu pipőkének nézi. A tréfás kedvű S. lankadat lanul viccekkel traktál ja a tár saságot. N. epésen meg jegy :i: — Ezek a poénok olyan rósz szak, hogy talán még akkoi sem tudnék nevetni rajtuk ha a főnökömtől hallanám őket! íj: $ í — Neked szokott fájni a fe jed? — Ugyan. Azt sem tudom hogy hol áll. * * Fiatal korom ellenére már több mint harminc éves va gyök! (d-th) PHILADELPHIA ELECTRIC A Philadelphia Electric- Company osztalékot fizet a preferred részvények minden ser iá ja számára, az október 7-i tulajdon alapján, november elsejei kifizetéssel. Az osztalékok összege: A 4,68 százalékos szériában $1,17, 0 4.4 szériában 1,10, a 4.3 szé riában 1.07 és fél, a 3.8 szé riában 95 cent. hollók, akiknek évi jövedelme egymillió dollár, vagy még ;öbb. Ha feljebb lépünk a lép ;sőn, lejjebb száll a gazdagok száma. A 10,000 dollárt vagy többet keresők szánra — a 7000 dolláros median kereté ben — 12 millióra csökken. Ha még feljebb lépünk, a 2’5,000-plusz dollárosok bíró dalmába, már csak egy pa rányi kisebbséggel találko zunk: az amerikai családok egy és fél százalékával. Ezekkel a számokkal és szá zalékokkal a Népszámlálási Hivatal szórakoztatja azokat ikik szeretik tudni, hogy má ■ok (a szomszédok és az uj -.ágban sokszor említett ipar mágnások és filmcsillagok) mennyit keresnek. Hogy mennyit keresnek? Azt nem csak a fenti számok mutat • ják, hanem — ugyancsak a Népszámlálási Hivatal össze hasonlító táblázatainak tat: 11 sága szerint többet, n. ' amennyiről ezek az amerikai ’-saládok tiz évvel ezelőtt mé, ilmodni sem mertek. Kár íogy azóta 10 évvel öregebbek ettek.... * * * Persze nem minden dollár aminek dollár a neve. Var olyan dollár is, aminek 7? zent a neve. Például a kenyér dollár. A kenyér 10 év óta “ie. ilább 25 százalékkal lett etiá gább. A munkaügyi minis,öté rium megélhetési költség-sta tisztikája évente alig 1—í percent drágulást mutat ki, ele az ilyen drágulási statisztikába felvesznek olyan szükség 'éti cikkeket is, amelyeknek ára leszállt és a fel és le egybevetése természetesen nem tükrözi a valóságot, különc sen oly családok esetében, amelyeknek van, például, tsle/iziójuk. Ezeknek mi Lsem mond, mitsem jelent az alacsonyabb ára annak a TV-n k, amelyet nem vásárolnak min len évben. Mindenesetre tanulságos izonban a jövedelmek és az árak egymásközti percentuális /iszonya. Például tavaly az át agos családi jövedelem a ta valyelőttivel szemben 5 szá iá lék kai növekedett, de a drá ?ulás ezt 3 százalékra zsugo ritotta. Maradt mégis 2 száza 'ék plusz. Napjainkban a drá gulás többet farag le a több jövedelemből. * * * Érdekes a jövedelem és az életkor közti összefüggés. Leg nagyobb a jövedelem 45 és >4 közt. A keresőképesség az után folyamatosan csökken é 1 65 éven felüli családfő átla gos évi jövedelme már csak körülbelül 3-500 dollár, meri ebben a korban milliók már nyugalomba vonulnak, az or szagos vagy privát nyugdíjból élnek. Eddig főleg olyanokat vet tünk számba, akiknek fizeté ;ük, munkabérük a fő jövedelmi forrásuk. De sokan vannak, akik önálló foglalkozást űznek, a hivatalos műnyelv szerint önalkalmazót.ak. Ezeknek átlagos jövedelme éóvi 12,000 dollár. A lista élén az orvosok állnak, ők Amerika 1. sz. keresői. Köziép-Euróipának íi okbfri i bizonyos országaiban, ame 'yeket — mert ebben az iráslan a politikáról megfeledke ünk — nem említünk, divajós, sőt majdnem úgy lehet te mondani: szükségszerű a 'érj feleség munkába állása, együttes keresete, hogy meg keressék kenyerüket. Itt ná unk is nagy számban vannak lolgozó párok, de ezeket, ille őleg ezeknek feleség-feléi nem a szükség kergeti ki í nunkapiacra, egyáltalán, sen vi és semmi nem kergeti őket. hanem azért igyekeznek töbt jövedelemihez jutni, hogy mi lél nagyobb vajaskenyér-por nót vehesslhenek és, ami ta án még ennél is fontosabb rogy mutathassák a kedvei zomszédoknak: nézzétek, ne cünik több van, mint nektek! \. két keresőből álló családol .elének átlagos (median) jő /edeíma 10,300 dollár. A családok jövedelme asze •int is váltakozik, hogy az országnak mely részében élnek Legnagyobb az átlagos jőve lelem a nyugati állaipickban legalacsonyabb Délen, Amely saládban a nő a családfő, e jövedelem kisebb, mint a fér ■ í családfő házában. És per .ze a bőrünk színé is szere pet játszik. A fehér embei átlagos családi jövedelme , 200 dollár, a színeseké 400C lollár — nagy különbség! * * * Hogyan oszlik meg az ame rikai fehér családok évi jőve jlelme? íme, néhány számadat: 1000 dollárnál kisebb jövedelme van a lakosság (családok) 2,6 százalékának. 1000 és 2000 dollár közt: 5,2 százalék. 2000 és 3000 dollár cözt: 6,6 százalék. Ezen a ponton álljunk meg, mert a '.000 dollárnál kisebb jövedel mű családokat ma, hivatalo tan, de nem hivatalosan is. zegényeknek minősitjük. — Eszerint az amerikai népnek 14,4 százaléka szegény — c gazdag Amerika fogalmai sze rint. Sok ország van innen délre és túl a tengereken, aho! ezeket a szegény amerikaia kát gazdagságukért irigyel iák! 3000 dollártól felfelé a la kosságnak egyre nagyobb százaléka kerül a listára és a (000—8000 dolláros csoportban ezek már valamivel töfo bet tesznek ki 10 százaléknál. 10,000 dollárig keres a csa adok 15,2 százaléka, 15,000 dollár maximális jövedelem nel dicsekedhet 18,4 száza fék. És ezen a ponton a lét án már nem felfelé, hanem 'efelé kell lépnünk: a 15,000 dollárnál többet kereső csa adok már az összes családok iák csak 8,2 százalékát teszik fi. A fák nem nőnek az égig. Még az amerikai paradicsom kertben sem. Előkészületek országszerte 1 a szabadságharcos jubileumra WASHINGTON. — A Szabadságharcos Szövetség or 3zágos intéző bizottsága a; évfordulót — október 23. — megelőző ülését tartotta a na pókban. Az értekezleten Dr Pogány András elnök, és Pász tor László főtitkár vezetésé vei több fontos határozat jött ’étre az országos és helyi ün íepségek elősegítésére. Az in ézöbizottság Geberen Istvánt i politikai bizottság elnöké lék választotta meg és meg erősítette Szigeti Pált a szer /ezési bizottság elnöki tiszt é len. ❖ ❖ ❖ PITTSBURGH. — Az évfordulói emlékünnepségek elő készítésében résztvesz vala mennyi magyar egyesület. A; emlékbizottság Dr. Kárpátihy Sándor vezetésével jubileum bankettet rendez a Hilton Ho telben. A jubileumi év kiemelkedő eseménye lesz a Pittsburgh Symphony ünnepi hangversenye december 4-én a szabadságharc elesett hő-sé' imlék én ek tisztel et ér e. * *• MIAMI. — A Szabadság harocs Szövetség helyi elnöké uek, Aradi Istvánnak vezetése ilatt minden itteni magyar igyesület bekapcsolódott a jubileumi munkába. Külön érdekesség, hogy & magyar szabadságharc jubileumi ünneplégeiben kubai menekültek is 'észtvesznek. Eredményesen folyik a tagszerzés munkája 's, a Hornyik-házaspár busz >5 os menekültet szervezett re. * ❖ * ROCHETER, N. Y. - A szabadságh arcos emlékünnelélyen az amerikai magyar enekultura kincseit is bemulatják, előadásra kerülnek Nt. Egyed Aladár és Dr. Nagy Frigyes szerzeményei. ❖ ❖ ❖ LOS ANGELES. — Doniián Árpád szobrászművész 45 láb magas obeiiszk tetején illő turulmadár formájában örökíti meg a szabadságharc emlékiát. A talapzatot a harokat ábrázoló dombormű díszíti, A los angelesi magyarság- Eesedy Árpád, Boros Jóséf, Czene Ferenc és Bodócs László aláírásával ellátott felhívásban kéri a magyarság ámo gátasát. Pontozott rajzot készített a Digital Implement Plotter, a két módéiról,- San Diago, Calif.-ban. Kanadai miniszter Budapesten Robert II. Winters kanada' kereskedelemügyi miniszte: Biró József magyar külkeres kedelmi miniszter meghívása ra szeptember 22-én néhánj napos hivatalos látogatás)-: Budapestre érkezett. Nyilat kozatában tárgyalásait jelen tősinek minősítette, hangsu lyozva, hogy elő kívánja segi feni a két ország gazdasági igyüttmüködését. “Az első kaíadai miniszter vagyok — mondotta —, aki Magyaror■zágot felkeresi.” A látogatást megelőzően Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes,; aki íemrég tért vissza Kanadáiéi, sajtóértekezleten kijelenette, hogy jövőre a két ország közötti áruforgalom 50 százalékos növekedésével lenét számolni. Los Angelesben Anthony Shipp bokájára bilincset csatolt az öccse. Anthony már örült, hogy nem kell iskolába mennie, mikor egy rendőr leszedte lábáról a bilincset.
