Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1966-02-03 / 5. szám

Délvietnamban a “Vasháromszögben” végzett hadműveletek sorén az amerikai ejtőernyős kis kutyát visz magával a zubbonyában. TÍZ ÉV MÚLVA... Egy rotterdami újságban jelent meg egy házasságkoz­­vetitő iroda következő hirde­tése: “Azok a házasfelek, akik ■árjukat irodánk segítségével találták meg, tiz, éven belül ngyen vehetik igénybe köz­reműködésünket válás eseté­len.” KÉT HÍRESSÉG MONTREAL. — A most megnyílt Wax Museumban ko­runk két hírességének viasz­ból készült szobrai állnak az érdeklődés középpontjában. Az egyik Einsteint ábrázolja, Ev Cooper, a Life Extension Society elnöke elmondotta Washingtonban, hogy állatorvosi segédlettel | a másik Brigitte Bardot élet­elaltattak és megfagyasztottak egy Labrador nőstény-kutyát, melyet egy idő múltán újból életre I ... . keltenek. így akarja bizonyítani, hogy az emberekkel is megtehető. 1 nU masa. fi-TK OLDAL ee-j-w. -.g-r-'-azj__ Mielőtt a sztrájkot nyugvópontra hozták, a unió 5000 munkása vette körül a városházát New York­ban. Dr. Eckhardt Tibor 1966. január lő-én az Amerikai Ma­gyar Szövetség newyorki osz­tályának történelmi és irodal­mi előadássorozatában nagy­sikerű előadást tartott “Mi­ként került Erdély kétszer is román kézre’’ címmel, mely­nek kivonatos szövegét az alábbiakban közölj ük: Ma esti előadásommal célom történelmi perspektívába he­lyezni a magyar—román kér­dést. Ez a probléma újkeletű, az első világháborút megelő­zően Románia szövetségese volt "az osztrák—magyar mo­narchiának és csak Károly ki­rály halála után ingott meg a szövetségi hűségében, mi­kor utóda Ferdinánd király engedni kezdett az orosz nyo­másnak. 1916 augusztusában került törés're sor. Júniusban meg kezdődött az orosz ofíenziva Brussilov tábornok vezetése alatti mely nem tudta .ü^yan Lemberget visszafoglalni, de Bukovina fővárosát»' Cserno vitzqf újból orosz megszállás alá juttatta. Junius óta foly tak az ' orosz—román tárgya lások is, s az oroszok elérték angol—francia szövetségeseik­nél ázt is, hogy nemcsak Bu kovinát és Erdélyt, de a Bá nátot és a Tiszántúl legna­gyobb részét is odaígérték a románoknak. Ferdinánd király viszont kikötötte azt, hogy Románia nem lép háborúba addig, mig a román határon legalább 200,000 orosz, és a Balkán déli részein 500,000 antant katona nem vonul fel. Ez 1916 nyarán megtörtént, s augusztus 27-én összeült a román koronatanács, mely után közhírré tették, hogy Románia hű marad az oszt­rák-magyar monarchiához őt fűző szövetséghez. Másnap hajnalban, hadüzenet nélkül, a románok átlépték Erdély határát. Ekkor született meg a magyar—román ellentét, mély ma is változatlanul fennáll. Az Osztrák—Magyar Mo­narchiának ebben a pillanat­ban semmiféle hadereje Er­délyben nem volt. Egyetlen fegyveres erő a határőrség, és a kórházakban ápolt sebesül­tek voltak. Az erdélyi 16. had­testparancsnokság, amelyhez mint összekötő voltam a bel­ügyminisztérium részéről be­osztva, joggal tartott attól, hogy a románok elérik a Ma­ros vonalát és a Délkeleti Kárpátok védelmét kétségessé fogják tenni. A rendkívül óva­tos román előnyomulás lehető­vé tette azonban, hogy ko­moly német erők vonulhattak fel Erdély védelmében. Fal­­kenhayn tábornok, a német hadsereg volt vezérkari főnö-1 ke nyugat felől a Maros völ-1 gyében vonult élőre, és döntő módon megverte a románokat« A- menekülő román hadsere get ' viszont a Vöröátoröityi Szórósban Kraft von Delirien­­singen tábornok .alpesi lövő/ 3zei fogadták srapneltüzzel, ? íz-Erdélybe benyomult román hadsereg a következő brassói :satában úgyszólván teljesen megsemmisült. Egyidejűleg Dobrudzsából Mackensen né met tábornagy harapófogóba szorította a maradék román sereget, s december elején be­vonult Bukarestbe. A román hadsereg csak a Duna-deltá tói északra tudott megállni miközben a kormány székhe­lyét .Jussiba tette át. A románok itt, az orosz had­sereg védelmében megálltak mindaddig, mig a bolsevista forradalom hatalomátvétele következtében ez a támogatás számukra kérdésessé vált. Uj szövetségesüket ugyancsak cserben hagyva, 1918. márci­us 5-én a románok megkötöt­ték Bukarestben a békét a Központi Hatalmakkal. Dacá­A jacobin-galamb ilyen tollazattal figyeli a madárkiállitást Lon­donban, melynek maga is részese. ra kétszeri szószegésüknek, a trianoni békeszerződésben Ma­gyarország területének 31,7 százalékát kapták meg, mig Magyarországnak az antant abból a földből, melyet ma gyár vér védett és magyar verejték termékenyített meg csak 28,6 százalékot hagytak meg. A háboruvesztés nem mé lyiilt volna ki olyan tragédiá­vá, ha ä hazatérő magyar had­sereget az akkori magyai hadügyminiszter nem fogad ta volna azzal a jelszóval hogy “Nem akarok többé ka tonát látni!” Komoly követ kezménye volt annak is, hogy a sokkal méltányosabb Diaz­­féle fegyverszüneti szerződés helyében Károlyi Mihály Béig rádban újabb szerződést kö tött, mely nem Magyarország határát, hanem a Maros fo lyót nevezte meg demarkáci­ós vonal gyanánt. Románia teljesen készületien volt arra hogy Erdélyt fegyverrel fog latja el. December 24-én Dósa Endre kolozsvári alispán meg hívására a havasok román ve zetői magyar zászlókkal vo­nultak fel személyes vezeté­sem alatt. Másnap Abahidá­­ról Mardarescu román tábor nők 3000—4000 szedett-vedett katonával bevonult Kolozsvár­ra; én a kiadott elfogatási pa rancs elől lovaimmal és fegy­vereimmel Aradra mentem Szilveszterkor érkeztem meg Aradra. Éppen jókor, mert hallhattam, amint Berthelot francia tábornok megérkezte kor biztosította a román kül­döttséget, hogy örömmel lép latin földre. Erre az öszegyült magyarok harminc percen be­lül kiverték Aradról a román küldöttséget, s igy a latin föld újra magyar földdé vál­tozott, de sajnos csak rövid időre. A trianoni katasztrófa szer­telensége kétségtelenül onnan származik, hogy 1919 márciu­sától augusztusig Magyaror­szág kommunista uralom alatt állott, melyet az antant gyen­gíteni, sőt büntetni akart. A trianoni békeszerződés végle­ges szövege 1919 májusában készült el, s azt egy magyar ember, mig 1920 januárjában aláírás végett ultimátum for­májában a magyar megbízot­taknak át nem adtak, nem is láthatta. Azonban az első világhábo­rúból néhány tanulságot Í3 le lehet és le kell vonnunk: 1. Tisza István valóban sza­badelvű kormányelnök volt. Nem egyszer komoly konflik tusa támadt az osztrák—ma­gyar had vezetőséggel. Pl. Nyegovan tábornokot elhe­lyeztette Erdélyből, mert gya­nús románokat internáltatni akart. Emlékszem Tisza Ist­ván levelére, melyet Betegh Miklós kormánybiztoshoz irt Erdélybe, kérve őt a legmesz­­szebbmenő méltányosságra a románokkal szemben, akiket nem akarunk elveszteni. Meg kell mondanom, az erdélyi ro­Thursday, January 27, 1966 mánok nem voltak hálátlanok. A román egységek nem álltak át az ellenséghez, árulók nem akadtak köztük. Egyedül a gyulafehérvári háziezredről tudom, hogy gyámolatlanul vi­selkedett a fronton. 2. A Királyhágón túli Er dély (14 vármegye és 2 váro­si törvényhatóság) élelem és általában gazdasági szükség létéi tekintetében teljesen ön ellátó volt, csupán kukorica­­importra szorult. Ez fontos abból a szempontból, hogy az önálló Erdélynek feltétlenül meg van a gazdasági életlehe­tősége, nem úgy mint néhány mesterséges afrikai államnak 3. Az összeomlást az első vi lágháboru végén nem lehetett elkerülni. Ez a háború többet rakott a nép vállára, mint amennyit el lehetett viselni, A lakosság 20 százaléka volt katonának besorozva, s ehhez jöttek még a hadiszolgálato­sok. A bevonultak 17 százalé­ka halt hősi halált (661,000). s az összes veszteség 58 szá­zalékra rúgott sebesültekkel és hadifoglyokkal együtt. Munkaerőhiány következtében a békebeli termés lecsökkent 58 százalékra, s azonkívül 1915 óta csak rekvirálással és ármaximálással lehetett a hadba kelt sereg és a városok szükségleteit ellátni. Ez a te her több volt, mint amennyit bármely nemzet képes volna elviselni. Amikor 1940 májusában Roosevelt elnök'hosszabb ki­hallgatáson fogadott, ő ko­moly hangsúllyal foglalt ál­lást egy dunai föderáció mel­lett, mely pótolni tudná az Osztrák—Magyar Monarchia összefogó erejét. Amerika a második világháború alatt nem volt hajlandó terület' kérdésekben egyezményt köt­ni, de a washingtoni külügy­minisztérium komolyan ké­szült egy föderációs dunai megoldás megvalósítására. 1943. május 23-án Chur­chill angol miniszterelnök az amerikai külpolitika vezetői vei tanácskozott Washington­ban és legmesszebbmenőleg egy dunai föderáció mellett foglalt állást, mely azután más csoportokkal együtt ké­pezte volna az európai regio­nális uniót. 1943. októberé ben a moszkvai konferenciá­ra Hull külügyminiszter a du nai föderáció teljes program ját vitte el, melynek kidolgo zásában magam is résztvet tem. A programot Moszkvá ban Molotov dühös ellenzése buktatta meg, minden föderá ciós kísérletet bekeritési poli­tikának minősitett, s miután Eden külügyminiszter nem tá mogatta Hullt, az amerikai külügyminiszter a kész tér vét nem is merte előterjesz­teni. Egy hónapppal később a teheráni konferencián Roose­velt elnök véglegesítette Eu­rópának érdekszférákra való felosztását. Marshall tábornok javaslatára elhatározták, hogy nem szállnak partra a Bal­kánon, s az oroszok ezzel sza­bad kezet nyertek, hogy az orosz birodalom határát ad­digi erjesszék ki, ameddig ka­tonáik eljutnak a háború vé gén. A második párisi békeszer ződés nem volt egyéb, mint a teheráni határozatok logikus végrehajtása. Én a magam részéről ebből a szomorú történetből két kö­vetkeztetést vonok le a jövőre 1. Akár román, akár ma gyár uralom legyen Erdély­ben, a magyar—román kér dést nem lehet nyugvópontra vinni. Csak egy önálló Erdé­lyen belül a régi erdélyi al kotmány felújításával lehet az erdélyi helyzetet kielégítő módon megoldani. 2. A románok ismételten be bizonyították, miszerint nem alkalmasak arra, hogy idegen nép felett méltányos uralmat gyakoroljanak. Az erdélyi ma­gyarság önrendelkezési jogát nem lehet és nem szabad sem mibe venni. Ez a szempont a tartós béke egyik fontos kö­vetkezménye. Mit lehet tanulni az orosz farmerektől? WASHINGTON. - Roude­­bush indianai képviselő kifo­gást emelt az ellen, hogy az Országos Tudományos Alapít­vány 52,000 dollárt költött a szovjet mezőgazdaságot is­mertető könyv angol fordítás­­ban való kiadására. Mi haszna ilyen könyvnek? — kérdezte és mindjárt megfelelt saját kérdésére: Szovjetuniónak226 miliő lakosa van, több mint 32 millió a mezőgazdaságban dolgozik, de nem tudnak an.v­­nyit termelni, amennyire a népnek szüksége lenne. Ná­lunk a lakosság száma 192 millió körül van, az amerikai farmokon csak 5 millió ember dolgozik, és ezek annyit ter­melnek, hogy el tudják látni élelemmel nemcsak az ország népét, hanem idegen népek millióit is. Mit tanulhatunk te­hát az orosz farmerektől ? Azt. hogy miképpen lehetne a me­zőgazdaságban és az állatié nyésztésben rosszabbul dolgoz­ni, rosszabbul gazdálkodni. Szerelmi dráma és baleset VIENTIANE, Laos. — IP j éves katona és 14 éves babája nagyon szerették egymást, de i a szülők nem engedték meg nekik, hogy összeházasodhas sanak, igy hát nem tehettek | egyebet, elhatározták, hogy a halálban fognak egyesülni mindörökre. Elmentek a szin házba, a fiú felrobbantott egy kézigránátot, meghaltak ők mindketten, de életüket vesz­tették még öten és 21 sérül tét is felszedtek a nézőtérről. i ELPÁHOLT PRÓFÉTA * PÁRIS. - Megverték “az j ég követét” Ároné francia vá­rosban. A követ Robert Brou ! le, uj Krisztusnak adta ki magát és öt hűséges tanit­­ványt is szervezett maga kö ré. A próféta azonban pórul­­járt. Amikor a közeledő vi­lágvégével rémitgette a lakos ságot, alaposan elpáholták. Je­lenleg a kórházi ágyon pré­dikál szobatársainak. MAGYAR SPORTHÍREK A hagyományokhoz hiven ezúttal is szavaztak a sport­­újságírók arról, hogy kik vol­tak az 1965-ös esztendő leg­eredményesebb női és férfi sportolói és melyek voltak az év legjobb csapatai? A szavazás eredménye: A legeredményesebb női sportolók: 1. Dr. Kleiberné, Koncsek Jolán (diszkoszvető­nő) atléta, 2. Turóczy Judit uszónő, 3. Rothermel Anna ké­zilabdázó. A legeredményesebb férfi sportolók: 1. Zsivótzky Gyula (kalapácsvető atléta), 2. Fol­ly Imre súlyemelő, 3. Balczó András öttusázó. A legeredményesebb csapa­tok: 1, Női kézilabda váloga­tott, 2. Öttusa válogatott, 3. Vízilabda válogatott. * * * Eredményes évet zártak 1365 végén á magyar sporto­lók. Az elmúlt esztendőben öt felnőtt és három ifjúsági világbajnoki címet, továbbá 15 felnőtt Európa-bajnoki arany­érmet nyertek. Hét világ-, 15 Európa- és Hl országos re­­:ordot értek el. 1965 magyar világrekordé­ra: Zsivótzky Gyula, kala­pácsvetés 73,74 m. Földy Im­re, súlyemelés, pehelysúlyú nyomás 128 kg., légsulyu ösz­­szetett 360, 362,5, 365 kg. Máthé János, ifjúsági súly­emelés, könnyűsúlyú nyomás 121,5 kg. Tessényi Éva Íjá­szat 60 méteren, 313 kör. 1965 magyar világbajnokai: Fcldy Imre (légsulyu súly­emelés), Maróth Péter (ifjú­sági kardvívás), Nemere Zol­tán (párbajtőr), Balczó And­rás (öttusa egyéni), Bodnár János (ifjúsági öttusa egyé ni), öttusa csapat, ifjúsági csapat, női teremkézilabda vá­logatott. ;Tj jj; ;1; Befejezte túráját a mágyr;* labdarugó válogatott. A nyu­gat-európai és dél-amerikai portya nem valami jól sike­rült. A magyar együttes mér­lege: 8 találkozóból 2 győze­lem, 3 vereség, 3 döntetlen. A gólarány is passzív: 20:22! sji ❖ ❖ A kedvezőtlen sorsolás elle­nére is bíznak a magyar válo­gatott továbbjutásában a ma­gyar 'szakvezetők a londoni VB 3. csoportjában. Barcs Sándor, az UEFA alelnöke és Baróti Lajos szövetségi kapi­tány is úgy nyilatkozott, hogy a magyar 11 ott lesz a leg­jobb nyolc között. A magya­rok csoportjában van — mint ismeretes — a kétszeres világ­bajnok Brazilia, továbbá Por­tugália és Bulgária. Érdekes, hogy Barcs Sándor nem várja a legjobb - nyolc közé a brazi­lokat. "... - ■% íji ■ **.. Portisch Lajos nyerte a 21-ik magyar sakkbajnoksá­got Honfi és Bárczay előtt, "ortusch .nagymesternek ez a hatodik bajnoksága. A Honvéd férfi csapata a legjobb nyolc közé jutott a Kosárlabda Bajnokcsapatok Európa Kupájában. A decem­ber 22-i madridi első mérkő­zésen 17:16 (6:9) arányban nyert az Atletico Madrid el­len. A január 9-i budapesti visszavágón is a magyar csa­pat diadalmaskodott: 28 Hő­re verte a spanyol bajnokot. ífc * * A párbajtőrvivók hagyomá­nyos találkozóján, a Monal Kupáért vívott versenyen Pá­rában Kulcsár Győző és Bá­rány Árpád bejutottak a leg­jobb nyolc közé, majd onnan mindketten veretlenül folytat­ták útjukat a döntőig. A dön­tőben Kulcsár legyőzte Bá­rányt. A Magyar Labdarugó Szö­vetség Londonban járt veze­tői már lefoglalták a csapat VB-szálláshelyét, Southport­­ban, amely Manchester és Li­verpool között fekszik. A szál­láshely a város szélén, köz­vetlenül a tengerpart mentén, nyugodt, csendes, kétemeletes •égi szállóban lesz. Erdélyi Múlt és Erdélyi Jövő HÍRADÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents