Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-05 / 18. szám
4-IK OLDAL ÍÍIRAÖÖ Thursday, May 5, 1966 Founded in 1921 Entered as second class mail matter on July 7, 1922, at the Post Offict of Ppr+h Amboy, New Jersey, under the Act of March 3, 1879 Second claso postage paid at Perth Amboy, N. J. and at other offices CASTRO ÉS A SÖR Fidel Castro, kubai diktátor, a május elsejei ünnepségeket felhasználta arra, hogy ismét hatalmas marathoni beszédet mondjon. Castro beszéde ez alkalommal szokatlan figyelemre tarthat számot. Annak ellenére, hogy a diktátor egyáltalában nincs jó viszonyban vörös Kinával, minden tekintetben a kinai gazdasági módszereket követi. Castro — merőben szakitva Kruscsev gulyás-szocializmusával — takarékosságra és a szűkös életszínvonalra intette a kubai népet. A felszólítás szinte kísértetiesen azonos volt vörös Kina közelmúltban elhangzott felszólításával. A diktátor — többek között — a sör árának drágulását is Ígérte, majd közölte, hogy a kubai átlagpolgárnak ideológiailag jobban kell magát képeznie. Ha nem lennének olyan tragikusak, szinte komikusok lennének Castro szavai: — A jövőben a sörivók kevesebb sört fognak inni és több ideológiai könyvet fognak olvasni. Mindebben nem az tragikus, hogy a kubai átlagpolgár nem ihat elég sört. Az a tragikus ebben, hogy a kubai kommunista kormány — mint mindenfajta kommunizmus - - közszükségleti cikkek helyett ideológiával táplálja tagjait, az életszínvonal emelése helyett kénytelen az ideológiai könyvek áradatával elhalmozni az éhes polgárokat. A kommunizmus fejlődési fikától függően, hol erősebb, hol gyengébb ez az irányzat, az alapvető elv azonban mindig változatlan: a jó kommunista számára az életszínvonalat többé-kevésbbé pótolhatja az ideológia. S többek között, ez a rendszer csődje is. Semmiféle ideológia nem pótolhatja az élelmet, a ruhát és az emberhez méltó életet. Végezetül, nem kétséges, hogy Castro valóban belső bajokkal küzd, ez az oka váratlan gazdasági szigorúságnak. Személyeket tesznek ma felelőssé Kubában a gazdasági csődért, holott sohasem a végrehajtó személyeket terheli a felelősség. A felelősséget minden egyes esetben magának a belső ellentmondásokkal teljes rendszernek kell vállalnia. Ezen a körülményen Fidel Castro semmiféle távbeszéde nem változtathat, mint ahogyan a kommunizmus csődjén semmiféle személyi felelősségre vonás és semmiféle tanács a sörrel és az ideológiai könyvekkel kapcsolatban, nem segíthet. A MAO TSE-í'UNG TITOK Mao Tse-t’ung, vörös Kina diktátora, körülbelül félév óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt és a legutóbbi május elsejei ünnfepségeken sem jelent meg. Márciusban hivatalos kormányjelentés közölte, hogy Mao kifogástlan egészségnek örvend. Hosszú távolléte azonban azt a gyanút kelti a külföldi újságírókban, hogy a diktátor vagy súlyos beteg, vagy talán már halott. A május elsejei ünnepségeken ennek ellenére tovább folyt Mao istenné emelése. íme, az egyik jelszó: A kinai kommunizmus fejlődése bizonyítja, hogy Mao Tse-t’ung elmélete legyőzhetetlen és ha a nagy Mao vezet bennünket, senki sem tud ellenállni nekünk. Ugyanekkor, a kinai kommunista párt, nyilvános és megalázó önkritikára kényszeritette a napokban Kuo Mo-jot, aki a kinai intellektuális élet vezetője volt évekig. Kuo Mo-jo nyilvánosan jelentette ki, hogy mindaz, amit eddig irt, értéktelen és megérdemli, hogy megsemmisítsék és a lángok martaléka legyen. A harc a kinai értelmiség legcsekélyebb önálló gondolata ellen, tehát tovább folyik, függetlenül attól, hogy Mao él-e, vagy halott. Meg kell jegyeznünk: a kommunizmusban az istenné emelt uralkodó addig él, amig a körülötte levő uralkodó csoport akarja. Ha a legenda fenntartásához szükséges, akár alteregot is találnak, halála után. Ha Mao él, kétségtelen, hogy súlyos idegzavarokkal küzd és féltékenyebb, gyanakvóbb és irigyebb, mint valaha. Ha halott, kétségtelen, hogy a beteges és terhelt légkör, amelyet teremtett, beteges és terhelt, vagy karrierista utódaiban él tovább. A SZÉP MAGYAR SZÚ Irta: BAJOR GIZI BUDAPEST. — A 15 év lőtt elhunyt Bajor Gizi, a magyar színművészet legnagyobbjainak egyike, 1940-ben t budapesti rádióban előadást tartott a magyar nyelv szépégéről, rég feledésbe ment öörkszép magyar szavakról. Unnék az előadásnak kéziratát most megtalálták a művésznő hagyatékában. Ebből közöljük a következő részleteket : Áhítattal és édes szívvel számolok el maguknak a nyelvbeli pazar gazdagságunkban való gyönyörűségemről. Arról a gyönyörűségről, ami vei a tanulás, próba, vagy ol 'ásás közben egy-egy szónál ifejezésnél megállók, megsi nógatom, babusgatom, forga tom a nyelvem alatt olyan gesztussal, akár a gyerek a cukorkát. A mesterségemmel jár, hogy x szót megbecsülöm, hogy keresem, válogatom, hogy a maiamévá teszem, összeolvadok vele. Hiszen az a megtalált 'egkezesebb szó; segítség a beszédem könnyűségéhez, mu zsikájához, a gesztusomhoz, arckifejezésemhez, az érzel mem legszabadabb, legtisz ább közléséhez. Beszéljünk legelőször arról, ami édes, mindnyájunknak a legkívánatosabb: a vidámság ól. Fussunk végig derült han mulatunk árnyalatain. Első je 'e a derültségnek a mosoly. Az ember elmosolyodik, mo =olyog; ha csak átvillan a mosoly rajta, akkor mosolyint. Van egy huncut szavunk, azt mondja; somolyog. Emlékeztet a í'anosalogra, amely azt jelenti, ha valaki savanyu képet vág. A somolygásnál is kevésbé előkelőén hangzik, ha azt mondom valakire, hogy vigyorog, vigyorit, sőt vicso-, rít I Kedvesebb ^ugyebár, ha kuncog, vihog, ihog-vihog. A 'egtavaszibb jókedv, az: vi íorász, viháneol. De az éret - tor is tud nevetgélni, nevet ni, s ha belemelegszik: ka agni, kacarászni, hahotázni De ahhoz megint a legszebl ifjúság és a nem legszebb fe jyelmezetlenség kell, hogy lyeritsen az ipse ! No és a rö íög! Nem, szívesen idézem ezt a szót. Nagyon nem szeretem rülönösen, ha nő mondja: rö högte-m. ígérjék meg, hogy lem fogják használni. Bánat... ó, milyen szép milyen gyengéd, milyen halk 3z a szó: bánat. Nem is lehel hangosan kimondani. Bánko tik az ember és bánatosko ük, szomorkodik, busul, neki >usul, megbusul, busong. Mily lársonyosak mind ezek a han- Tok, amelyek némaságunkat idják vissza. A bánat olyan, mint a felhő: eső lesz belőle. Könnybe lábad a szemünk, ami azt teszi, hogy a lábra ál] a könny, mnt az elvetett palánta. De mielőtt a könny ellepné a szemünket, szepegünk, szipo gunk, azután nem tehetünk róla, kipottyan a könnyünk, kiperdül, kicsordul, és köny nyezünk. Sírunk. Ha sírásra fakadtunk, potyog, pereg, folyik a könnyünk, folydogál. Sirunk-rivunk. Sirdogálunk, idogálunk. Zokogunk. Patakzik a’ könny, ömlik, mint a záporeső. Ez már nem is sirás, hanem bőgés. Van, aki majd kisírja a két szemét, olyan szerencsétlen. De szárítsuk fel a könnyet, jobb lesz danolni, ugye jobb lesz? Danolni, dalolni, dalolgatni, danászni, nótázni, dúdolni. Vagy csak zümmögni egy melódiát, mielőtt énekelnénk. Csodaszép az énekszó, ha szép és csoda csúnya az, ha abajgat valaki, ha nyekereg, ha kornyikál, ha vonit. Táplálkozni is igen gazdagon tudunk, nemcsak jóféle levesekkel, hússal, tésztával, hanem szóval is. Tehát: eszik az ember. Mar aki nem fal. Sőt, aki nem zabái. Szóval eszik az ember, eszeget, eddegél. Szép. De van az az éhes, az a vadember, aki két pofára eszik, az már nem szép. Se nem elragadó látvány, ugye, aki lapátolja befelé az ételt. Aki habzsol és majszol, az is csak akkor kedves, ha kiskorú. Az innivalót az ember és asszony is a bárban szürcsöli, ha igen jólesik: kortyolja. Kortyint egy gyüszünyit. Isten őrizze még az urakat is, hogy lefetyeljék, pláne, hogy vedeljék az italt. A bort a borkedvelő felhajtja (szabad i vizet is, aki nem bornemissza!) kóstolgatja, aki türel mesebb; iddogálja, iszogatja, íyeldekeli, hallják? nyeldeke!i! Hanem aki nyakalja! az iztán felönt a garatra! Meg nem állhatom, hogy ne beszéljek még valamiről, ami talán hozzátartozik a mondanivalómhoz; tudniillik az elfelejtett, elhagyott régi szép magyar szavakról. Régi magyar poétákat lapozgatok, valahol szép-anyáink leveíesláiájába kukkantok belé; meg epő, kedves, bájos, erősen ki fejező, nemes zamatu, ódon szavakat találok. Úgy megfájdul érettük, szegény kis elhunytakért a szivem. Tessék .?sak figyelni. Azt mondja: ilitani. Azt teszi: sejteni, megsejteni. Régi kedves szavunk: apolgatni, azt jelentet e: csókolni. A kölyökkutyára azt találtam valahol; kuszi. Vem aranyos? Azután ahelyett, vagy amellett, hogy azt mondjuk: elszal asztok valakit a boltba, azt mondták: elillasztom. Elillasztani, igen, hogy illanjon, mint a szellő, egyik lábad itt legyen, másik ott! A barázdabillegetőt úgy hívták vagy száz éve, hogy leánykamldár. Hát persze, mert ill-eg-eti-billegeti magát, ’'kár a takaros kislány a háomfodros rokolyában. ! Egy elsárgult asszonyi lééiben ezt a tündérszép szót olvastam: leányton. Azt jelen,i, hogy leánykoromban. Az 'szí levél •-valaha, mikor hulani kezdett, akkor hullamo lodtt. És őszön át szép lassan, szelíden, hullámozott a szép árga felevél. A dajna szóval a régiek a dámát fordították magyarra. A rátarti, előkelősfödő nőre azt mondták: daj aálkodik. Vajon hbgy vesztek el, mér! ejtették és felejtették el eze két az egészséges és gyönyö-ü "magyar szavakat? A szó, ■mely a lélekben terem, az is csak olyan divat, mint a tiroli kalap? Én úgy szeretném, ha feltámadna sok méltatlanul eldobott szépséges magyar szavunk; olyan nagy boldog lág volna nekem azokat a nemzet színházában felfrissiteni, a számra venni, szerelmesen, a múlt hangjait és tovazengetni a jövendő felé. VEVŐ KERESTETIK MARKÉT DRAYTON, Anglia. — John Graves próbálja eladni a házát, sehogysem sikerül neki. Az a baj, hogy azt a házat, mely a Cemetry Rd.m van, a nép sok év óta Tomstown Vies-nak nevezi. És a Graves név is gyászra emlékeztet. Azt mondja Mr. Sírkő; “Az emberek olvassák az apróhirdetést és nevetnek.” SOK REGÉNYÍRÓ NEW YORK. — A Putman’s és Fawcett könyvkiadó vállalatok, a McCall’s magazin és az Embassy Pictures pályázatot hirdettek egy ‘legjobb’ regényre és a pályadijak öszesen 210,000 dollárt tettek ki. Beérkezett 3262 regény és — egy sem ütötte meg a mértéket. Tele van az ország rossz regényírókkal.. VÁMMFNTFQ KAVÉ' kakaó, tea, szövet, vászon VfilvllvlC.1« I tv GYAPJUFONAL. CIPŐ, AUTOMOBIL. KERÉKPÁR. RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK is rendelhetők FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 245 East 80lh St. NEW YORK. N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS« igazgató \ Beiáral a 2nd A-rnl “Fizettem én elég adót — fizessen most más is!” NEW YORK. - Mrs. Mary Callagbam 2500 dollár adóval adósa az adóhivatalnak, nem akar fizetni, ezért az adószíedő rátette nehéz kezét a misszisz astoriai házára, árverésre bocsátotta azt és a. legtöbbet — 20,000 dollárt — ígérő megkapta a tulajdonosi; papirt, de még nem kapta meg a házat, mert a makacs hölgy nem hajlandó kiköltözni onnan. Érdekes, hogy miképpen gyűl t az évek során ez a 2500 dollárnyi adó-adósság. Mrs. Callaghannak az volt a szokása, hogy minden év októberében megfizette az adó fe lét, aztán április 15-én meg tagadta a -másik fél adó meg fizetését, mondván, hogy fizetett Ő már elég adót. Valószínű, hogy csakugyan fizetett már elég adót, hiszen 5 103 éves. A történelmi hite lesség kedvéért meg kell je gyezni, hogy ő ezt ezekkel a szavakkal 101 éves korában mondta. Mert nyilvánvalóan azt volt a nézete, hite és meggyőződése, hogy az adókötelessség csak 100 évig kiséri az ember életútját. . . Mit szól ehhez az adószedő ? Azt mondja, hogy ő nem tekint, nem is tekinthet az adó alany korára, behajt adót alkar egy óvodás gyermeken is, ha van jövedelme. Ezt ő ígyeke Tett Mrs. Callághaírnak meg magyarázni; nemcsak neki hanem a fiának, az unokatestvérének, a papjának, de mindhiába. És mit .szóil mindehhez Mrs. Callaghan? Csodálkozik. ‘Nem értem, mondja, hogy mit beszélnek ezek az emberek.’ HALÁSZTÖRTÉNET • GREENE VIELE, Tenn. - Clarence McKay meséli, hogy tavaly & Douglas-tóban halászás közben elvesztette pénztárcáját, melyben 350 dollár volt, és most megint ott halászott és nem hal, hanem a pénztárcája akadt a horgára. PICASSO KITÜNTETÉSE CANNES, Franciaország. — Pablo Picassot, a világhírű festőművészt, Lenin díjjal tüntette ki a Szovjetunió. A Lenin dijat Ilya Ehrenburg, szovjet iró, nyújtotta át a spanyol származású francia festőművésznek. Megbeszélés a vietnami krízisben, Saigonban, Thich Thien Minh (bal), a kormányellenes buddhisták vezetője és Rev. Hoang Quynh katolikus vezető között. Telepedjék le a gyönyörű CATSKILL vidékén! óriási üzleti lehetőségek minden szakmában! Speciálisan jól megalapozott hotelek és motelek, bár. restaurant és íuristaházak, bungalowk, kolóniák, tóparti otthonok és jól berendezett farmok Komoly érdeklődők keressenek fel irodámban FRED HERZOG INGATLANFORGALMI IRODA 277 Broadway, Monticello, N. Y. — 914-794-7340 Fiatal, modem gondolkozásu emberek felfogása sok tekintetben egyforma. Mindenben a legkényelmesebbet akarják. És emellett bizonyos fényűzésre is vágynak. Ezért van az, hogy sok fiatalabb család, ha uj házat vesz vagy épit azt modern Villamos Fűtéssel rendezi be. A Villamos Fűtés a tiszta egyenletes, zajtalan működés kényelmét jelenti és azt, hogy minden szobának saját hőellenőrző készüléke van s mindez ma kevesebbe kerül, mint bármikor ezelőtt! Ennek az az oka, hogy a Villamos Fűtésnek uj és egészen alacsony díjszabása van. Teljes felvilágosításért hivje fel a Public Service-t. Mi örömmel leszünk segítségére Villamos Fűtésének megtervezésében. Önre nézve minden kötelezettség nélkül. PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY §2-86
