Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-07 / 14. szám

8-IK OLD LL HÍRADÓ Thursday, April 7, 1966 BRAVÚROS NYOMOZÁS: 3 NAP ALATT KÉZREKERÜLT A FOJTOGATÓ GYILKOS BOISE, Idaho. — Az ország egyik legbravurosabb nyomo­zása játszódott le Idahoban egy gyilkossági ügyben, mely­nek motívumai ma is érthetet­lenek. Egy szombaton, 1966 január 5-én, közvetlenül a déli óra előtt két vadászó fiatalem­ber egy 20 éves, felső testén öltözetlen egyetemi hallgató­nő holttestére bukkant, 15 mérföldnyire Boisetól, az Ada- Elmore megyék határvonalán. A holttest egy erdő szélén levő bokros, füves részén fe­küdt és a fiatalemberek 'nyomban értesítették a she­riff hivatalát, az Ada megyé­ben fekvő Boise-ban. Paul Bright a sheriff, mivel a hal­lottakból nem tudta megálla­pítani, melyik megyében fek­szik pontosan a holttest, és nyomban telefonon csatlako­zásra szólította fel Elmore megye sheriffjét, Earl Win­tert, Mountain Hornéban. A jóalaku fiatal nő holttes­te arccal felfelé feküdt, a de­rékmagas, bokros fűben, né­hány lábnyira a sáros megyei úttól, felső testéről el volt tá­­volitve a blúza, melyeit a gyilkós kétszer a nyaka köré csavart és erősen csomóba kö­tött. A sheriffeik nem találták a küzdelem semmi nyomát, a * lányon az erőszakosság sem­mi nyoma sem látszott s fel­merült a gyanú, hogy másutt ölték meg és odahozták. Paul Bright sheriffnek mindeneset­re feltűnt, hogy a fojtásra használt blúz jellegzetes ten­gerész csomóra volt kötve, noha Idaho ezen helyén indo­koltabb lett volna a gulyások, vagy rancherek által használt csomózás. A két megye coro­­nerje á külső jelekből egyön­tetűen arra a megállapításra jutott, hogy a gyilkosság elő­ző este, pénteken történt. A feltűnően csinos lány ki­létét is sikerült rövidesen megállapítani, mivel a fűben megtalálták a lány táskáját, benne papírokat, melyek sze­rint a lány neve Barbara Jean Dixon volt, a Boise College hallgatója. E pillanatban megszólalt a sheriff kocsiján az autó rá­diója. Moise rendőrsége — mely már értesült a dologról és két detektivje útban is volt a helyszín felé — jelentkezett és elmondta, hogy néhány perccel ezelőtt egy férfihang jelentkezett és pontosan meg­adta, hogy hol fékszik a lány holtteste, aztán letette a kagy­lót. Ezután következett a máso­dik lépés, a lány életkörül­ményeinek megállapítása. Mi­után a holttestet Elmore me­gye székelyére Mountain Hornéba vitték vizsgálat és aoncolás végett, Bright, Ada megye sheriff je Boise-ba sie­tett, hogy a Boise College ve­zetőivel beszéljen. Itt a női hallgatók dékánja, Miss Helen Moore-val való be­­izélgetésből és a halott lány nak érkezésekor neki adott i inter vj újából a következők I tűntek ki: Barbara Jean Dixon beiratkozott a Collegeba. Hét­főn érkezett Evanston, Illi­­noisból és a Chapman House internátusba utalták. A lány 1963-ban végezte az Evanston High Schoolt és beiratkozott a Northern Illinois Univer­­sityre, DeKalbban és egy évet végzett ott. Ezután el­hagyta az egyetemet, titkárnő lett, mig felvételre jelentke­zett Boiseba. A dékánnő arra a kérdésre, hogy miért jött ki ilyen tá­voli főiskolára, mikor szülei Evanstonban laknak,. a lány azt válaszolta, hogy régebben 23 éves bátyja mint repülő Mountain Home-ban állomá­sozott, ő ott meglátogatta, az­tán megnézte magának Boi­­set, mely nagyon megtetszett neki, mivel már mindig is egy kis és eldugott collegeban szeretett volna tanulni. Azután diáknő társait hall­gatták ki, akik elmondták, hogy bár azon pár nap alatt, hogy oda megérkezett igen közlékeny volt Barbara, csak annyit mondott el, hogy ál­landó barátja van a Northern Illinois egyetemen, akihez igen ragaszkodik és úgy érzi, hogy a távolság csak növeli ^ egymás iránti vonzódásukat. A lány egyébként az egyik esté vacsorázni ment egyik újsütetű férfi diáktársával s ezzel az ügy annyiban is ma­radt. A szülők, akiket a sheriff Evanstonban felhívott nagy­jából ugyanezt mondták. Lá­nyuk félhivatalosan el volt jegyezve egy fiatalemberrel, aki eljegyzési gyűrűt is adott neki. Egyébként biztosak ben­ne, hogy lányuknak semmi más szerelmi ügye nem volt. A sheriff azonban nem nyu­godott. Alaposabb vizsgálat alá vette a lány hálótársait a college lány-internátusában s csakhamar kiderült, hogy egy fiatalember az egyetem kam­­puszán több ízben kereste a lányt azon a héten és a lá­nyok bizonyosak voltak ben­ne, hogy nem tartozott az egyetem diákjai közé. Azon­kívül a fiatalember mindig egy uj gyártmányú, vörösre festett autón érkezett. Hogy milyen kocsi volt nem tudták biztosan, de aztán a többség úgy gondolta, hogy egy Buick. S végül az egyik lány elmond­ta, hogy pénteken délután lát­ta a lányt a college könyves boltjában s a lány egyedül volt. A lány collégiumi holmijá­nak átkutatása közben, a Boise-i rendőrség egyik de­tektivje, Parkinson, egyszer­re csak felkiáltott: Itt van valami. — Egy papirszeletre irt kis üzenet volt, elmond­ván, hogy írója milyen nagy szerelemben volt “Babs”-al. A levél igy védződött: — Kö­szönöm, hogy megtörted szi­vemet. — Aláírás: Billy. Most már arra irányult a nyomozás, hogy megtalálják Billyt vörös Buick kocsijával. Előkerült egy szepegő diák­lány is, aki azt vallotta, hogy látta Barbara Dixont egy fér­fivel a vörös szinü kocsiban. A férfi 25-30 év körüli lehe­tett, vékony, inas és fekete haja volt. Közben befutott a boncolás eredménye Moun­­tian Hornéból, mely szerint a lányt nem molesztálták, azon­ban ujjainak körmei alatt pa­rányi bőr és husdarabokat ta­láltak, ami arra vollott, hogy a lány védekezett és megkar­molta merénylője arcát. A nyomozók az uj leleteket tárgyalták meg, amikor Paul Bright sheriff irodájában megszólalt a telefon. A városi rendőrség egyik cirkáló kocsi­ja jelentkezett és a rendőrök jelentették, hogy Boise Main St.-jének egyik parkolóhelyén megtalálták a vörös Buick ko­csit. 1965-ös gyártmány volt, bérelt autó és a rendőrök megállapították, hogy hétfőn bérelte egy férfi, aki nevét, mint William H. Butler adta meg, Bayonne, N.J.-ből hajtá­si igazolványa szerint. Azt is megállapitották, hogy Butler Boise Owyhee hoteljében la­kott s onnan szombaton reg­gel távozott. A kocsi alaposabb átvizsgá­lása során gyöngyház-gombot találtak az autó ülése alatt, mely egyezett a meggyilkolt lány blúzán levő gombokkal és valóban a lány blúzáról hiányzott egy gomb. Azonkí­vül az autó keréknyomai pon­tosan egyeztek a nyomokkal, melyeket a holttest megtalá­lása helyén felfedeztek. Et­től kezdve drámai gyorsaság­gal peregtek az események. Megkeresték a Bayonne, N.J.-i rendőrséget, mely meg­állapította, hogy William But- 1 ler valóban ott élt, 21 éveá felesége és 18 hónapos kislá­nya van, de a férfi 800 dollárt elsikkasztott a cégtől, ahol mint kereskedelmi utazó volt alkalmazva és magával vitte szökése után a cég autóját is, 1 melyet később Chicago köze­lében találtak meg. Bright sheriff igy okosko­­| dott: —- Tegyük fel, hogy ez ! az az ember, akit keresünk. Akkor könnyen lehetséges, hogy amikor Barbara Jean Dixon Evanstonból Boiseba jött hétfőn, a chicagói átszál­lásnál beszállt ugyanabba a Boiseba induló autóbuszba William Butler, megismerke­dett a lánnyal s maga is ki­szállt Boiseban. E pillanatban újból meg­szólalt a telefon. A chicagói rendőrség jelentkezett: __ — Megvan az emberük. Őrizetbe vettük. A következők derültek ki: Vasárnap délután 5:30-kor Mike O’Connel rendőr a chi­cagói autóbusz állomáson volt szolgálatban. Egyszerre hoz­­j zálépett egy fiatalember új­sággal a kezében, mely azon az oldalon volt fel nyitva, ! ahol a Barbára Dixon gyilkos­ság volt leirva: — Én vagyok az, akit ke­resnek — mondta az újság­cikkre mutatva. — Nevem William Butler. Butiért Chicagóban letar­tóztatták és a detektívek ál­landó érintkezésben maradtak Bright sheriffel. Jelentették, hogy Butler arcán karcolás van és hogy állandóan azt hangoztatja: — Nem akartam megölni. Nem tudom miért tettem. Kiderült, hogy Bright she­riff következtetése helyes volt. A Chicagóból Boiseba induló transzcontinental-autó­­buszon találkozott Butler a lánnyal, maga is kiszállt Boi­se-ban, egy autót bérelt s azon több ízben kocsikázni vitte a lányt. Amikor megtudta, hogy a lány szerdán vacsorázni ment egy újonnan megismert diákkal, féltékeny lett, óriási dühbe gurult, Las Vegasba hajtott s ott játszott és alapo­san leitta magát. Pénteken visszatért Boise­ba, felkereste a lányt és is­mét autózni vitte. Mint to­vábbi vallomásában elmon­dotta, kihajtott az elhagya­tott helyre. Ott levette a lány blúzát, a lány mögötti támlá­ra helyezte. — Csókolni kezdtem Barba­rát és ekkor furcsa érzésem támadt — vallotta elcukló hangon Butler. — Amint át­karoltam a kezem ügyébe ke­rült a blúz, hirtelen kétszer a nyaka köré csavartam és csomóra kötöttem. Amikor már nem lélékzett kitettem a bokrok alá a fűbe és vissza­hajtottam a városba. De ne kérdezzenek, nem tudom, mi­ért öltem meg Barbarát. Kiderült az is, hogy Bright sheriffnek igaza volt a csomó­zással: Butler a tengerészei­nél szolgált, ahonnan dicste­lenül elbocsátották. Bár Butler később vissza­vonta 12 oldalas, aláirt vallo­mását, ez mitsem használt. Bright sheriff Chicagóba uta­zott és Boiseba vitte Butiért, ahol börtönbe helyezték a bí­rói tárgyalásig, s elutasítot­ták biztosíték ellenében való szabadon-bocsátását. És egy szép, fiatal és tehetséges lány az életével fizetett, mert csak órákra is megbízott egy isme­­rttlenben. A- hatalmas épület tetejéről kinyúló darun ülnek a sztrájkoló épitőmunkások London, Angliában. VÄD ÉS VEDELEM SZÓHARCA A SZEGÉNYSÉG NAGY PERÉBEN J ohn Harlin, alpesi hegymászó, Los Altos, Calif.-ból, (betét) aki egy idő óta Svájcban élt lezuhant SJ Eiger Peak sziklás oldaláról és halálra zúzta magát Svájcban. WASHINGTON. — A gaz­dag ország szegényeiről nagy vita folyik országszerte, fia­talok és öregek körében egy­aránt. 65-ön alul a fő téma: a kormány szegénység elleni programja, 65-ön felül: a Me­dicare kórházi és orvosi biz­tosítás. Egyik is, másik is je­lentős program és együttvéve azt jelentik, azt hirdetik ki­felé a nagyvilágnak, hogy az amerikai szabad gazdasági rend, amelyet a túloldalon egyszerűen, egy szóval kapi­talizmusnak neveznek, vagy inkább ócsárolnak, már nem az, ami korábban volt — nem ismer, nem tűr kizsákmányo­lást, megtöri, megtépdesi a monopóliumok gazdasági ha­talmát, nem hagyja sorsára a gyengét, a tehetetlent, a nél­külözőt. Egyszóval: jobb, ha nem kapitalizmust emlege­tünk, hanem népjóléti álla­mot. Ennek jellemzésére elég annyit mondani, hogy a nép­jóléti államban a kormányzat sokat tehet és sokat is tesz a nép jólétének fokozására anélkül, hogy kényszer-rend­szabályokkal megfosztaná a politikai és egyéni szabadság­tól. Száz példa közül legyen elég eg,y: Az amerikai far­mer, a népjóléti állam kereté­ben szabadon gazdálkodva, összehasonlíthatatlanul maga­sabb életnívót élvez, mint a kolhozparaszt. Szabadság és jólét — mi több kell? A Medicare bizto­sítást és az anti-poverty prog­ramot egyhangú lelkesedéssel vagy legalábbis 97,5 százalék szavazattöbbséggel fogadja el az ország népe ? Nem. Az ame­rikai vizsgálódik, kételkedik, kérdez, önálló véleményt al­kot minden közügyben. Az öreg Gallupnak még egyszer sem sikerült 97,5 százalékos szavazatttöbbséget kicsiholni amerikaiaktól, akiket ügyre vezett közvélemény kutatása során kikérdez. Johnson elnök népszerűségének foka minden alkalommal 97.5 alatt ma: cl. Nos, milyen véleményeik, ellenvéleményeik milyen p*o juk és kontrájuk van a Medi­care-Antípoverty per feleinek, felpereseknek és alperesek­nek? Az U. S. News cimü wa­shingtoni politikai és gazda­sági folyóirat megszólaltatta őket. Hallgassuk meg őket. Ujságterjesztö, Beloit, Wis.: Túlsók nagy család részesül népjóléti segélyben. A gyere­kek felnőttek abban a tudat­ban, nogy ez igy rendben van, ez az amerikai életmód.’’ Bányavállalati főtisztviselő, Indianapolis: Engem az ame­rikai fiatalok jövője aggaszt. Puhábbak, mint mi voltunk fiatal korunkban. Kimaradnak az iskolából és pénzt vagy más segítséget várnak Uncls Samtől. Virágárus, Daytona Beach, Fla.: A Job Corps, fiatalok szakmunkára való kiképzése, jó eredményekre vezethet. Csak az a baj, hogy a prog­rammal sok felesleges pénz költés jár együtt. Üzlettulajdonos, Weed, Ca­lif. : Mindent, amit a kormány csinál, legalább olyan jól meg tudná csinálni a szabad vállal kozás, a Social Securityt is Amerre nézünk, szocializmust látunk, és ez megöli az egyé­ni kezdeményezést. Háziasszony, Junction City, Ore.: Miért igyekeznének az emberek a siker lajtorjáján felfelé mászni? Ez fárasztó. Várjanak egyideig, a kormány építeni fog mozgólépcsőket. Pap, Cumberland, Md. — A Medicare-rel baj lesz, leg alábbis itt minálunk. Nincs elég öreggondozó, beteggon dozó otthon. Drugstore tulajdonosnő, Mor­gantown, W. Va.: Tulsokar kapnak kormánycsekkeket, in gyeiipénzt. Bankár, Blairstown, Iowa: Az antipoverty program rend­ben van, sok embernek, sok családnak kétségtelenül szűk sége van segitségre. Letört ember nem szép látvány. De örökösen adni, adni, ez mégis­csak sok. Gazolinállomás tulajdonos, Marshalltown, Iowa: Aki dol­gozni tud, ne fogadjon el köz­segélyt. Ügyvéd, Benton, Wis.: A Nagy Társadalom jelszava és programja nevetni való. Azt mondják: mindenki kap vala­mit. Ahogy én látom, a prog­ramok kezelői kapják a leg­többet. A szegénység elleni harc valójában -harc az embe­rek szavazataiért. Állami tisztviselő, Strat­ford, Conn.: Türelem. Még senkisem tudja megmondani, hogy milyen eredményekkel fog járni az antipoverty prog­ram. Ha csak részleges sike­reket is érünk el, ha csak itt és ott sikerül a szegénységet Kiküszöbölni, már az is nagy eredmény lesz, sok problémát fog megoldani. Pincér, New Haven, Conn.: Attól tartok, hogy a Nagy Társadalom kormányprogram korlátozni fogja az állami és a helyi hatóságok hatáskörét. . Gazolinállomás kezelő, Phö­nix, Ariz.: Jó érzés nekem, hogy amikor kivénülök a mun­kából és nem lesz elég betét a bankszámlámon, nem kell at­tól tartanom, hogy súlyos be­tegség esetén sorsomra hagy­nak. Autóelárusitó, Pine Bluff, Ark.: Butaság az egész prog ram. Már arról is szó van. hogy a kormány fizessen jö­vedelmi adót azoknak, akiknek kevés a jövedelmük. Ez lesz az utolsó szalmaszál, amibe már hiába kapaszkodnánk. Bankár, Newark, N. J.: A népjóléti hivatalok sok eset. ben jobban tennék, ha pénz segély helyett fogamzást megakadályozó pirulákat ad­nának. B o r b él y, Northampton. Mass.: Hál-istennek, lesz Me­dicare. Ha nem lenne, a mos­tani magas orvosi és kórházi költségek felemésztenék az embereknek egész megtakarí­tását. Orvos, Colorado Springs: Meglepően sok öreg pácien­sem kérdezte, hogy vájjon be­iratkozzanak-e a havi 3 dollá­ros Medicare orvosi biztosítás­ra? Én mindnyájunknak azt a tanácsot adtam, hogy okvet­lenül tegyék ezt. Újságíró, San Diego, Calif.: Senkisem ellenezheti a népjó­léti akciókat, a bajba jutotc felebarátot, szomszédot meg kell segíteni. Csak félő, hogy a kormány hajója felborul.. High school tanár, Colora­do Springs: Én sok szegény gyermeket ismerek, azokon segíteni kell. De ügyelni kell arra, hogy visszaélések ne történjenek. Szerkesztő, Tallahessee, Fia.: Sok a jóból is megárt. AHÁNY KÉRDÉS. ANNYI FELELET Hányán voltak az Egyesülj Államok elnökei közt olyanok, akik nem jártak college-ba. egyetemre? Kilencen voltak: ’Washing­ton, Jackson, Van Buren, Tay­lor, Fillmore, Lincoln, And­rew Johnson, Cleveland, Tru­man. *-!: * Ki. alapította meg az Ame­rikai Országos Vörös Keresz­tet? Clara Barton, 1881-ben. Mikor nyilt meg New York nagy közkönyvtára, a Public Library a Fifth Avenue és a 42-ik utca sarkán? 1911. május 23-án. * ❖ * Hány telefon van Manhat­tan szigetén, New York City­ben? 1,973,509. Milyen magasságban repült az a B—25 bombavető, amely 1945. julius ,28-án nekivágó­dott az Empire State Building­­nek ? 915 láb magasságban tör­tént az a szörnyű légikataszt­rófa. ■\* * * Melyik volt eddig Amerika legnagyobb bestseller je? Irving Berlin “White Christ­mas” dala, gramofonlemezre énekelte Bing Crosby. Ez a hanglemez eddig 16 millió pél­dányban kelt el. ' * * * Ki volt az Egyesült Államok egyik elnökének apja, másik­nak fia? John Scott Harrison a fia volt William Henry Harrison 9-ik elnöknek és apja Benja­min Harrison 23-ik elnöknek. VI. Pál pápa (bal) apostoli gyűrűjét adja Most Rev. Michael Ram­­seynek, az anglikán egyház fejének, miután átölelték egymást és “békecsókot” váltottak Rómában.

Next

/
Thumbnails
Contents